Üzemanyag lehet a háztartási hulladékból

Az eljárás - amit a Miskolci Egyetem kutatói fejlesztettek ki -lényege, hogy a betáplált kommunális hulladékot magas hőmérsékleten elgázosítják, majd a keletkező gázt metanollá alakítják. A folyamat során nagy mennyiségben keletkező melléktermékek külön-külön is értékesek és eladhatóak, a metanol pedig üzemanyagként hasznosítható. Az elgondolás több találmányi kiállításon is sikerrel szerepelt, a feltaláló (társával, Barta Istvánnal) tavaly az Év feltalálója lett. A találmány egyszerre két globális problémára, a hulladékkrízisre és az üzemanyaghiányra is megoldást kínál.

Az ötlettől az alkalmazásig azonban hosszú út vezet, és buktatókban sincs hiány. Az első ilyen akadály, hogy a laboratóriumi körülmények között működő módszer nem feltétlenül használható nagyüzemi léptékben. A kommunális hulladékok elgázosításának egyik legnagyobb gátja, hogy a szemét vegyes összetételű, így nehéz olyan technológiát kifejleszteni, amely a hatékonysági és a környezetvédelmi szempontokat is folyamatosan kielégíti.

Mindez azonban még mindig nem jelenti azt, hogy a szemétből metanolt gyártó üzem valaha is működőképes lesz. A kommunális hulladékok hőbontására több szabadalom is létezik, ám egyik sem terjedt el az ipari gyakorlatban. Elsősorban azért, mert mindig keletkeznek nehezen bomló, a környezetre veszélyes égéstermékek, éppen ezért eddig inkább csak a homogén ipari hulladékok (gumihulladék, műanyag) feldolgozását sikerült költséghatékonyan megoldani.

Amennyiben ezen az úton mégis eljutunk a metanol-előállításig, az újabb problémákat vet majd föl. Kárpátalján ma is használnak metanolt üzemanyagként, ám - mivel az autók katalizátorait nem metanolra, hanem benzinre fejlesztették - a térség városainak levegőjében nagymértékben megnőtt bizonyos rákkeltő vegyületek koncentrációja.

Az új találmányon alapuló, évi 2000 tonna kapacitású kísérleti üzem építését várhatóan jövőre kezdik el Miskolcon.