A kormányokat bírálja az Intrum Justitia

"Az európai kormányok egy része hatalmas összegeket pumpál a gazdaságba a cash-flow növelése érdekében, ugyanakkor saját számláit nem rendezi határidőn belül" - mondta el Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója. "Az európai cégek, különösképpen a kis-és középvállalatok a túlélésért küzdenek, így egy 65 milliárd eurós tőkeinjekció tényleges mentőövként szolgálhatna."

Az Európai Fizetési Index (EPI) felmérés szerint a fizetési késedelem Európában 17 napról 19 napra növekedett; ez a legmagasabb érték 2004 óta. Szintén aggodalomra adhat okot, hogy a leírási veszteség európai szinten 2%-ról 2,4%-ra nőtt, ami összességében 270 milliárd EUR veszteséget jelent a gazdaságoknak.

Szemben a 2008-as 53%-kal, 2009-ben a számláknak csupán 50%-a kerül 30 napon belül kifizetésre Európában. Nem véletlen, hogy a megkérdezett válaszadók több mint 70%-a- a tavalyi 30%-kal szemben- úgy véli, hogy a következő 12 hónapban tovább fognak növekedni a késedelmes és nemfizetési kockázatok.

Hazai helyzet

Magyarországon sem kedvezőbb a helyzet, mint Európa más országaiban: ha a hazai közigazgatás határidőre fizetné számláit, az közel 1 milliárd euro tőkeinjekciót jelentene a gazdaságunknak.

Egyéb mutatók tekintetében sincs ok derűlátásra, hiszen a fizetési késedelem 25-ről 28 napra, míg a leírási veszteség 2,4%-ról 2,7%-ra nőtt egy év alatt. A leírási veszteség jelenlegi mértéke 4,2 Mrd EUR-ba kerül a magyar gazdaságnak évente.

A több mint 90 napja ki nem egyenlített követelések aránya 50%-kal 12-ről 18%-ra emelkedett, ami vészjósló a leírási veszteség várható alakulására.

Aktív követeléskezelésre van szükség

A gazdasági válság hatására beszűkült finanszírozási lehetőségek miatt a kis- és közép- vállalatok számára életbevágóan fontos, hogy saját cash-flow-jukat hogyan menedzselik.

"Szigorúbb automatizmusokat kell bevezetniük a vállalatoknak. Legkésőbb a harmincadik késedelmes nap után el kell kezdeni a professzionális követeléskezelést szakértők bevonásával. Minél hamarabb kezdünk el a kintlévőségekkel foglalkozni, annál nagyobb a behajtás sikerének esélye. A legjobb persze, ha az ügyek el sem jutnak a behajtási fázisba, de ehhez szemléletváltásra van szükség a vállalatoknál. A kintlévőségek és a leírási veszteségek növekedésének egyik fontos tényezője, hogy a vállalkozások sokszor nem tudják pontosan, hogy ki az üzleti partnerük, így jelentős pénzügyi kockázatot vállalnak" - foglalta össze a lehetséges megoldási irányt Felfalusi Péter.