13 °C Budapest
Solar panel on roof of building on large industrial factory,Photovoltaic solar cell innovation of renewable and sustainable energy.

A vállalati szféra a zöldáram forradalom élén: ezt mindenki megérzi majd Magyarországon

2021. szeptember 27. 11:01

A visegrádi országokban, vagyis Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában a vállalatok nyitottak arra, hogy áramigényüket megújuló energiaforrásokból fedezzék, azonban míg a vállalati szereplők már felismerték a megújuló energiában rejlő gazdasági lehetőségeket, a régió kormányainak fel kell zárkózniuk mind a célok kitűzését, mint a megvalósítást tekintve - derült ki az német E3G által vezetett V4+ Renewable Energy Platform projekt kutatásából, melyben az Energiaklub a V4 régió nemzetei közül Magyarországot képviselve vett részt.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Az Európai Unió célja, hogy 2050-ig elérje a karbonsemlegességet, ez viszont a kibocsátások azonnali és drasztikus csökkentését követeli az üvegházhatású gázemisszióért egyik leginkább felelős ágazatban, az energia szektorban. A cél elérése kizárólag a szereplők közös felelősségvállalásával lehetséges: a kormányok mellett elengedhetetlen, hogy a privát szféra szereplői is kivegyék részüket a bolygónk megmentéséért folytatott harcban. Az Európai Unióban az ipar önmagában a végső energiafogyasztás 26%-áért, a szolgáltatási ágazat pedig mintegy 14%-áért felel. Egyértelműen látszik tehát, hogy a vállalatoknak központi szerep jut az energiaágazat dekarbonizációjában.

Vállalatok és zöld energia

A Visegrád+ Megújuló Energia Platform részvevői a projekt kutatása során azt vizsgálták, hogy a visegrádi régió vállalatai mennyire nyitottak a megújuló energia alapú villamos energiahasznosításra, illetve milyen korlátozó tényezők merülnek fel áramellátásuk zöldítése során. A kutatás egy kérdőíves felméréssel kezdődött, amit 36 visegrádi régióban működő vállalat töltött ki. Ezután a projekt visegrádi országokat képviselő szervezői 18 vállalattal mélyinterjúkat is készítettek annak érdekében, hogy még inkább megismerjék motivációikat, a felmerülő akadályozó tényezőket és a támogatási igényeiket a kutatási területen.

Az E3G a V4 országok partnerintézményeinek támogatásával kidolgozta a projekt kutatásának összefoglaló riportját, bemutatva a kérdőívek és interjúk eredményeit. Majd ezekre építve a V4-ek kormányai számára olyan szakpolitikai javaslatokat fogalmaztak meg, melyek a projektben résztvevő szakértők szerint a vállalatok növekvő szerepvállalását tenné lehetővé a villamos energia rendszer dekarbonizációja során.

De mit is tehetnek a vállalatok a karbonmentes áramellátásukért? Lehetőségük van egyrészt saját energiatermelő rendszert telepítve, áramellátásukat közvetlenül zöld árammal biztosítani. Amennyiben erre nincs lehetőség vagy hajlandóság, a származási garanciával igazolt zöldáram beszerzése lehet egy másik opció. Ami pedig ugyan nem a közvetlen hasznosításban játszik szerepet, de kiemelten fontos, hogy lobbizhatnak és követelhetik kormányaiktól a minél ambiciózusabb megújuló energia hasznosítási célok kitűzését egy kellően támogató szabályozási és ösztönző rendszer kidolgozásával.

A kutatás fő következetése a visegrádi régió vállalataira vonatkozóan:

Nagy a vállalati érdeklődés a megújuló alapú villamos energia iránt

Az online kérdőív során megkérdezett vállalatok a visegrádi nemzetek mindegyikében nyitottak arra, hogy áramellátásukat megújuló energia alapon biztosítsák; történjen ez zöldáram beszerzésével vagy saját rendszerrel történő energiatermeléssel. Pár kivételtől eltekintve, a felmérésben résztvevő vállalatok azt tervezik, hogy 2050-re villamos energia igényüket kizárólag megújuló energiaforrásokból látják el, sokan közülük pedig arra törekszenek, hogy ezt a célt már 2030-ra vagy még ezelőtt elérjék.

