Elfogadhatatlannak tartják a kutatás-fejlesztésben és innovációban érdekelt szervezetek az innovációs járulékot érintő tervezett változásokat. A Magyar Innovációs Szövetség kifogásolja az uniós pályázatok elbírálási rendszerét is, mert előnyt élveznek azok, akik nem a maximális támogatásra tartanak igényt - írja a Magyar Hírlap.
Az innovációs járulékot érintő változásokkal a MISZ elnöke szerint a kormány az egyik kezével elvenné azt, amit a másikkal az uniós források segítségével ad. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a következő hét évben 320 milliárd forint uniós forrást fordíthatnak a pályázók kutatás-fejlesztésre és innovációra.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az első pályázati csomagot nemrég hirdette meg 64,6 milliárd forint értékben. Az egyes konstrukciók az ipari kutatástól az új termék piaci bevezetéséig kínálnak forrásokat. Szabó Gábor, elnök szerint a szférának óriási az igénye a pályázati pénzekre, mert az idén még egyetlen jelentős kiírást sem tettek közzé. Az innovációs alap keretéből sem juthattak érdemi támogatáshoz, miután az elnök szerint a Pénzügyminisztérium a konvergenciaprogramra hivatkozva zárolta az alap tízmilliárd forintos maradványát. Az uniós pályázatokról társadalmi egyeztetés is zajlott, ám a döntéshozók csak részben vették figyelembe a szakmai szervezetek javaslatait. Az innovációs szövetség egyik alapvető gondja, hogy a pályázatok elbírálásánál nem csak a minőség dönt. Plusz pont jár ugyanis azért, ha valaki nem a maximálisan elnyerhető összegre tart igényt. Szabó Gábor szerint ezzel előnyhöz juthat egy kevésbé jól kidolgozott projekt.
A társadalmi egyeztetés ugyanakkor nem volt eredménytelen. A szervezeteknek sikerült kiharcolniuk a nagyobb támogatási intenzitást. Az unió ugyanis megengedi, hogy ötven százaléknál magasabb támogatáshoz jussanak a pályázók.
Szabó Gábor a bürokratikus terhekre is felhívta a figyelmet, amelyek nem kedveznek a szférának. Szerinte a közbeszerzési eljárások adminisztratív procedúrái késleltetik az új ötletek megvalósulását, ami az innováció szempontjaival összeegyeztethetetlen.
Adatvezérelt energiakereskedelem és AI-transzformáció: ezek az Audax Renewables jövőévi célkitűzései
A Pénzcentrum Pap Gabriellát, az energetikai vállalat ügyvezető igazgatóját kérdezte.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.








