Hogyan végezheti egy cég? A szokásos trükkökkel "elviselhető" a csőd...

Pénzcentrum
2007. június 5. 07:52

2 véglet A gyakorlatban egy jelentős fogalomzavarral találkozhatunk a gazdasági társaságok fizetésképtelenségével kapcsolatban. Általában nem tesznek különbséget a csőd és a felszámolás között, holott éppen a hitelezői igények kielégítése terén van jelentős különbség a két fogalom között. Mai áttekintésükben igyekszünk rendet tenni a fejekben, és tisztázni, hogy hitelezőként mikor milyen lépést érdemes tenni annak érdekében, hogy ténylegesen is a pénzünkhöz jussunk adósunktól.

A gazdasági társaságok megszűnése kétféleképpen következhet be társasági formától függetlenül: lehet végelszámolást kérni, és felszámolást elrendeltetni. Ehhez kapcsolódik harmadik formaként a csődeljárás, ami azonban nem a társaság megszüntetésére, hanem a fizetőképesség visszaállítására szolgál. A mi szempontunkból tehát ez lesz a lényegi pont, ami az eljárásokat megkülönbözteti egymástól.

A kettő között az alapvető különbség az, hogy végelszámolásnál a cégnek nincsen fedezetlen tartozása, nincsenek nyitott ügyletei, a vagyon fedez minden tartozást és a megszüntetési költséget (sőt, talán még a tagok is kapnak vissza valamennyi pénzt). Ezzel szemben felszámolásra akkor kerül sor, ha a társaságnak kifizetetlen tartozásai vannak.

A végelszámolási eljárás során tehát a bíróság fő feladata a társaság megmaradt vagyonát szétosztani a tagok között, míg felszámolásnál a kintlévőségeket kell behajtani, a tárgyi eszközöket értékesíteni, röviden szólva mindent pénzzé tenni, és azt osztogatni a hitelezők között.

Közelebbről nézve a felszámolási eljárás során a bíróság a kinevezett felszámolóbiztos útján behajtja a függő követeléseket (akár peres eljárások útján), felmondja azokat a szerződéseket amelyeket valószínűsíthetően a vagyon kimentésére kötöttek a tagok (mikor már látták, hogy közeleg a szomorú vég), és elárverezi a cég vagyonát (ingatlanait, járműparkját, egyéb ingóságait, stb.). Majd mikor minden lehető dolgot pénzzé tettek akkor jön az osztozkodás....

A jogszabály felállít egy sorrendet, amely szerint a hitelezőket ki kell elégíteni:

1. első sorban kell kielégíteni a felszámolás költségeit (munkabér jellegű juttatások, az árverés, a bírósági eljárás és a követelések behajtása során felmerült költségek, a felszámoló díja, stb.)
2. a felszámolás kezdő időpontja előtt zálogjoggal biztosított követelések kielégítése a zálogtárgy értékének erejéig
3. a társaságot terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés
4. a magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (pl.: hibás teljesítés, a kártérítés, szavatossági vagy jótállási kötelezettségek)
5. a társadalombiztosítási tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj tartozások, az adók és az adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak
6. egyéb követelések
7. késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás,

Az egy-egy csoportban lévő összes tartozást összesítik, és ha a pénzzé tett vagyon azt fedezi, akkor mindenki 100%-osan kielégítést nyer, majd jön a következő csoport. Addig haladnak sorban lefelé, amíg már az összesített követeléseket nem fedezi a megmaradt pénz. Ekkor ez lesz az utolsó csoport, akik még követeléseik arányában pénzhez jutnak, míg a hátrább lévők már nem kapnak semmit. A legtöbb hitelező - a társasággal szerződésben lévő más cégek, vállalkozók mind a 6. csoportba tartoznak, vagyis elég kicsi az esélyük arra, hogy egy felszámolás során szolgáltatásaik ellenértékét megkapják.

Magyarországon az egymással szerződésben lévő társaságok gyakran "ijesztgetik" egymást a felszámolásra irányuló kérelem bírósági beadásával. Ez azonban tényleg csupán a szó szoros értelmében vett "ijesztgetés" mivel - láthattuk - ha tényleg felszámolásra kerül a sor, éppen a kisvállalkozó hitelezők nem fognak semmit sem látni a pénzükből. A társaság összeszedett vagyona többnyire csupán a felszámolási eljárás költségeit fedezi, másra már nem jut.

Mindehhez talán annyi tehető még hozzá, hogy habár a jogalkotó megpróbál gátat vetni a visszaéléseknek azzal a szabállyal, miszerint a felszámoló - ha gyanús, hogy a jogügylet a vagyon kimentésére jött létre, pl.: színlelt adásvételi szerződés formájában - akkor azonnali hatállyal felmondhatja, megtámadhatja az adott szerződést. Ezt a szabályt azonban könnyen ki tudják játszani a cégtulajdonosok.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Éppen ezért, hitelezőként érdemesebb lenne csődeljárással operálni, amint azt az alábbiakban is látni fogjuk. Ez a módszer azonban még nem eléggé él a mai Magyarország köztudatában.

Van egy kis probléma a csőddel...

Amint azt a bevezetőben már leírtuk, a csődeljárás a moratórium megadásával a társaság fizetőképességének visszaállítására szolgál.

Ennek menete pontosan a következő:

Ha a cég saját maga ellen csődöt kezdeményez, akkor a hitelezőknek 90 napos határidejük van arra, hogy jelezzék részvételi szándékukat. A csődeljárás során ugyanis egyeztető tárgyalást tartanak, amelynek célja olyan egyezség létrehozása, amelyben a csődben lévő cég vagy fizetési haladékot kap tartozásai kielégítésére, vagy bizonyos ellenérték fejében tartozásai egy részét a hitelezők elengedik. A fizetési haladék időszakát elméletileg úgy határozzák meg, hogy ez alatt a társaság talpra tudjon állni.

A probléma a gyakorlatban egyrészt ott kezdődik, hogy az egyezségben részt vevő biztosított hitelezőknek 100%-os kielégítési joguk lesz, ami elsőséget jelent nekik a többiekkel szemben. A fizetési haladék így csak az ő szempontjukból jelent előnyt.

A probléma másik része pedig az, hogy hasonlóan a felszámolás előtt álló cégekhez a csődeljárást kezdeményező társaságok is jelentősen ki vannak már pénzügyileg "ürítve" addigra, mire a csődeljárás elkezdődik. Így a fent említett "bizonyos ellenérték" - amit a hitelezők követelésük elengedése fejében kapnak - többnyire a társaság vagyonának értékesítéséből származik. A működési feltételek (a tárgyi eszközök, az ingatlanvagyon) ily módon történő elherdálása pedig hosszú távon szintén semmiképpen sem támogatja a fizetőképesség visszaállítását. Ha pedig ez nem sikerül, akkor megint csak a felszámoláshoz jutottunk, mint végső megoldáshoz...

Várható ezért a közeljövőben a csőd- és felszámolási eljárás szabályainak újabb módosítása, szakértők már foglalkoznak a probléma hathatós megoldásával. Mindez azért is égetően szükséges, mert a bíróságok felől is egyre több jelzés érkezik, miszerint riasztóan magas mértéket kezd ölteni a felszámolás alatt álló, és felszámolt cégek száma.

NAPTÁR
Tovább
2021. május 11. kedd
Ferenc
19. hét
Május 11.
Miskolc napja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. május 10. 16:16