Plázastop: akik rettegnek és akik nyerhetnek

2011. október 4. 11:30

A bevásárlóközpontok és az ingatlanfejlesztők hevesen tiltakoznak a Lehet Más a Politika (LMP) kereskedelmi központokat érintő törvénymódosítása ellen, amelyet ma tárgyal az Országgyűlés. A plázastop célja, hogy meghatározza a bevásárlóközpontok működésének törvényi kereteit.

A képviselők ma folytatják annak az LMP-s javaslatnak az általános vitáját, amely a kereskedelmi központok - azaz a 400, százezresnél népesebb települések esetében 800 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező bevásárlóközpontok és hipermarketek - építésére és működtetésére vonatkozó szabályok megalkotásáig plázastopot rendelne el.

A plázastopról szóló javaslatot az LMP politikusai (Szabó Rebeka, Schiffer András, Vágó Gábor, Scheiring Gábor, Ertsey Katalin) nyújtottak be, de tárgysorozatba vételét a Fidesz-frakció is támogatta. A Magyar Nemzetnek korábban a parlament fenntartható fejlődés bizottságának fideszes tagja, Bányai Gábor azt nyilatkozta, hogy még az év végére megszülethet a jogszabály.

Minimumszabályok, környezeti hatás

A törvényjavaslat általános indoklása szerint a cél az, hogy a kereskedelmi központok, azaz a 400, illetve százezer főnél nagyobb településeken 800 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező bevásárlóközpontok (plázák) és kereskedelmi egységek (hipermarketek) létesítésének és működtetésének törvényi minimumszabályait meghatározza. Mint a javaslatot benyújtó LMP-s képviselők indoklásukban írják, a kereskedelmi központok létesítése lökésszerű hatást gyakorol társadalmi, gazdasági és természeti környezetükre. A közvetlen hatások (így a hagyományos kiskereskedelmi egységek forgalmának csökkenése, a megnövekedett gépjárműforgalom, a városkép átalakulása) mellett a közvetett hatások is jelentősek, így az érintett településen az életminőséget alapjaiban befolyásoló változások történnek.

Mint az indoklás fogalmaz, a kilencvenes évek közepén megjelent központok mára jobban lefedik az országot, mint a mentőközpontok, ám a kereskedelmi forma kétségtelen, a vásárlási szokásokat is átalakító piaci sikere, az ebből következő erős piaci verseny, illetve az érintett önkormányzatok egyoldalú, gyakran a földterületek alulértékeltségével párosuló anyagi érdekeltsége folyamatosan fűti az új beruházásokat, holott nyilvánvaló, hogy már a már létrejött kapacitás egésze sem tartható fenn hosszú távon - a helyzet pedig komplex megoldást igényel.

Szakmai szervezetek: negatív hatása lehet

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) közös állásfoglalása szerint a törvénytervezet és azon belül a kereskedelmi központok létesítésére előírt moratórium számos ponton veszélyt hordoz a gazdaság növekedésére és a foglalkoztatásra nézve, valamint tovább mélyíti az építőipar és a kereskedelem válságát.


A szakmai szervezetek szerint az építőipar hanyatlása fokozódna a törvény hatására, hiszen a kereskedelmi létesítmények építése a magasépítés jelentős százalékát adja. Érvelésük szerint a kereskedelmi szektor önmagában is jelentős foglalkoztató; egy bevásárlóközpont átlagosan ezer, míg egy hipermarket négy-ötszáz embernek ad munkát. A MBSZ adatai szerint 2010-ben a bevásárlóközpontok különböző típusai 56 900, míg a hipermarketek további 51 960 főt alkalmaztak, azaz összesen majdnem 110 000 embernek biztosítottak munkahelyet. Az idén építés alatt lévő, több mint háromszázezer négyzetméter kereskedelmi egység több tízezer újabb munkahelyet teremtene.