A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók ugyan minden típusú megújuló energiaforrás hasznosítására nyitottak lennének, de lehetőség szerint a napelemes rendszereket részesítik előnyben.

INDUL A TURMIX, A PÉNZCENTRUM HETI HÍRLEVELE!

Ha a napi hírzaj nélkül szeretnéd olvasni a Pénzcentrum legjobb anyagait, IRATKOZZ FEL HETI HÍRVELEÜNKRE, A TURMIXRA. A legizgalmasabb sztorijaink, heti egyszer, egyenesen a postaládádba.

A vállalatokat elsősorban gazdasági okok és a jó hírnév vezérli

A mélyinterjúk során arra is választ kerestek a kutatás vezetői, hogy mi is a gazdasági szereplők fő motivációja a megújuló alapú villamos energiahasznosításra. Fő következtetés, hogy a vállalatokat nem a kormányok megújulókra vonatkozó céljainak való megfelelés ösztönzi, sokkal inkább az, hogy felismerték a zöldáramban rejlő gazdasági és egyéb járulékos előnyöket. Az interjúk során a vállalatok a következő ösztönző tényezőket említették leggyakrabban:

  • Pénzügyi megtakarítások, költségcsökkentés – azáltal, hogy a megújuló energia alapú villamos energiához alacsonyabb és kevésbé ingadozó áron jutnak hozzá.
  • A jó hírnév – mivel a megújuló energiaforrások hasznosításához egy társadalmi és környezeti felelősséget vállaló cég pozitív márkaképe társul.
  • Az anyavállalat által kitűzött klímacélok – az anyavállalatok a régióban jelenlévő leányvállalatok számára kötelezően teljesítendő célokat határoznak meg a megújuló alapú villamos energia használatára, melyek szintén ösztönző erővel hatnak.
  • A fosszilis alapú energiaellátástól és az országos hálózattól való függetlenedés, hosszú távú villamos energiavásárlási szerződésekkel – ezzel elsősorban az a költségvetési kockázat csökkenthető, melyet a hazai villamosenergia-ár ingadozása okoz.
  • Kiszorulhatnak a nemzetközi ellátási láncokból, amennyiben nem veszik fel a versenyt a megújuló hasznosításban – ha az olyan nemzetközi autógyártó vállalatok, mint a Daimler vagy a Volkswagen elkötelezik magukat tevékenységük klímasemlegességére, a V4 országok beszállítói a piacról való kiszorulást kockáztatják azzal, ha nem növelik megújuló energiahasznosításukat.

A gyakorlati megvalósítás továbbra is kihívást jelent

A vállalatok a V4-ek mindegyikében fő akadályként nevezték meg a kormányok támogatásának és a megújuló energiaforrásokat érintő, stabil szabályozási keretrendszer hiányát. Kiszámítható szabályozási környezet hiányában a vállalati szereplők energiaellátásukat, árambeszerzésüket nem képesek hosszú távra tervezni, ami pedig működésük és költségvetésük szempontjából kulcsfontosságú.

A visegrádi országok kormányai felnőni látszanak a feladathoz és igyekeznek stratégiáikban és terveikben növelni megújulókra kitűzött célkitűzéseiket, és már jelenleg is támogatják ennek elérésben az egyes szereplőket. A jelenlegi erőfeszítések azonban korántsem elegendők a klímacélok eléréséhez és a térségben nemzeti szinten továbbra is jelentős kihasználatlan megújuló energiaforrás potenciál mutatkozik.

