Hatalmas veszélyben vannak a gyerekek 2025 nyarán: sok szülőnek még csak fogalma sincs minderről

Az ESET kiberbiztonsági szakértői szerint erre az időszakra tudatos IT-biztonsági ismeretekkel fel kell készíteni a kamaszokat. A nyári szünetben sok tini hosszú órákat tölt egyedül, és az otthon töltött hetekben a figyelmük gyakran a képernyőre szegeződik.

A kibertér azonban nemcsak lehetőség, hanem lehetséges veszélyforrás is – különösen a kamaszok számára, akik gyakran naivabban kezelik a digitális világ interakcióit. Ezt támasztja alá az ESET tavaly év végén készült attitűdkutatása is, mely szerint az összes válaszadó negyede nem fél egy esetleges kibertámadástól – ezen belül pedig minden második 16-29 év közötti fiatal azt mondta, hogy nem tart semmilyen internetes veszélytől. Ugyanígy ebben a korosztályban vannak a legtöbben azok, akik nem használnak védelmi programot, mert úgy gondolják, hogy saját maguk is ki tudják szűrni a gyanús dolgokat.

Az ESET kiberbiztonsági szakértői szerint a gyerekek biztonságát veszélyeztető csalások egyre kifinomultabbak. Egy 15 éves fiú például egy „ingyenes” játék bővítményt töltött le, de vele együtt egy zsarolóvírust is, ami titkosította a családi fotókat. Egy kamaszlányt egy ismeretlen fiú kezdett el bombázni üzenetekkel a közösségi médiában – hamarosan pénzt és intim képeket követelt. Volt, aki egy leárazott cipőt rendelt egy hirdetés alapján, de se cipő, se pénz nem lett a végén. Ezek a történetek sajnos egyre gyakoribbak – a gyerekek sérülékeny célpontok, ha nincsenek felkészítve a digitális kockázatokra.

A leggyakoribb veszélyek, amelyek a fiatalokra leselkednek:

• Adathalászat: A támadók hamis weboldalak és üzenetek segítségével próbálnak meg személyes információkat kicsalni a diákoktól. Sőt, a megszokott webáruházunkat is megfertőzhetik olyan kártékony kódokkal, hogy elég egy látogatás az oldalon és már el is lopták az adatainkat. Ezek az adatok aztán különféle visszaélésekre adhatnak lehetőséget – legyen szó bankkártyás csalásról, identitáslopásról vagy zsarolásról. Egy naprakész védelmi szoftver viszont észleli és kiszűri ezeket a kártevőket. Gyakori, hogy igazinak látszó, de hamis számla érkezik mobiltelefon vagy Netflix előfizetésünkről, ahol azonban a link adathalász oldalra vezet.
• Zsarolóvírusok: Az iskolai anyagokat, családi fényképeket is titkosító kártevők súlyos következményekkel járhatnak, ha nem készítünk rendszeres biztonsági mentést, és nincs megfelelő védelem az eszközökön. Ehhez igencsak biztonságtudatosnak kell lenni – ebben a szülői felkészítésnek is nagy szerepe lehet. Legnagyobb, pótolhatatlan digitális értékek a saját készítésű dokumentumaink. Családi fotók, diplomamunka, dolgozataink, jegyzeteink elvesztése érzékeny veszteség, nem is beszélve ezek esetleges illetéktelen kezekbe kerüléséről.
• Észrevétlenül települő rejtett kártevők: az illegális letöltés, a torrentezés időnként nem várt eredménnyel járhat. A letöltőfájllal együtt kártevő is érkezhet a gépre. De ugyanez megtörténhet hamis trójai appokon keresztül is – ezek aztán titkosíthatják a fájlokat, ellophatják az adatokat, de akár magát az eszközt is használhatatlanná tehetik. Érdemes mindig a gyártók weboldaláról letölteni a kívánt szoftvereket, illetve csak a hivatalos piactérről telepíteni a megbízható alkalmazásokat.
• Közösségi médiás manipulációk: Sok átverés épp ott jelenik meg, ahol a fiatalok a legtöbb időt töltik. Kamu nyereményjátékok, hírességek nevével visszaélő posztok vagy megtévesztő üzenetek könnyen adatlopáshoz vagy kártékony szoftverek letöltéséhez vezethetnek. Sajnos nagyon gyakori az állítólagos nyereményekhez kapcsolódó csalás, de emellett a használt cikkek adás-vételi oldalain is aktívak a csalók. Figyeljünk: ami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, az mindig legyen gyanús.
• Álprofilos kapcsolatok: A romantikusnak tűnő, idegenektől érkező ismerkedős megkeresések végül sok esetben érzelmi manipulációra, zsarolásra irányulnak. A tizenévesek könnyebben bedőlnek a feléjük érkező romantikus, őket dicsérő üzeneteknek: a csaló pedig sok esetben olyan személynek adja ki magát, akit a kamaszok többsége vonzónak talál. Sose töltsünk fel a netre vagy küldjünk tovább magunkról olyan képeket, információkat, amit később megbánhatunk.
• Hamis munkaajánlatok és ösztöndíjak: Sok diák keres zsebpénz kiegészítő munkát a nyaralása vagy fesztivál belépőjének finanszírozására. A nyári munkalehetőséget kereső vagy továbbtanulásra vágyó diákokat a csalók csábító, kihagyhatatlannak tűnő ajánlatokkal veszik célba – ezeknél gyakran előre kérnek pénzt, vagy az így megszerzett személyes adatokat használják fel további visszaélésekhez. Mindig bizonyosodjunk meg, hivatalos szervezettel van-e dolgunk, illetve a különböző költségekre hivatkozva előre kért befizetések esetén is joggal gyanakodhatunk átverésre.
• Olcsó luxustermékek hirdetése: ha a hamis hirdetések nevetségesen alacsony áron kínálnak luxuscikkeket, úgy minden bizonnyal kamu webáruházba tévedtünk. Ezekben hamis vagy nem létező termékeket árulnak méghozzá a kamaszok körében kifejezetten népszerű márkákat kínálnak – az átverés miatt azonban a fiatalok nemcsak a pénzüket, hanem bankkártyaadataikat is elveszíthetik. A megbízható webáruházak, a gyanúsan olcsó akciós termékek felismerése nem egyszerű feladat, ám elkerülhetetlen, hogy biztonságtudatos stratégia szerint intézzük online vásárlásainkat.

