Hatalmas gazdasági lehetőség rejlik ebben a dologban: amelyik ország időben belevág, durván meggazdagodhat

Manapság egyre gyakrabban hallani az "űrbányászatról", mint potenciálisan jövedelmező üzleti vállalkozásról - pontosan milyen fémek kitermelése a cél, és miért?

Az űrbányászat egy elég széles fogalom, azon Földön kívüli tevékenységet értik alatta, amelyet valamilyen anyag kitermelése céljából végeznek majd a Földön kívül. Ez várható főleg a Holdon, a Marson vagy kisbolygókon. Itt olyan anyagok kitermelése indokolt amelykkel kapcsolatban a Földön kívül jelentkezik az igény, és azokat az igény helyére (pl. egy űrllomásra vagy holdi- esetleg marsi bázisra) jutttatni drágább volna a Föld felszínéről, mint egy másik égitestről.

Mely nyersanyagokból van a Földön olyan hiány, amit csak az űr pótolhat?

Többnyire nem a földi hiány lesz a fő indok, hanem Földön kívüli igény, amelyet a Föld felszínéről odajuttatni lényegesen drágább mint helyben kitermelni. Ma a felbocsátási kölség néhány ezer dollár / kilogramm alacsony földkörüli pályára, ennek 3-4-szerese a Holdra és kb. 10 szerese a Marsra. Ezek közül mennyiségben a legnagyobb igény egyszerű rakéta üzemanyagra várható. Ha valaki a Holdtól a Marsig akar utazni, nagységrendekkel olcsóbb a Holdnál "tankolni", mint a Földről feljuttatni az összes üzemanyagot.

De vannak extra anyagok is: a kisbolygókon pl. nagyságrendekkel nagyobb egyes speciáls fémek, félvezetőkhöz szükséges anyagok koncentrációja, mint a Földön - utóbbiakat fent kibányászni, majd a Földre juttatni is kifizetődő lehet.

Elképzelhető olyan nyersanyagok megtalálása az űrben, amit jelenleg még nem is ismerünk?

Nem várható, de vannak olyan anyagok, amik extrém kis koncentrcióban érhetők el a Földön, míg kisbolygókon vagy akár a Holdon sokkal ngyobb koncentrációban. Az egyik híres ilyen a napszéből a Hold felszíni porában halmozódó 3-as hélium izotóp, ami a tervezett fúziós reaktorok üzemanyaga lehetne. Emellett léteznek olyan ásványok, amelyek a földi viszonyok között rendkívül ritkák de mesterségesen előállíthatók, igaz, ezeknek a többsége nem igazán érdekes gazdaságilag, és tudományosan sem kifejezetten fontosak.

Van-e olyan nyersanyag, amelynek kitermelése az űrben gazdaságosabb lehet, mint a Földön?

Itt két fő lehetőség van: az egyik szerint sokkal nagyobb a kérdéses anyag koncenrácója a Földön kívül. Ilyen mutatkozik a kisbolygókon amelyek különleges fémeket tartlmazó anyaga igen nagy koncentrácóban bír a mai mikroleketronikának hasznos elemeket.

Utóbbiak a Földön is előfordulnak, de főleg bolygónk fémes magjában, nem pedig  felszínen - tehát nehezen érhetők el. Egy kisbolygónak pedig ha egykor volt is hasononló fém magja, az a széttöredeés során a felszníre kerülhetett, és könnyen bányászható a földinél sokkal nagyobb koncentrációban.

A másik lehetőség nem is a bányászattal kapcsolatban merül fel, hanem a feldolgozás vonatkozásában: súlytalanságban olyan fajta különválasztása lehetésges egyes komponenseknek, ami a Földön nem, vagy csak nagyon nagy ráfordítással. Utóbbi nem bányászat, de befolyásolhatja azt is, ha egy kitermelt anyag koncentrációja a Földön elérhetetlen szintre emelhető a súlytalanságban végzett szeparációval.  A gyártást tekintve, szintén a súlytalanságban várható gyakorlatilag tökéletesen tiszta és szabályos kristályok gyártása, illetve olyan fémhabok készítése, amelyekben egyenletesen eloszló apró buborékok vannak, amelyek révén annak tömege sokkal kisebb lesz, mint a földfelszínen előállított változaté, miközben annak szilárdsága alig kisebb. Hazánkban is van már olyan cég, ami végez ilyen fémhabokkal kapcsolatos kutatásokat.