A szabályozási környezet stabilitásának hiánya mellett a kormányok további korlátozó intézkedésekkel nehezítik a megújulók térnyerését. Lengyelországban és Magyarországon például a jelenleg érvényben lévő szabályozások ellehetetlenítik a szárazföldi szélturbinák telepítését. Különbség a két ország között, hogy míg a lengyel szélenergia hasznosításra vonatkozó távolsági szabály jelenleg felülvizsgálat alatt van, Magyarország egyáltalán nem tervezi ennek módosítását és szélenergia hasznosításának bővítését.

Ambiciózus célok, stabil szakpolitikai keretrendszer és a vállalatok támogatása

A vállalatokkal készített interjúk és az Energiaklub szakértőinek meglátásai alapján az alábbi szakpolitikai javaslatokat fogalmaztuk meg, melyek véleményünk szerint elősegítené, hogy hazánkban a vállalatok nagyobb szerepet vállaljanak az áramellátás karbonsemlegesítésében.

  • Magyarország növelje 2030-ra kitűzött 20%-os megújuló alapú áramtermelésre vonatkozó célját legalább 30%-ra. Emellett javasoljuk a 2050-re kitűzött karbonsemlegesség eléréshez egy olyan ütemterv kialakítását, melyben a megújulók részaránya a villamos energiatermelésben progresszív módon növekszik, 2050-ig az évek során reális ütemben.
  • A jelenleg túlságosan napenergia alapú megújuló energiahasznosítás diverzifikálását javasoljuk, egyéb megújuló erőforrásoknak is szerepet adva. A különböző technológiákat integrálva olyan energiatermelési rendszer alakítható ki, melyben az egyes technológiák szinergikus működése mérsékelheti a rendszerek időjárástól való függőségét. Ez a vállalatokat is arra ösztönözheti, hogy a napenergián túl egyéb energiaforrásokkal tervezzenek.
  • Javasoljuk, hogy módosítsák a szélerőművek beépítési korlátozását a jelenleg hatályos rendeletben, hogy lehetővé váljon új szélturbinák telepítése hazánkban.
  • A Nemzeti Energia és Klímatervben véleményünk szerint nem jut elég szerep a biogáz alapú villamos energiatermelésnek, mely megfelelő szabályozási, támogatási környezet kialakításával és az erőművek telepítési helyszínének körültekintő kijelölésével fontos eleme lehetne a hazai villamos energiatermelésnek.
  • Olyan energiaközösségek létrehozását javasoljuk, mely a privát szféra szereplői közül elsősorban a KKV-knak új lehetőséget kínál a megújuló energia alapú villamos energia beszerzésére, illetve zöldbefektetésre.
  • Olyan pénzügyi ösztönzők kialakítását javasoljuk a vállalati szféra szereplői számára, mely elősegíti a megújuló energia alapú rendszertelepítésüket és zöldenergia beszerzésüket. Ez lehet közvetlen pénzügyi támogatás, mely csökkenti a rendszerek befektetésének megtérülési idejét, vagy akár adókedvezmény, például helyi iparűzési adó elengedése (részben) olyan vállalatok esetében, melyek megújuló energia alapon termelik/szerzik be villamos energiájukat. Szintén megfontolandó egy olyan kvótarendszer bevezetése a vállalatok villamos energia díjszabásába, mely a legmagasabb megújuló részaránnyal rendelkezőnek a legalacsonyabb, míg a legalacsonyabb aránnyal bírónak a legmagasabb áramdíjat ajánlaná.
  • A megújuló energia villamos energia piaci integrációjának elősegítésében fontos szerepet tölthet be a vállalatok ösztönzése, hogy saját megújuló energiarendszereikkel minél inkább önellátásra törekedjenek. Ez csökkentené a villamos energia átviteli hálózat terhelését, illetve az átvitel során fellépő energiaveszteség mennyiségét.

*Győri Kata, szakértő, Energiaklub Szakpolitikai Intézet Módszertani Központ

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. október 22. péntek
Előd
42. hét
Október 22.
cAPS lOCK vILÁGNAP
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. október 22. 16:03