Mi lesz a cégekkel? Eltűnnek a hitelek!

Az OTP Bank tapasztalatai szerint a vállalkozásoktól érkező hitelkérelmek száma nem csökkent drasztikusan, azonban típusuk megváltozott: éven túli, fejlesztési célú hitelek helyett inkább rövid lejáratú, szabad felhasználású konstrukciókat keresnek, ezekhez azonban egyre nehezebb hozzájutni.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke szerint naponta 80-100 vállalkozásnak szűnik meg a hitelkerete.

A kihelyezések csökkenését az MNB statisztikái is alátámasztják, októberben ugyanis mindössze 16 milliárd forinttal bővült a cégek hitelállománya, ami alig ötöde a szeptemberinek.

A bankok eddig sem titkolták, hogy vissza kívánják fogni a vállalati hitelezést, ezt az OTP Bank vezérigazgató-helyettese is elmondta, hónapokkal ezelőtt. A Budapest Bank és a K&H Bank szintén szigorítanak hiteleiken a válság sújtotta ágazatokban, a hitelkeretek szinten tartásával, vagy indokolt esetben annak csökkentésével is. De a fedezet növelése, vagy a devizahitelek átváltása is egyfajta szigorításnak foghatók fel.

A Coface Hungary hitelbiztosító legfrissebb összesítése szerint, a fizetésképtelenségi hányad alapján a legkockázatosabb ágazatok közé tartoznak a biztonsági tevékenységet folytató cégek, az építő-, és textilipari ágazatban tevékenykedő vállalatok, de a fa-, és bútoripa, az élelmiszeripar és a kereskedelem is átlagon felüli kockázatot rejt magában.

A cégek az alapkamat megemelése után, amikor is a forinthitel kamatok négy éves csúcsukat döngették, tömegesen váltották át hiteleiket euró alapúra, mivel sváci frank alapú hitelek már nem igazán érhetők el.

A Magyar Lízingszövetség szerint a kölcsönhöz egyre nehezebben jutó kkv-k számára a visszlízing jelenthet megoldást, ahol is ingatlanjukat a lízingcégnek eladva likviditásukat növelhetik, és visszabérelhetik az eszközt, ami a futamidő végén ismét a tulajdonukba kerül.