Csődbe jutott magánszemélyek - külföldön már bevett gyakorlat

Európa számos országában létezik a személyi csőd vagy magáncsőd intézménye. Ez a vállalkozások esetében már jól ismert eljárás lehetővé teszi, hogy a magánszemélyek fizetésképtelenségüket bejelentve maguk ellen csődeljárást indíthassanak, majd az eljárásban részt vevőkkel közösen megoldást találjanak a hitelezők követeléseinek kiegyenlítésére.

Természetesen a csőd bejelentése nem azonos a tartozások elengedésével, sőt, nem is veheti igénybe minden megszorult adós, a legtöbb országban ugyanis feltételhez kötik a jogosultságot. Az intézmény célja elsősorban, hogy azokon segítsen, akik önhibájukon kívül tartósan nem tudják fizetni tartozásukat. Ilyen ok lehet például a házastárs halála, a munkahely elvesztése, tartós betegség, és még sorolhatnák a különböző országok kiszabott feltételeit, a lényeg, hogy a meggondolatlan költekezés önmagában még nem lehet indok a csőd iránti kérelemre.

Angliában például bíróság dönti el, hogy az illetőre milyen feltételeket szab ki, vagyis engedélyezi-e a hitel átütemezését, a törlesztőrészletek mérséklését, a futamidő meghosszabbítását, vagy nagyon indokolt esetben a felfüggesztett fizetést, ellenkező esetben csődgondnokot rendelnek ki, aki lefoglalja a csődbement minden vagyonát, amiből kiegyenlítik a tartozását. Az illető a továbbiakban nem vehet fel banki kölcsönt, nem nyithat bankszámlát, és nem folytathat bizonyos tevékenységeket sem, így például nem lehet könyvelő, ügyvéd vagy vállalatvezető.

A német rendszerben úgy működik, mint a cégek esetében, vagyis a fizetésképtelen személyt vagyoni gondnokság alá helyezik, aki a továbbiakban nem rendelkezhet szabadon saját vagyona felett. Helyette egy vagyongondnok méri fel a pénzügyi helyzetét és intézkedik a hitelezők kiegyenlítéséről.

A német Creditreform minden évben jelentést készít a magánvállalatok és magánszemélyeket érintő csődök számáról. Míg az elmúlt években Nyugat-Európában csökkenni tudott a vállalati csődök száma, addig a személyi csődöké - az ezen intézményt ismerő országokban - folyamatosan nő. 2006-ban 31,9 százalékkal, 2007-ben már csak 8,3 százalékkal ugyan, de nőtt a fizetésképtelenné nyilvánított magánszemélyek száma.

Svédországban ugyanakkor robbanásszerűen megnőtt a csődöt jelentett magánszemélyek száma, amire magyarázatot adhat, hogy 2007. január 1-jén megváltoztatták a csőd iránti kérelem szabályait, mivel a megelőző rendszerben az igénylések több mint felét elutasították a hivatalok. A könnyítésnek köszönhetően azonban megnőtt az igénylések száma is, ami további emelkedést vetít előre a csődök számát illetően.

A számadatok összehasonlíthatósága érdekében a magáncsődök relatív előfordulását szokták alkalmazni, ami az adott ország lakosságának arányában tünteti fel a számokat.

Természetesen az USA-ban is létezik a magáncsőd intézménye, ráadásul a tengerentúlon jóval enyhébb feltételek mellett kérheti ezt az eladósodott személy. Ez meglátszik a számadatokban is, hiszen tavaly több mint 800 ezer esetben indítottak csődeljárást magánszemély ellen, ami 34,1 százalékkal magasabb a megelőző évinél. A 2005-ös év rekordévnek számított, ekkor ugyanis több mint 2 millió magánszemély ment csődbe az USA-ban, igaz ez összefüggött az abban az évben szigorított szabályozással is, emiatt ugyanis sokan még "lastminute" éltek a könnyebb eljárás lehetőségével. Azóta persze a sokat emlegetett subprime válság is megtette hatását, ami magyarázatot ad a 2007. évi jelentős növekedésre, és valószínűleg az idei jelentésében is hasonló méretű csődhullámról ad majd számot a Creditreform.

Az USA-beli és a kontinentális Európában alkalmazott magáncsőd intézmény között elvi különbségek is vannak. Míg Európában csak feltételekhez kötötten létezik a magáncsőd lehetősége, vagyis csak az kezdhet "új életet", aki ezt kiérdemli, addig az USA-ban sokkal enyhébbek a feltételek, ugyanis a csődbejutást egy teljesen természetes piaci jelenségnek tekintik, amire a bankok is felkészülnek azáltal, hogy hitelnyújtáskor az esetleges csőd költségeit is belekalkulálják a fizetendő kamatokba, magyarul az is megfizet ezért, aki becsületesen törleszti hiteleit. Természetesen a fizetésképtelenné nyilvánított személyek ezek után nem fordulhatnak már egyetlen intézményhez sem hitelért.

A legtöbb országban tanácsadó szolgálatok működnek, melyek segítségével csökkenteni lehet a csődbe jutott vállalatok és magánszemélyek számát. Angliában például maguk a pénzintézetek is anyagi támogatást nyújtanak ezen intézmények számára, de a kormány is létrehozott egy pénzügyi alapot, amivel a különösen eladósodott régiókban lévő pénzügyi tanácsadó hálózatokat támogatják.

Hazánkban a lakosság eladósodása rendkívüli ütemben nő, ráadásul a hitelek nagy része devizaalapú, ami további kockázatokat hordoz magában. 2007-ben a lakosság jövedelmének 13 százalékát költötte hiteltörlesztésekre, ami magasabb az eurózóna átlagánál, ráadásul az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedése mellett a későbbiekben akár problémát is okozhat.