A KSH adatai alapján az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben az év első hét hónapban 4278 milliárd forintot ért el a forgalom. A kiskereskedelmi forgalom a GDP tíz százalékát adja. A kereskedelem akár átmeneti korlátozása lassítani fogja a GDP-növekedést és a gazdasági fellendülést.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 6 százalékos THM-el, és havi 106 085 forintos törlesztővel fel lehet venni a Raiffeisen Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,42% a THM; a K&H Banknál 6,43%; az Erste  Banknál 6,67%,  a MagNet Banknál pedig 6,8%; míg az UniCredit Banknál 6,9%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a Sopron Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Közleményükben az erős verseny mellett is kiállnak, hiszen mint írják: "a kiskereskedelmi szabad verseny a vásárlók, fogyasztók érdekeit szolgálja. Az elmúlt években az élelmiszerek inflációja az általános fogyasztói árnövekedés alatt maradt, ami jelentős részben az erős versenynek volt köszönhető."

Megfékezni a diszkontláncokat

A Portfolio.hu korábbi elemzése szeritnt az LMP javaslata az élelmiszerláncok közül elsősorban azokat sújtaná, melyek még intenzív terjeszkedési fázisban vannak és jellemzően 400, ill. 800 négyzetméternél nagyobb üzleteket építenek. Ez a leírás jelenleg leginkább a terjeszkedésben továbbra is aktivitást mutató diszkontláncokra, vagyis a Lidlre, a Penny Marketre és az Aldira igaz. A diszkontláncok Magyarországon agresszívan terjeszkednek, a Lidl már a hetedik, a Penny Market a kilencedik, az Aldi a tizenkettedik a kiskereskedelmi láncok közül árbevétel alapján. Válság ide vagy oda, 2010-ben mindkét német óriás növelni tudta az árbevételét 2009-hez képest: a Lidl 191,2 milliárdról 221 milliárdra, az Aldi 49,1 milliárdról 52,6 milliárdra bővült.

A diszkontláncok üzletei minden esetben meghaladják a 800 négyzetméteres területet és sajátos üzleti modelljükből fakadóan nem is tudnák 400 vagy 800 négyzetméter alá szorítani. A diszkontláncok sikereinek egyik kulcsa éppen az, hogy nagyjából ugyanolyan alapterületű, ugyanolyan kialakítású üzletekben ugyanazt az árukínálatot tartják az egész országban.
 
Természetesen nem állt meg teljesen a hipermarketek expanziója sem, néhány új nagy alapterületű hipermarket (pl. Tesco) épülhetne még Magyarországon, azonban összességében a piacon már erős pozícióval rendelkező láncok (Tesco, Auchan, Spar, Reál) nem járnának rosszul a diszkontláncok megfékezésével. Az élelmiszerláncok közül emellett a nyertesek vélhetően a magyar láncok, így a CBA és a Coop lehetnek, hiszen ezeknek az üzleteik jellemzően nem érik el a 400, ill. 800 négyzetméteres határt.

 

Sok szülő így rontja el a gyerek fejlesztését: nem lehet elég korán kezdeni

Szinte semmi sem fejleszti olyan gyorsan és hatékonyan a legkisebbek agyát, mint a társasjáték.

Ennyibe kerül manapság egy luxus mobilház: ez lehet a lakásválság megoldása? + videó

Drágulnak az ingatlanok, emelkednek a hitelkamatok: ez pedig szinte egyenes út a lakhatási válsághoz. Nálunk is működhet az, ahogy az USA-ban megoldották?

Ilyen még nemigen volt itthon: itt a bejelentés, elindult a magyar Kickstarter

A Kickstarternek és az Indiegogonak hála a közösségi finanszírozási forma évek óta világszerte népszerű és most megérkezett Magyarországra is, a Brancs formájában

Milliókat bukhat, aki így indít vállalkozást: jól meg kell gondolni, a KATA sem jó mindenre

Sokan alábecsülik, mennyire lényeges alaposan átgondolni, milyen vállalkozási és azzal együtt adózási formát válasszanak induló cégük számára.

NAPTÁR
Tovább
2022. május 20. péntek
Bernát, Felícia
20. hét
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?