GKI - Romlott hazánk versenyképessége

A Versenyképességi index (VEX)

2009 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest a versenyképességi index Magyarországon, Romániában és Ausztriában kismértékben (0,3-0,4%-kal) csökkent, a többi vizsgált országban nőtt, a legerőteljesebben Csehországban és Szlovákiában (1,6, illetve 1,4%-kal), enyhén Lengyelországban és Szlovéniában (0,3, illetve 0,4%-kal).

A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítményt kifejező index értéke 2009 második negyedévéhez képest Csehországban dinamikusan (3,6%-kal), Magyarországon és Lengyelországban kismértékben emelkedett, a többi vizsgált országban csökkent, a legnagyobb mértékben Romániában. A makrogazdasági teljesítmény indexének változását döntően a világgazdasági válság, azon belül a nyugat-európai felvevőpiacok alakulása, illetve az arra adott válaszok magyarázzák. Csehország kedvező teljesítménye az export dinamikus növekedésére, illetve ezzel összefüggésben a GDP kismértékű emelkedésére vezethető vissza. A nemzetközi összehasonlításban szintén kedvező, bár a csehországitól elmaradó magyar makrogazdasági teljesítmény forrása szintén az export volt, de a kivitel bővülésének mértéke még nem volt elegendő ahhoz, hogy a GDP is növekedjen.

A munkatermelékenységi index 2009 harmadik negyedévében Magyarországon csökkent (0,8%-kal), Csehországban csekély mértékben (0,3%-kal), a többi vizsgált országban erőteljesebben nőtt. A világgazdasági válság idején ezek a változások ellentmondásosan értékelhetők. A viszonylag kedvezőtlen magyar és cseh teljesítmény azzal kapcsolatos, hogy a foglalkoztatottak számának csökkenése lelassult. Ezzel szemben a többi vizsgált ország, közülük különösen Szlovákia (4,9%-os) termelékenység javulásának forrása a foglalkoztatottak számának nagymértékű visszaesése volt, vagyis ezekben az országokban a válság negatív foglalkoztatási hatásai valamivel később jelentkeztek.

A költség-versenyképesség 2009 harmadik negyedévében Romániában 1,3%-kal javult, a többi vizsgált országban romlott, a legkisebb mértékben Szlovákiában, Szlovéniában és Magyarországon. Románia költség-versenyképességének javulása a nemzeti valuta enyhe leértékelődésére vezethető vissza. A magyar teljesítmény az egységnyi munkaerőköltségek regionális összehasonlításban kedvező alakulásával magyarázható.

A magyar versenyképességi index 2009 harmadik negyedévi változásában a legjelentősebb szerepet az export növekedése, kisebb mértékben az egységnyi munkaerőköltség regionális összehasonlításban kedvező alakulása játszotta.

Az üzleti környezeti index (ÜX)

Az ÜX 2007 elejétől 2009 első negyedévéig szinte folyamatosan csökkent. A második negyedévben azonban azt szerény, a harmadikban pedig elég jelentős növekedés követte. E mutató értéke ugyanakkor 2009 harmadik negyedévében még mindig jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól, de a 2008 véginél már kedvezőbb helyzetre utal. A részmutatók közül az előző negyedévhez képest egy javult kiemelkedő mértékben, kettő lényegében változatlan maradt, míg egy tovább romlott.

Az állami magatartás kiszámíthatatlansága a vállalkozások véleménye szerint a harmadik negyedévben lényegében nem változott - e tényező említési gyakorisága hibahatáron belül csökkent az előző negyedévhez képest. A válságkezelő kormány intézkedései ezek szerint már nem érintették jelentősen a vállalatok közérzetét. Az állami magatartás korlátozó szerepe - hasonlóan a korábbiakhoz - inkább a kis- és középvállalatok körében érezhető.

Az üzleti környezet bizonytalan voltának említési gyakorisága sem változott érdemben, e tényező esetében hibahatáron belüli növekedés következett be. Ennek a mutatónak az aktuális értéke jóval alacsonyabb a 2008-ban tapasztaltnál, de magasabb a válság előtti időszak átlagánál. A bizonytalan gazdálkodási környezet is leginkább a kisvállalkozásokat zavarja, amelyek a leginkább sebezhetőek.