Amikor még nem lehetett érezni a válság hatását

A Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint 2008 első kilenc hónapjában 11 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma. Némi lassulás tapasztalható a növekedés mértékében de ez köszönhető egyrészt annak is, hogy az elmúlt 2-3 év már elég magas bázist eredményezett, másrészről a Coface elemzői szerint harmadik negyedévi adatok szerint még nem volt érezhető a globális pénzügyi válság hatása. A felszámolási eljárások száma 11,67 százalékkal, a végelszámolások száma pedig tíz százalékkal növekedett meg. Nem változik a helyzet a "igazi csődeljárások" számát tekintve, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak. Ilyen eljárások továbbra is rendkívül alacsony számban indulnak. Az év első kilenc hónapjában mindösszesen 12 ilyen eljárás indult Magyarországon.

Az adatok vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a módosított csődtörvény szerint már csak a csődeljárások és a felszámolási eljárások tartoznak hivatalosan a fizetésképtelenségi eljárások körébe. Hazánkban viszont még mindig nagyon sok az olyan végelszámolás, amely későbbiekben felszámolási eljárássá változik, vagy amelynek egyértelműen a cég fizetésképtelensége az oka. Ezért a Coface az összes eljárást bevonja a hazai fizetésképtelenségi tendencia mutatójába.

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cég érintett, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 26%-át kereskedelmi vállalkozások, további 17%-át építőipari cégek ellen indították az év első kilenc hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turisztikában, az ingatlangazdálkodási valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.

A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a biztonsági tevékenységet folytató cégek, az építőipari, valamint textilipari tevékenységet folytató vállalatok állnak az első három helyen, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint: fa és bútoripar, élelmiszeripar, papír és csomagolóipar, az acél- és fémipar, az építőipar valamint a kereskedelmi vállalkozások.

Az első kilenc hónapban az eljárások iparági részaránya nem követi az iparágakban bejegyzett cégek számát. Jellegzetes eltéréseket - a kiskereskedelmi vállalkozásoknál (eljárások 14,95%-a, összesen bejegyzett cégek 10,69%-a), valamint a nagykereskedelmi vállalkozásoknál (eljárások 10,43%-a, összesen bejegyzett cégek 8,45%-a), a turizmus tevékenységet végző vállalatok (eljárások 15,60%, de a bejegyzett hazai cégek 4,76%), valamint építőipari tevékenység végző vállalatok (eljárások 16,82%, de a bejegyzett hazai cégek 9,53%) regisztrált a Coface.

Ágazati eltérés: visszahúzó ágazatok

A kockázatoknak különösen kitett ágazatok közé az építőipar, az autóipari beszállítók és a lakossági fogyasztás szűkülése okán a háztartási elektronikai cikkek kereskedelmével foglalkozó cégek sorolhatók a Coface szerint.

Azáltal, hogy, hogy az autóipari beszállítóknál már most is vannak elbocsátások és leállások, olyan dominóhatás indult el, aminek súlyos következményei lesznek, végiggyűrűzve más szektorokon is - hangsúlyozza Dercze. A másik hagyományosan rossz helyzetben lévő szektor az építőipar, ahol a jelenleg is tapasztalható körbetartozások csak nehezíteni fogják a válságban is teljesíteni kívánó vállalkozók helyzetét. "Magyarországon most is tízszer annyi építőipari cég van, mint például a szomszédos Ausztriában - utal a szektor problémáinak egyik gyökerére Dercze-, ebben az iparágban bizonyosan tovább fog csökkenni a cégek száma". Ugyancsak bizonytalan helyzetben vannak most a szórakoztató elektronikával foglalkozó cégek, hiszen a jövedelmek csökkenésével ezen a területen mindig csökken a fogyasztás, ahogy rossz gazdasági helyzetben a kultúrára és turizmusra is kevesebbet költünk, így az ezen a területen működő vállalkozásoknak hosszú távon számolniuk kell a bevételcsökkenéssel. A hagyományosan erős területek, mint az energia- vagy a műanyagszektor - biztosabb hátterük miatt - jobban állják majd a sarat, és most minden nehézségük ellenére relatíve jobb helyzetű cégek között vannak az élelmiszeripari vállalkozások.