Egyébként magáncégek vagy inkább államok fognak ezen a területen élen járni?

A kettő kombimációja várhat, főleg eleinte. Az állam a korábbi űrtevékenysége tapasztalatai és az akadémiai rendszer kutatói révén jelentős tudással bír, ugyanakkor a céges befektetőknek nagyobb a vállalkozói kedve és könnyebben "vállalnak be" ilyen újszerű és kockázatos projekteket. De nehéz ezt előre jelezni. Ha az elmúlt évek tendenciáit vesszük, a céges és magánszektor térnyerése az űrtetvékenységben folyamatos emelkedő tenenciát mutat, így elképezelhető, hogy az űrbányászatban hamar a magánszektor fog dominálni.

Mekkora a verseny jelenleg az USA, Kína, EU között ezen a területen?

Egyelőre korlátozott, de létezik. Ma még nem igazán fejlesztenek kizárólagosan az űrbányászat miatt űrszondákat, de például a Hold elérése és az ottani jelenlét erősítése céljából több állam próbálja a képességeit demonstrálni. Ez egyelőre inkább csak egyfajta helyezkedés még a nyíltabb verseny előtt.

A technológiai tapasztalat, az ismeretek az előfordulási helyekről és formákról, valamint a specifikus tudás a holdi műveletekről mind olyen előny, amivel majd a konkurenciát meg lehet előzni. Az infrastruktúra kiépítését is tervezik, egy távközlő és GPS jellegű pozíció meghatározó műholdrendszert (MoonLight) tervez például az ESA a Hold köré.

Magyarországnak lehet szerepe ebben a jövőben?

Igen, itt a specifikus tudás és talasztalat számít.

Akkor lesz jó pozíciója hazánknak, ha az űripai szereplők az akadémiai tudásszektrral kooperálnak és megtalálják a piaci réseket a nemzetközi szinten. Több olyan speciális téma is van, amiben már most is a nemzetközi élvonalba tartozunk.

Itt említhető pl. a földközeli kisbolygók felfedezése Sárneczky Krisztián révén, vagy a kisbolygók infrvöröse elemzése.

De fontosak a holdfelszíni anyagok előfordulásával kapcsolatban (sarkvidéki jég, regolit jellemzői) szerzett kutatási tapasztalatok is. Ilyen például a kisbolygók anyagi összetételének jellemzése és infravörös detektorok optimalizálása a meteoritok labormérései révén. Fontos továbbá a PuliSpace cég tapasztalata a holdi műszeres vízjég keresése terén.

Ezeket a témaköröket érdemes továbbfejlesztni, és piacvezető tudást valamint újabb szolgáltatásokat létrehozni.

Mikor kerülhet az űrből származó nyersanyag a boltok polcaira?

Erre még várni kell legalább egy évtizedet, és a legelső termékek vásárlói sem feltétlen cégek lesznek és tömegárukat céloznak, hanem magánszereplők által vásárolt, űrben készített egyedi dísztárgyak is lehetnek.

De várhatóan megjelennek a különleges gyógyszerek, űrben szeparált összetevőkkel, vagy elektronikai termékek. Először tehát nem nyersanyagok, inkább a súlytalanságban gyártott termékek várhatóak.

El lehet-e téríteni egy aszteroidát bányászati célból úgy, hogy ne jelentsen kockázatot?

Mai tudásunk alapján el lehet, minál kisebb a tömege annál inkább. Ilyen eltérítések feltehőleg csak 10-20 méteres objektumokkal fognak történni. A nagyobbaknál egy ilyen művelet nagyon sok energiát igényel, 100-200 méteres átmérő felett ilyen eltérítés nem várható, inkább helyszíni bányászat, és a kitemelt anyagok lejuttatása a Földre.

De mindezek még messzi jövőbeli tervek, jelenleg a kisbolygók felfedezése, megismerése, és a rájuk történt leszállás, valamint az anyagminta  Földre hozatala zajlik.