Eldőlt: így állítja meg a kormány a hipermarketeket

Pénzcentrum

2011. november 16. 17:03

Az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága szerdán döntött arról, hogy bizottsági módosító javaslatot nyújt be a testület a 2012. évi költségvetést megalapozó egyes törvényeket módosító törvényjavaslathoz, amely megtiltaná a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmények, nevezetesen a plázák építését a jövőben.

A plázák építésének tilalmát indítványozó javaslat indoklása szerint az utóbbi időben a kereskedelem koncentrációja jelentősen megnőtt, napjainkra a kiskereskedelmi forgalom 69 százalékát uralják a nagy és közepes kereskedelmi vállalkozások, főleg a plázák működése révén.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Az általános tilalom alól a kereskedelemért felelős miniszter és a vidékfejlesztésért és a környezetvédelemért felelős miniszter részvételével tevékenykedő bizottság véleménye alapján a kereskedelemért felelős miniszter adhatna felmentést. A tilalom a javaslat szerint 2012. január elsején lép életbe, és 2014. december 31-én veszti hatályát.

A plázák és a plázastop

Mint azzal korábbi elemzésében a Pénzcentrum.hu is foglalkozott, az építési korlátozás elsősorban a tervezett terjeszkedésüket már nagyjából befejezettnek tekintő élelmiszerláncoknak és a meglévő bevásárlóközpontok tulajdonosainak kedvez, hiszen jellemzően ezt a két szegmenst érintené a szabályozás. A bevásárlóközpontoknak minden típusa (klasszikus pláza, outlet center, hipermarket, stb.) beleesik ugyanis a 300 négyzetméternél nagyobb kategóriába, tehát a kormányszóvivő által bejelentett döntés értelmében új projektek nem kaphatnak építési engedélyt a moratórium időszaka alatt.

Bár azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a magyarországi bevásárlóközpont-piac teljesen telített lenne, hiszen lokális és tematikus piaci igények még létezhetnek, azonban a hazai bevásárlóközpontok (plázák) építési hulláma alapvetően a vége felé közelít. A plázastop életbelépésével tehát értelemszerűen jól járnának a már meglévő bevásárlóközpontok, hiszen a potenciális új versenytársak kizárása növelné a már megvalósult kiskereskedelmi ingatlanok értékét.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

A nagy vesztesek: Aldi, Lidl, Penny

A plázastop az élelmiszerláncok közül elsősorban azokat sújtja, melyek még intenzív terjeszkedési fázisban vannak és jellemzően 300 négyzetméternél nagyobb üzleteket építenek. Ez a leírás jelenleg leginkább a terjeszkedésben továbbra is aktivitást mutató diszkontláncokra, vagyis a Lidlre, a Penny Marketre és az Aldira igaz. Ezen diszkontláncok Magyarországon egyébként agresszívan terjeszkednek, a Lidl már a hetedik, a Penny Market a kilencedik, az Aldi a tizenkettedik a kiskereskedelmi láncok közül árbevétel alapján. Most azonban jó időre véget vetnek a terjeszkedésüknek, hiszen a láncok üzleti modelljükből fakadóan csak és kizárólag a meghatározott alapterület feletti egységekben gondolkodhatnak. A diszkontláncok sikereinek egyik kulcsa éppen az, hogy ugyanolyan alapterületű, ugyanolyan kialakítású üzletekben ugyanazt az árukínálatot tartják az egész országban.

A további láncok közül a Tesco hipermarketek terjeszkedése jelentősen lelassult, illetve a kisebb üzletekre fókuszál (Tesco Expressz). Hasonló cipőben járnak a Spar lánc kisebb üzletei, a City Spar boltok is, melyek jellemzően 500-600 négyzetméteres eladótérrel rendelkeznek, így a plázastop az őterjeszkedésüket is meggátolná.