Mit tehetnek a szülők?

Az ESET kiberbiztonsági szakértői szerint a szülőknek óriási szerepe van abban, hogy felkészítsék gyerekeiket az internetes veszélyekre. Az alábbi tanácsokat a szakértők szerint legalábbis erősen ajánlott betartani:

1. Tanítsuk meg őket, hogy ne osszanak meg beazonosítható személyes adatokat, és ne használjanak a valódi nevükre utaló felhasználónevet sem.
2. Válasszanak mindenhol erős, egyedi jelszavakat, sőt még inkább jelmondatokat, lehetőleg kétfaktoros hitelesítéssel védve, amelyeket jelszószéfben tárolnak.
3. Óvják a bankkártyaadataikat, az interneten használjanak olyan virtuális kártyát korlátozott költési limittel, amin nincs rajta a teljes zsebpénzük, ösztöndíjuk és nyári keresetük.
4. Védjék a webkamerájukat – amikor nem használják, takarják le, és olyan védelmi szoftvert használjanak, amely figyelmeztet az illetéktelen hozzáférési kísérletekre.
5. Ellenőrizzék rendszeresen az alkalmazásokat és regisztrációkat, valamint azt, hogy az egyes alkalmazások mihez férnek hozzá a telefonon. Nézzék át, hogy a közösségi a platformok biztonsági beállításai rendben vannak-e és nem nyilvános-e minden adatuk.

Frissítsék az eszközeik szoftverét és operációs rendszerét, illetve rendszeresen készítsenek biztonsági mentést külső adathordozóra. Minden eszközükön használjanak megbízható gyártótól vásárolt védelmi szoftvert, amely napjában többször is frissíti kártevő-adatbázisát, így azonnal reagál a legújabb támadástípusokra is. Ezzel a gépre települő kártevőket, a fertőzött weboldalakat, a gyanús linkeket egyszerűen ki lehet szűrni!

Fontos, hogy megtanítsuk, a szoftveres védelem mellett a józan eszüket is használják a fiatalok - gondolkodjanak, mielőtt megnyitnak egy-egy linket vagy gyanús csatolmányt, sose engedjenek a sürgetésnek, legyenek mindig résen! Figyeljünk a Wi-fink biztonságára, erős jelszóval védjük és rendszeresen frissítsük – ha egy családban többen is ugyanazt a Wi-Fi hálózatot használják, akkor ha az egyik eszköz például egy gyanús letöltés miatt megfertőződik, akkor azon keresztül akár az összes többi is sebezhetővé válhat.

A digitális világban való eligazodás mára ugyanolyan nélkülözhetetlen alapkészséggé vált, mint korábban az olvasni vagy számolni tudás. Ehhez viszont folyamatos tanulásra és éberségre van szükség – nemcsak a gyerekek, hanem a szülők részéről is. A jó hír, hogy sok családban már a gyerekek segítik a szüleiket is a digitális kérdésekben – de a biztonságról továbbra is a felnőtteknek kell gondoskodniuk - többek közt megfelelő védelmi szoftver formájában

– mondja Csizmazia-Darab István, az ESET termékeket forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértője.