Fizessen be 384 ezer forintot minden magyar! Biztos, hogy akarjuk?

Az előterjesztés szerint az olimpia járulékos - főként a közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgáló - beruházásai 3838 milliárd forintba kerülnének, ami a 2010-2020 közötti tervezési időszak GDP-jének alig 1,1-1,2%-a. Ugyanez éves szinten értelemszerűen a GDP 11-12%-át tenné ki, ami azt jelentené, hogy 3 éven keresztül úgy kellene nullszaldós költségvetést produkálnia Magyarországnak, hogy eközben teljesíti a maastrichti kritériumokat.

Az előterjesztés szerint a teljes költségvetés 380 milliárd forintig lehetne magánfinanszírozású - vagyis a projekt 90%-át adóforintokból kell fedezni -, mivel 2013 után Magyarország - de különösen a központi régió a fejlettségi szint miatt - nem számíthat uniós pénzekre. A tervezet azzal számol, hogy az olimpiai falu és egy fő stadion a Csepel-sziget északi csúcsán, az új szennyvíztisztító mellett épülne - ez lenne a magyar olimpia központja.

Az olimpia rendezésétől függetlenül a 2010-2020 közötti időszakban 70-80 ezermilliárd forintos beruházási aktivitásra lehet számítani - egy olimpiai megrendelés ennek az összegnek a 4-5%-a lenne -, vagyis kiugró megrendelésállományt nem jelentene, ugyanakkor az államháztartást alaposan leterhelné. A beruházásoknál ma már elsődleges szempont az utóhasznosítás: az olimpiai falu lakóingatlanként hasznosulhatna, a médiaközpontot irodaépületként lehetne használni, a vívóhelyszín - amit az Óbudai-szigetre álmodtak a tervezők - kongresszusi központként üzemelhetne.

A tanulmány megpróbálkozik egy költség-haszon elemzéssel is, ám minimális gazdasági hasznot tudtak csak kimutatni: a 3800 milliárd forintos beruházás hosszabb távon plusz 0,1%-os GDP-növekedéssel járna a 2015-2019 közötti időszakban. A görög példán okulva alaposan meg kell fontolni egy budapesti olimpia rendezését.