Megszólalt a legendás közgazdász: felejtsd el az AI-t, ebben a bizniszben van a jövő elképesztő vagyona

Stern húsz évvel a klímaváltozás gazdasági hatásairól szóló jelentésének megjelenése után is kitart amellett, hogy a tétlenség ára hosszabb távon jóval magasabb lehet, mint az alkalmazkodás és a kibocsátáscsökkentés költsége. A brit közgazdász szerint közben a technológiai fejlődés is gyorsabb lett annál, mint amivel a korábbi gazdasági modellek számoltak.

Stern érvelésének egyik fontos eleme, hogy a gazdasági növekedést nem kizárólag a GDP változásával érdemes mérni. Egy beruházás ugyanis rövid távon növelheti a költségeket, miközben hosszabb távon javíthatja az emberek életminőségét.

Egy tisztább energiaforrásokra épülő rendszer például csökkentheti a légszennyezést, javíthatja a városi levegő minőségét, mérsékelheti az egészségügyi terheket, miközben új beruházásokat és munkahelyeket generálhat.

A megújuló energiaforrások, az elektromos hálózatok, az energiatárolás, a tömegközlekedés és a városi infrastruktúra fejlesztése ezért Stern szerint nem pusztán a kibocsátás csökkentését szolgálja. Egy olyan beruházási hullámot is elindíthat, amely új technológiák és iparágak növekedését gyorsítja.

Ez a gondolat Stern újabb munkájának is központi eleme. A 2025-ben megjelent „The Growth Story of the 21st Century” című könyvében azt írja, hogy a klímaváltozás elleni fellépés és a gazdasági fejlődés között nem szükségszerű az ellentét. A megfelelő beruházások egyszerre teremthetnek fenntarthatóbb, ellenállóbb és befogadóbb gazdaságot.

A régi modellek szerint túl drága lett volna a zöldátállás

Stern egyik kritikája a korábbi klímagazdasági modelleket érinti. Szerinte ezek egy része alábecsülte a felmelegedésből fakadó kockázatokat, miközben a tiszta technológiák fejlődésének sebességét sem tudta megfelelően előre jelezni.

Ez különösen fontos az energiaátmenet szempontjából. A napenergia, a szélenergia, az akkumulátoros energiatárolás és az elektromos járművek költségei az elmúlt években jelentősen változtak, így több olyan technológia is versenyképesebbé vált, amelyet korábban jóval drágábbnak tekintettek. Stern szerint ezért ma már nem ugyanabból a technológiai és gazdasági helyzetből kell kiindulni, mint a 2000-es évek közepén.

Az AI is fontos, de eszköz lehet

A mesterséges intelligencia Stern szerint ettől még kulcsszerepet játszhat a következő évtizedek gazdaságában. A kérdés inkább az, hogy mire használjuk.

Az AI segítségével hatékonyabbá válhatnak az energetikai rendszerek, a közlekedési hálózatok, a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás. A technológia például segíthet az energiafogyasztás előrejelzésében, a villamosenergia-hálózatok működtetésében vagy az időjárási kockázatok kezelésében.

Stern és szerzőtársai egy 2025-ben publikált tanulmányban szintén arra jutottak, hogy az AI jelentős szerepet játszhat a klímavédelemben. A kutatás szerint különösen az energia-, élelmiszer- és közlekedési rendszerekben lehetnek olyan alkalmazások, amelyek csökkentik a kibocsátást. Van azonban egy fontos feltétel: az AI energiaigénye önmagában is komoly kihívást jelent.

Az adatközpontoknak is tiszta energiára lesz szükségük

A mesterséges intelligencia gyors terjedésével egyre több adatközpontra és villamos energiára van szükség. Ez azt jelenti, hogy az AI gazdasági előnyei csak akkor illeszkednek a klímavédelmi célokhoz, ha a növekvő energiaigényt egyre nagyobb részben tiszta forrásokból fedezik.

Az elmúlt időszakban több technológiai vállalat kibocsátása is emelkedett az AI infrastruktúrájának gyors bővítése miatt. A Google és az Amazon legutóbbi fenntarthatósági jelentései például jelentős kibocsátásnövekedést mutattak, részben az adatközpontok és az energiaigény bővülése miatt. Stern álláspontja ezért nem egyszerűen az, hogy „AI helyett klíma”. Inkább az, hogy az AI akkor lehet igazán nagy gazdasági lehetőség, ha egy szélesebb technológiai és infrastrukturális átalakulás részeként használjuk.

A klímavédelem gazdasági jelentőségét az is növeli, hogy a következő évtizedekben hatalmas beruházásokra lesz szükség. A tiszta energiatermelés mellett fejleszteni kell az elektromos hálózatokat, az energiatárolást, az épületek energiahatékonyságát, a közlekedést és a városi infrastruktúrát. Ez új piacokat teremthet az ipar, az építőipar, az energetika, a technológiai vállalatok és a pénzügyi szektor számára.

Egy 2025-ös, Stern közreműködésével készült tanulmány szerint a nettó nulla kibocsátás eléréséhez világszerte nagyságrendileg több ezermilliárd dollárnyi éves klíma- és energiaügyi beruházásra lesz szükség 2030-ig. A szerzők ezt nem pusztán költségként, hanem a gazdasági növekedés egyik lehetséges forrásaként értelmezik.

A legnagyobb kérdés így nem feltétlenül az, hogy mennyibe kerül a zöldátállás. Hanem az, hogy mekkora gazdasági lehetőséget hagynak ki azok az országok, amelyek nem vesznek részt időben az új energia- és technológiai rendszerek kiépítésében.