7 csodás kirándulóhely, amelyet csak a kiváltságosok ismernek: térképen a járatlan utak

Ezen a hétvégén is velünk marad a meleg nyárutó: szombaton vasárnap 25-30 fokra is felkúszhat a hőmérséklet – vétek lenne tehát otthon maradni. És úgy tűnik nem is maradunk, hiszen a karantén idején a szabadidő eltöltésének egyik legkedveltebb módja lett a kutyasétáltatás és a kirándulás, és azóta is egyre többen keresik fel a lakóhelyükhöz legközelebb eső erdős területet.

A járvány ideje alatt az erdők látogatottsága nagyon megemelkedett, ami természetes, hiszen egészséges kikapcsolódási helyszínt jelentenek. Országosan 25-30 százalékkal többen kirándulnak, de egyes ismert helyszíneken akár kétszer-háromszor annyi is lehet a kiránduló, mint a korábbi években. Aki mégis szeretné elkerülni a tömeget, az válasszon kevésbé frekventált, nyugalmasabb helyszínt – ebben segít most a Pénzcentrum.

Buda Svájca

Csíki-hegyek a Budai-hegység legdélibb rögvonulata, közigazgatásilag Budaörshöz tartozik. A Normafa felé tartó tömeggel kell elindulni, de érdemes fent maradnia a 21-es buszon, egészen “Csillebérc, KFKI” végállomásig. Innen az országút folytatásában, majd a piros kereszt jelzésen fél óra sétával megérkezhetünk a vidék egyik legkülönlegesebb területére, a Csíki-hegyek közé. A látványos, kopár hegycsúcsokkal és fenyvesekkel borított terület, amelyet gyakran hívnak találóan “Buda Svájcának” is – írja a Turista magazin. Az itteni dolomit sziklacsúcsokról minden irányban feltárul a budai hegyvidék déli részének panorámája, miközben a lábunk alatt Budaörs városa hullámzik. Az ide vezető út természetes folytatása a budaörsi Akácos, majd Domb utca, amely a város központjába vezet.

Még egy „Svájc”

A Kelet-Mecsekben egy védett kis völgyben található a „magyar Svájcként” is emlegetett Óbánya. A zsákutcás falu egyetlen utcájának házai között gyorsfolyású hegyi patak, az Öreg-patak fut végig. Területén jelzett turistautak kereszteződnek, hiszen Óbánya régóta kedvelt üdülő és kirándulóhely. Külterületének 90 százaléka erdő.

Bükkszentkereszt – Fehérkőlápa

Ez az észak-magyarországi hely a Bükk szívében már csak azért is figyelemreméltó, mert hazánk harmadik legmagasabban fekvő és lakott települése. Hogy első helyen szerepel, az csak azért van, mert hazabeszélek, a családom egy része ugyanis itt lakik. Bükkszentkereszt gyógynövényeivel, gombáival és számtalan túraútvonalával a természetjárók közkedvelt helye már évtizedek óta. Amit ezek közül is jó szívvel ajánlok, az a fehérkőlápai turistaházig vezető út, amely Bükkszentkereszt és Lillafüred felől egyaránt megközelíthető. A csendet itt maximum a madarak csiripelése és kopácsolása zavarja meg – írja a Traveladdict.

Pákozdi ingókövek

A Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park kezelésében álló, 44 hektáros természetvédelmi terület a Velencei-hegységben, Pákozd és Sukoró települések közigazgatási területén. 200–250 méteres tengerszint feletti magasságban húzódó dombos területet Magyarországon egyedülálló földfelszíni alakzatok, az ún. ingókövek elszórt csoportjai tagolják. A Velencei-hegység lepusztult felszínéből előbukkanó gránittömbök ellenálltak az eróziónak, s a köztük lévő hasadékokból a víz és a szél felszínalakító munkája hordta ki a törmeléket és a mállási anyagot. Napjainkra a környezetükből kiemelkedő, lekerekített élű, egymásra tornyozódó sziklacsoportok formájában bukkannak a felszínre.

Nógrádi vár

A nógrádi vár Magyarország legrégibb szabálytalan alaprajzú, belső tornyos kővára. Az Ipoly folyó által félkörívbe fogott Börzsöny belsejében megbújó Nógrád község névadó vára, amely a környező vidékből hatvan méterre kimagasodó, nagy területű fennsíkot koronázza. A romjaiban is lenyűgöző látványt nyújtó nógrádi vár már messziről feltűnik a Börzsöny keleti szélén álló magányos 286 m magas andezitkúpon. Ne lepődjünk meg, a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, külső és belső várból álló nógrádi vár meglehetősen romos.

Lázbérci tó

A Szalajka-völgytől 12 kilométerrel, illetve négy buszmegállóval keletebbre, Dédestapolcsány távolabbi végében már jóval kevesebb a kiránduló. A falu végén túl nem a víz zúgása, hanem a csendje jelenti a legfőbb értéket a hatalmas Lázbérci-víztározó partján. A közel három kilométer hosszú tó egészen a szomszédos Uppony faluig húzódik a völgyben, teljes terjedelmében fokozottan védett területen. A terepviszonyok miatt a tó teljes partvonalát nem is lehet körbesétálni, de a Dédestapolcsány, Uppony és Lázbérc települések közti bő hat kilométeres túra így is szinte mindent megmutat a vidékből.

Tabajd

Tabajd község Fejér megyében, a Bicskei járásban található alig 45 km-re található Budapesttől. Van itt Póló Klub, mezítlábas kalandpark, arborétum és botanikus kert is. A Mezítlábas park egy érdekesen kialakított park ahol arra biztatnak minket, hogy vegyük le a cipőt és mezítláb sétáljunk végig egy tematikus útvonalon. 21 féle járófelületen szerezhetünk tapasztalatot a talpi érzékelésből. Megtapasztalhatjuk milyen nehéz egy hosszában hasított, sima fafelületen egy dombocskára feljutni, és mennyiben változik a helyzet, ha keresztbe fektetett hasábokon próbáljuk meg ugyanezt. Az egyensúlyozás képessége is rendre próbára kerül. Alkalmunk lesz megfigyelni, hogy testtartásunk is megváltozik cipő nélkül, a kezdeti bizonytalan lépések 25-30 perc elteltével a sétaút végén, magabiztos természetes járássá változnak.