Merész tervek: Magyarország központi szerepre tör

A stratégia kiemelt fontosságú ágazatként kezeli a járműipart, az elektronikai ipart, a vegyipart, az agráriumot, valamint az FMCG (napi fogyasztási cikkek) és a CPG (tartós fogyasztási cikkek) területét. A cél, hogy a logisztikai ágazat nemzetgazdasági súlyát növeljék, s agy az elérje a GDP-hez való 13 százalékos hozzájárulás nyugat-európai átlaga körüli szintet.

A stratégia szerint a logisztikaiközpont-szerep szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, hogy Magyarország interkontinentális logisztikai cargo hubbá váljon, valamint az adriai és fekete-tengeri kikötők egyik háttérországává fejlődjön. Mindemellett az is fontos, hogy az ország Nyugat-Európa-Balkán, a Délnyugat-Európa-FÁK, illetve a Kelet-Közép-Európábank észak-déli irányban áthaladó útvonalak tranzitpotenciálját minél több jelentős súlyú logisztikai szolgáltató versenyképes kínálatával és a kapcsolódó magas hozzáadott értékű tevékenységgel kiaknázza.

A cél egy olyan versenyképes szolgáltatási csomag létrehozása, melynek révén növekszik a kereslet a hazai logisztikai szolgáltatások iránt, ugyanakkor a környezet- és zajterhelés mérséklődik. További célként tűzi ki az MLS, hogy korszerűbb arányok alakuljanak ki a vízi, a légi, a vasúti és a közúti szállítás között. Ennek része a közúti szállítási volumen további növekedésének fékezése, melyet szabályozási lépésekkel, valamint a forgalom más közlekedési módok felé, elsősorban vasútra történő terelésével lehet elérni.

A Duna nemzetközi áruforgalomban betöltött szerepét erősítheti a szükséges hajózási feltételek, valamint a part menti logisztikai szolgáltatások biztosítása. Emellett számolnak még egy kelet-közép-európai, az Ázsia és Európa közötti áruforgalmat kiszolgáló repülőtér kialakításával is, szoros együttműködésben a régió országainak hasonló törekvéseivel. A vasúti szállításban 2020-ig el kellene érni a specifikus teherszállítási pályák, valamint az észak-dél irányú közúti közlekedési infrastruktúra megteremtését.