Szinte minden kikapcsolódás luxus lett 2023-ra: egyre több magyarnak álom a mozi, fürdő, étterem

15 éve nem volt olyan magas a szolgáltatások inflációja Magyarországon, mint 2022-ben volt - derült ki a KSH fogyasztói árakat vizsgáló helyzetképéből. Főképpen a nagyobb munkaerőigényű szolgáltatások esetében volt radikális a drágulás a tavalyi évben: a már régóta problémaként jelenlévő munkaerőhiány mellé bejött az inflációs környezet miatti megnövekedett bérigény is. Amelynek költségeit a szolgáltatók, mivel mást nem tudtak tenni, átterhelték az ügyfeleikre.

Az év második felében a kisadózók vállalkozására vonatkozó adójogszabályok módosításából adódó költségterheket szintén érvényesítették áraikban egyes szolgáltatók. Az áremelések végrehajtására a magas kereslet is lehetőséget teremtett

- elemezte a helyzetet a KSH.

Mint a helyzetképből kiderült, 2022 decemberére a lakásjavítási, karbantartási szolgáltatások 24,3 százalékkal voltak itthon drágábbak, mint egy évvel korábban, ám a háztartási berendezések javításának költségei is 24 százalékkal nőttek. Emellett a jáműjavítók, karbantartók is jelentősen emeltek az áraikon, decemberben 22,6 százalékkal kértek többet ugyanazért a munkáért, mint egy évvel korábban - itt egyedül figyelhető meg valamennyi csökkenés, 0,1 százalékpontos az előző havi adathoz képest. A statisztikai hivatal még a "testápolási szolgáltatásokat" emelte ki az összesítésében, amelyek decemberben 17,9 százalékkal drágultak az egy évvel korábbiakhoz képest. Ugyanakkor, mint közölték, a szolgáltatások összességében mindösszesen 9,5 százalékkal drágultak Magyarországon.

A grafikonon is látható, hogy a szolgáltatások inflációja először 2021 májusában kezdett berobbanni, ekkor a vállalkozások vélhetően megpróbálták behozni a COVID-zárlatok alatti veszteségeiket. És a lakásjavítás esetében az alapanyagárak jelentős emelkedése is közrejátszhatott. A háztartási gépek javítás és a járműjavítás igazán a háború kitörése után kezdett megdrágulni, hiszen ekkor többek között alapanyaghiány lépett fel, ami jelentősen meglökte az alkatrészárakat. Erre jött még rá a rezsiemelés is tavaly nyáron, amely nyomán a "testápolók" is emeltek az áraikon.

Tartalmasan töltenéd a szabadidőd? Drága lesz!

A statisztikai hivatal azt is megnézte, hogyan áltozott a sport- és szabadidős létesítmények belépőjegyeinek ára az elmúlt időszakban. Mint a havi bontásból kiderült,

a mozijegy inflációja már megindult lefelé.

Decemberben 16,6 százalékkal volt drágább a belépő, mint egy évvel korábban, szemben a novemberi 21,3 százalékos év/év mutatóval. Viszont a jó híreknek itt is van a vége: a gyógyfürdők tavaly nyáron kezdték el drasztikusan emelni a belépők árán, nagyjából a rezsiárak emelkedésével egyidőben.

A drágulásban szerepet játszott a koronavírus-járványhoz kapcsolódó veszélyhelyzet megszüntetése, amelynek hatására az önkormányzatokhoz kapcsolódó közszolgáltatási díjak emelésének tilalma is megszűnt. A járvány időszaka alatt a bezárások miatti bevételkiesés és az így felhalmozódott adósságok kigazdálkodása, valamint a 2021 óta fokozatosan többszörösére dráguló piaci energiaárak együttesen rendkívül nagy mértékben emelték az intézmények fenntartási költségeit

- értékelte a helyzetet a KSH. A fürdőbelépők ára decemberben 29,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ami lényegesen több az általános inflációnál (ami decemberben 24,5% volt). Szintén efelett emeltek áraikon az uszodák, amelyekbe decemberben 25,6 százalékkal lehetett drágábban bemenni, mint 2021 ugyanezen hónapjában. Sokkal jobban az élményfürdők kedvelői sem jártak, ezek belépőárai is töretlenül emelkedtek: a tavalyi év végén 20,4 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban.

Büfé, étterem? Ha spórolni akarsz, felejtsd el!

Az árrobbanás a hazai büfékben, éttermekben, üdülőhelyeken sem maradt el. Decemberre az éttermi infláció elérte a 29,4 százalékot, ami szintén jóval magasabb az általános decemberi adatnál. Ha valaki a munkahelyén fizetett elő valamilyen étkezési szolgáltatásra, az is nagyot nézhetett az év vége felé: a KSH szerint ugyanis ez 32,2 százalékkal drágult az egy évvel korábbihoz képest. A belföldi üdülés ára egy év alatt 20,9 százalékot emelkedett, de ami igazán sokkoló, hogy

a magyarországi büféáruk 41,4 százalékkal kerültek többe tavaly decemberben, mint egy évvel korábban.

Magyarul a kisebb büfék egy az egyben áthárították az egész élelmiszer-inflációt a fogyasztókra, és akkor még a rezsiköltségekről és a béremelésről nem is beszéltünk.

A KSH értékelése szerint a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások feloldását követő első évben a szektort élénk kereslet jellemezte, a nyári szezon fogyasztását még nem befolyásolta érdemben a lassuló és őszre csökkenőbe forduló reálbér-dinamika.

A kedvező kereslet lehetőséget teremtett a szolgáltatók emelkedő költségeinek nagyarányú áthárítására. A költségemelkedés hátterében meghatározóan a 2021 óta tapasztalható, többszörösére emelkedő energiaárak állnak, amelyek az üzemeltetéssel összefüggő rezsiköltségek drasztikus emelkedését vonták magukkal. A nyersanyag-, valamint az élelmiszerárak erőteljes emelkedésének és az ágazatot sújtó munkaerőhiányból adódó magasabb bérigények hatását a szállásadók és a vendéglátók szintén beépítették áraikba. A drágulásban szerepet játszottak még a járvány alatt kiesett bevételek és a felhalmozódott adósságok visszatermelése miatt megvalósuló áremelések is

- írta elemzésében a statisztikai hivatal.

Címlapkép: Faludi Imre, MTI/MTVA