Mindenkinek csigát - kétezer tonnányit

Az esős nyárnak köszönhetően a gyűjtők 1980 tonna éti csigát szedtek össze, s adtak át a felvásárlóknak a tíz hétig tartó szezon alatt. Az éti csiga ugyan védett állat, azonban korlátozott mennyiségben gyűjthető, a környezetvédelmi tárca 1993 óta évei 2000 tonna begyűjtését engedélyezi, a felvásárlását az Éticsiga Terméktanács (ÉTT) szervezi meg szerte az országban, 1500-1800 átvevőhelyen.

Pacs István, az ÉTT elnökének elmondása szerint a begyűjtött állatok körülbelül felét itthon dolgozzák fel, míg a másik felét még élő állapotban exportálják. Feldolgozással itthon a zalaszentgróti csigafeldolgozó és egy vajai vállalat foglalkozik, előbbi évi 700, utóbbi évi 300 tonnát vesz át.

Egy kiló ehető csigahús 4,0-4,5 kiló élő állatból nyerhető, a ház és a belek eltávolítását követően. A csigákat egyenként kell kézbe venni, vagyis a folyamat nem gépesíthető, ráadásul a folyó vízben tartják őket, így a feldolgozás rendkívül munka- és energiaigényes, Kovács Miklós, a Zöld Csiga Kft. ügyvezetője szerint emiatt kerülhet több ezer forintba egy tucat előkészített és befűszerezett mirelit csiga a hipermarketekben.

Nem csupán az összes begyűjthető állat súlyát, hanem az egyes állatok méretét és a gyűjtés helyét és idejét is korlátozza a környezetvédelmi tárca. A legtöbb évben sikerül megközelíteni a 2000 tonnás kvótát, bár a tavalyi száraz nyáron a begyűjtött mennyiség még az 1500 tonnát sem érte el.

A csiga választékbővítő fogásként minden igényesebb nyugat-európai étterem és szálloda étlapján szerepel, s Magyarországon is kapható, igaz, a hazai fogyasztás elhanyagolható. Nagyobb mennyiségben francia nyelvterületeken, s Olaszország északi részén fogyasztják az éti csigát.

A Magyarországon összegyűjtött csiga felét élő állatként elsősorban Görögországba, a délszláv államokba, vagy Törökországba exportálják, ahonnan feldolgozás után kerül a célországokba. Nyugat-Európában már vannak olyan államok, ahol már csupán saját fogyasztásra gyűjthetőek, olyannyira megcsappant az állomány.