Ma tárgyalja a fővárosi közgyűlés a 2020-as budapesti olimpia megrendezéséről szóló előterjesztést. Becslések szerint a projekt 3838 milliárd forintba kerülne, aminek zömét a magyar adófizetőknek kellene állnia, öt éven keresztül 0,1%-os gazdasági növekedést kellene produkálni a 2015-2019 közötti időszakban - írja a Napi Gazdaság.
Az előterjesztés szerint az olimpia járulékos - főként a közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgáló - beruházásai 3838 milliárd forintba kerülnének, ami a 2010-2020 közötti tervezési időszak GDP-jének alig 1,1-1,2%-a. Ugyanez éves szinten értelemszerűen a GDP 11-12%-át tenné ki, ami azt jelentené, hogy 3 éven keresztül úgy kellene nullszaldós költségvetést produkálnia Magyarországnak, hogy eközben teljesíti a maastrichti kritériumokat.
Az előterjesztés szerint a teljes költségvetés 380 milliárd forintig lehetne magánfinanszírozású - vagyis a projekt 90%-át adóforintokból kell fedezni -, mivel 2013 után Magyarország - de különösen a központi régió a fejlettségi szint miatt - nem számíthat uniós pénzekre. A tervezet azzal számol, hogy az olimpiai falu és egy fő stadion a Csepel-sziget északi csúcsán, az új szennyvíztisztító mellett épülne - ez lenne a magyar olimpia központja.
Az olimpia rendezésétől függetlenül a 2010-2020 közötti időszakban 70-80 ezermilliárd forintos beruházási aktivitásra lehet számítani - egy olimpiai megrendelés ennek az összegnek a 4-5%-a lenne -, vagyis kiugró megrendelésállományt nem jelentene, ugyanakkor az államháztartást alaposan leterhelné. A beruházásoknál ma már elsődleges szempont az utóhasznosítás: az olimpiai falu lakóingatlanként hasznosulhatna, a médiaközpontot irodaépületként lehetne használni, a vívóhelyszín - amit az Óbudai-szigetre álmodtak a tervezők - kongresszusi központként üzemelhetne.
A tanulmány megpróbálkozik egy költség-haszon elemzéssel is, ám minimális gazdasági hasznot tudtak csak kimutatni: a 3800 milliárd forintos beruházás hosszabb távon plusz 0,1%-os GDP-növekedéssel járna a 2015-2019 közötti időszakban. A görög példán okulva alaposan meg kell fontolni egy budapesti olimpia rendezését.
Bár a 20 ezer magyar méhész 1,2 millió méhcsaládja évente 25 ezer tonna mézet termel, Magyarországon az egy főre jutó mézfogyasztás mindössze 1 kg/év.
Újabb gasztronómiai témájú sikersztori a Brancsnál: közösségi előfinanszírozásból nyithatja meg főzelékbárját az ötletgazda Szatmári Ferenc, azaz Főzelékes Feri.
Október a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, azaz az ADHD rendellenesség tudatosításának hónapja, amiben Magyarországon az iskoláskorú gyerekek 8-10 százaléka érintett.
A Pictorial Collective-vel karöltve készítette el az elmúlt egy év leforgása alatt a Petőfi utcák népe című fotósorozatot, aminek kapcsán Stiller Ákossal beszélgettünk
-
Egyre többen keresik a Dunához közeli lakásokat
Elindult az értékesítés a Waterside Residence-nél: a nagyobb alapterület a népszerűbb.
-
Alacsonyabb árak jönnek a nyugdíjasoknak több Lidl-terméknél is
A vevőknek igazolniuk kell az életkorukat is: mutatjuk a részleteket.
-
Töretlen az érdeklődés a babaváró hitel iránt az MBH Banknál (x)
Az idei évben még a megszokott feltételekkel igényelhetik a családalapító házaspárok a kamattámogatott hitelt, jövő évtől azonban változnak a feltételek.
-
Cloud Computing Gyorstalpaló – Bevezetés a SaaS, PaaS és IaaS világába (x)
A technológiai fejlődés révén a felhő mára szinte mindenütt jelen van – még ha nem is vesszük észre.
- Rugalmasabban kezelik a munkáltatók az atipikus munkavégzést – felmérés
- Uniós bírósági döntés született a vallási jelképek munkahelyi viseléséről
- Németországig jutott a szökevény román polgármester
- Ferenc pápa egészségügyi állapota miatt nem lesz ott Dubajban
- Ötvenéves álomból valóság lett Debrecenben
- „A NATO nem játszik aktív szerepet az izraeli–palesztin konfliktusban, de…”
Agrárszektor Konferencia 2023
Sustainable World 2023
Mi lesz veled magyar élelmiszer?


