Birodalmak bukása: a világ legnagyobb csődjei

Szeptember 15-én, hétfőn történelmet írt a Lehman Brothers, ekkor jelentett ugyanis csődöt a világ egyik legnagyobb befektetési bankja, így eggyel nőtt a hitelpiaci válságnak áldozatul esett vállalatok száma. A Time magazin szerint - egy olyan internetes adatbázisra hivatkozva, ami több tíz évvel ezelőtti vállalati csődökkel kapcsolatos adatokat is tartalmaz - 1980 óta nem jelentettek ekkora csődöt, ugyanis a Lehman eszközeinek értéke 6-7-szerese volt a második legnagyobb bebukott vállalaténak.

2002-ben az Egyesült Államok második legnagyobb távolsági telefonszolgáltatója, a WorldCom is csődvédelmet kért, néhány héttel azután, hogy a sajtóban híre kelt a cégnél folyó könyvelési csalásoknak. Néhány vezető áldozatául is esett az amerikai történelem egyik legnagyobb kreatív könyvelési botrányának, többek között a cég akkori vezérigazgatója, Bernard Ebbers is, akit 25 év börtönbüntetésre ítéltek. A vállalat azóta 2004-ben újraindította működését, MCI néven.

A listán szereplő harmadik cég, az Enron szintén nagy port kavart könyvelési csalásaival, évekig folytatott ugyanis titkos derivatív ügyleteket, azonban bennfentesek kiszivárogtatták ezt, így a világ egyik legnagyobb energia-óriása sem kerülhette el a bebukást 2001-ben. Ez persze az egész pénzügyi piacot megrázta, magával rántotta az Arthur Andersen könyvvizsgálócéget is, így több ezer ember vált munkanélkülivé, nyugdíj megtakarításaik pedig köddé váltak. A vezetőket természetesen felelősségre vonták, bár egyikük, Kenneth Lay még azelőtt meghalt, hogy elítélték volna.

A Conseco pénzügyi tanácsadó cég az Enron után egy évvel jelentett csődöt, előtte azonban már több hónappal kivezették a céget a tőzsdéről, így a szakértőket nem érte meglepetés a bejelentés kapcsán. A cég részvényeinek értéke fénykorában elérte az 58 dollárt is, azonban a csődkérelem után már egy dollárt sem ért. Ekkora mintegy 6 milliárd dollárra nőtt ugyanis a vállalat adósságállománya, amit agresszív terjeszkedési és felvásárlási politikájának köszönhetett.

2001-ben jutott a csőd szélére az USA egyik legnagyobb közüzemi vállalata, a Pacific Gas & Electric is, amit egy 1996-os deregulációnak köszönhetett. Ekkortól ugyanis az áramszolgáltatók szabadpiaci áron vásárolhattak áramot, ugyanakkor a lakosság felé érvényesíthető árat hatóságilag maximalizálták. Mivel a nagybani árak emelkedésnek indultak, értékesíteni azonban csak nyomott áron tudtak, több közüzemi vállalat is nehéz helyzetbe került. 2004-ben azonban, a nagybani árak csökkenése után a Pacific újra lábra tudott állni, és részvényeinek értéke is megháromszorozódott.

Éveken keresztül a Texaco volt a csődrekorder, 1987-ben, a kérelem benyújtásakor ugyanis a vállalat eszközei több mint 35 milliárd dollárt értek, és az USA 6. legnagyobb vállalatának számított. Az olajipari cég a Pennzoillal került jogi vitába, amiben a bíróság ellene ítélt, ez pedig - az eredeti11 milliárd dolláros ítélet helyett - 3 milliárd dollárba került a Texaconak. A csődbejelentés után kevesebb mint egy évvel azonban talpra tudott állni a cég, majd a Chevronba olvadt.

Az 1980-as évek végét jellemző pénzpiaci válság, ami nem csak a hiteleket, de a megtakarításokat is érintette, számos pénzintézetet magával rántott, így a Financial Corp. of America-t is, amit még a 2 millió dolláros kisegítés sem tudott megmenteni.

Az amerikai nyersanyag és határidős brókercég, a Refco mindössze két hónappal a tőzsdei bevezetése után már csődvédelemét folyamodott 2005-ben, és néhány felsővezetőt szintén magával rántott egy titokban felvett hitellel kapcsolatos csalási botrány, többek között a cég elnökét, akit 10 év börtönre ítéltek.

Idén július 31-én jelnetett csődött az amerikai IndyMac Bank, elsősorban bebukott jelzáloghitelei, valamint az ennek következében menekülni igyekvő betétesei miatt. Az IndyMac volt egyébként az ötödik bank, amelyik a hitelpiaci válság hatására az idén becsődölt.

A világ egyik legnagyobb telekommunikációs bukását az amerikai Global Crossing vállalat szenvedte el, ugyanis a globális hálózatának kiépítésében pénzügyileg kiszáradt cég szolgáltatásai iránt nem mutatkozott elegendő kereslet. Ezek után 2002-ben csődöt jelentett a cég, azonban 2003-ban újra talpra tudott állni, és ki tudta fizetni a befektetőknek ítélt 325 millió dollárt is.