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2008 első kilenc hónapban a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, Pest megyében valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folytatták. Budapesten az eljárások 31%-át, Szabolcsban pedig 10%-át indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozások 40%-át is a fővárosban regisztrálták.

Figyelembe véve az adott megyékben bejegyzett vállalatok és a fizetésképtelenségi eljárások számát, kiderül, hogy a bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Szabolcs-Szatmár-Beregben volt a legmagasabb 2008 első kilenc hónapjában, 8%., majd ezt követi Nógrád megye (5,15%), Jász-Nagykun-Szolnok megye (4,92%). Baranya megye produkálta a legnagyobb negatív eltérést ez előző évhez képest: a csődhányad relatív növekedése 72% volt. Úgy szintén látványos romlást mutat Győr-Moson-Sopron megye. Tekintettel arra, hogy például Baranya megyében - a relatív növekedés ellenére - összesen csak 618 eljárásról, azaz az összes eljárás 4%-áról beszélünk, látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére szó sincs térségbeli válságról, ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében magasabb a fizetési kockázatot vállalnak már a vállalatok.

Magyarországon 2005-06 óta folyamatosan nő a fizetésképtelenségi eljárások száma, s ez a megszorító intézkedések hatása miatt kezdődött, amelyek a GDP-növekedés lassulását és a belső kereslet visszaesését hozták magukkal. Az EU-tagországok között tulajdonképpen évek óta az élbolyban álltunk ezen a területen. Dercze szerint Magyarországon 2008 első kilenc hónapjában nem látszódott a fizetésképtelenségi eljárások számának drasztikus növekedése a 2006-07. időszakhoz mérten. Ha a 2008. első kilenc hónap adatait vizsgáljuk, akkor azt kell látnunk, hogy az elmúlt éveknek megfelelően emelkedett, de még nem érezhető a pénzügyi válság hatása.

Dercze úgy véli, hogy a 2009. év mindenképpen problémásnak látszik a magyar vállalkozások szempontjából, hiszen csökken a világpiaci növekedés. A magyar export domináns része az EU-országokba irányul, azon belül is Németország a legnagyobb felvevőpiaca a magyar termékeknek. Ugyanakkor további problémákat okoz az autógyárak leállása vagy kapacitáscsökkentése, ami a magyar autóipari beszállítóknál is hasonló folyamatot eredményez.

A Coface eddigi tapasztalatai alapján Dercze úgy látja, a válságok lefutási ideje jellemzően másféltől két évig terjed. "A jelenlegi helyzet azonban az eddigiektől abban is eltér, hogy most a teljes pénzügyi rendszer válságáról beszélünk, éppen nehezebb megjósolni azt, hogy meddig tart" - fűzi hozzá. Az mindenesetre biztos, hogy a szakemberek a jelenlegi gazdasági helyzet legnagyobb veszteseinek a kkv-kat tartják. Az pedig hogy egy adott kkv-t milyen mértékben érint a válság, főként azon múlik, hogy melyik szektorban működik, milyen piacra dolgozik, (export vagy belföld), milyen vevői vannak, és természetesen, hogy milyen pénzügyi tartalékokkal rendelkezik. "Azok vannak a legnagyobb bajban, akik már jelentősen eladósodva futnak neki a következő időszaknak - fűzi hozzá Dercze.

Az egész világgazdaságon átgördülő válság negatív csökkentéséhez a tudatos kockázatkezelés hozzá tud járulni. Ebben a helyzetben a vevőkockázatok sokkal fokozottabban jelennek meg. Ilyenkor megnövekedik a naprakész céginformáció, cég- és csődmonitoring szerepe. Emellett a cégeknek meglévő kintlévőségeket minél gyorsabban, minél hatékonyabban kell kezelniük, és azonnal lépni az adósok felé, mert utána futhatnak a pénzük után.