MIt veszünk, mennyiért, hogyan?

A kiskereskedelmet érintő tavaly év eleji borúlátás indokoltnak bizonyult, mert elmaradt ugyan a napi fogyasztási cikkek piacának év elején jósolt drasztikus visszaesése, viszont a háztartások FMCG vásárlásainak növekedési üteme az éves szinten mért 8 százalékos inflációs ráta alatt maradt, ezzel a költések dinamikájában relatív csökkenést eredményezve. A 2008-ra prognosztizált gyorsuló gazdasági növekedés, valamint a becslések szerint 5 százalékra mérséklődő infláció azt vetíti előre, hogy 2008 második félévében a hazai kiskereskedelemben újra élénkülés várható.

A modern kereskedelmi csatornák 2007 során tovább erősödtek és immáron a hazai napi fogyasztási cikk forgalom több mint kétharmadát adják. Közülük is elsősorban a hipermarket és a diszkont csatorna forgalomalapú piaci részesedése emelkedett jelentősen, míg a hagyományos értékesítési csatornáknak számító független, illetve láncba szerveződött kisboltok együttes részesedése - az előző évek tendenciájának megfelelően - újra csökkent. A hipermarketek és a diszkontok együttesen a háztartások napi fogyasztási cikk vásárlásainak 43 százalékát adták 2007-ben szemben az előző év azonos időszakában mért 41 százalékkal. A kisboltok együttes fogalma ezzel szemben 29 százalékra apadt 2007-ben, mely csökkenés strukturális okokkal magyarázható: a kisboltok - egyebek mellett - versenyhátrányba kerültek a globális beszerzést folytató üzletláncokkal szemben az ár-árukészlet, csakúgy, mint az infrastruktúra terén (pl. parkoló hiánya). A csatorna piaci lehetőségeinek beszűkülését előidéző okok között érdemes továbbá megemlíteni a költségigényes marketingtevékenység korlátozott lehetőségeit. Évek óta tartó tendencia, hogy a nagyobb üzletláncok válnak a heti nagybevásárlások helyszínévé, ezzel együtt a kisboltokban történő vásárlás a napi szinten szükséges termékek beszerzése felé tolódik el.

Jól tükrözi ezt a tendenciát az is, hogy az egy vásárlás alkalmával elköltött pénzösszeg a kisboltok esetében - az elmúlt két év eredményei alapján - lényegesen alacsonyabb, mint a modern kereskedelmi csatornákban. Míg 2007-ben a kiskereskedelmi láncokhoz tartozó üzletekben egy vásárlás alkalmával átlagosan 1322 forintot hagytak a háztartások a kasszánál, a független kisboltokban ez 1042 forint volt szemben a hipermarketekben mért 4216 forinttal és a diszkont üzletekben jellemző 2244 forinttal.

A kártyás fizetések aránya évek óta fokozatosan nő és jellemző módon a nagyobb összegű vásárlásokat fizetik a háztartások ilyen módon. 2007-ben 6 százalékra emelkedett a kártyás fizetések aránya (szemben a négy évvel korábbi 2 százalékos aránnyal). Az értékforgalom alapján ugyanez az arány 15 százalékra nőtt 2007-ben. A hipermarketekben a privát vásárlások összegének 32 százalékát kártyával egyenlítették ki a háztartások, míg a C&C csatornában ugyanez az arány 32 százalék volt. Legalacsonyabb a kártyahasználat jelentősége a kisboltokban, mind a lánchoz tartozó kis üzletek mind pedig a független kisboltok esetében a forgalom kevesebb mint 2 százaléka származik bankkártyás fizetésekből.

A felmérést a GfK Hungária Piackutató Intézet készítette.