Ennyit az ingyenes készpénzfelvételről: itt a kijózanító pofon

A hazai elektronikus fizetési eszközök használatának emelkedése továbbra - bár lassú ütemben - de folytatódott az idei év első negyedévében. Miközben a lakossági bankszámlák, a betéti kártyák és a kártyás fizetést lehetővé tevő POS-terminálok száma stagnált, addig az egyérintéses fizetési funkcióval rendelkező plasztikok aránya jelentősen emelkedett - derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb jelentéséből.

Egy-egy százalékkal csökkent mind a lakossági számlák és betéti kártyák száma az elmúlt év végéhez képest, a hitelkártyáké pedig ennél is nagyobb mértékben, négy százalékkal csökkent. Ugyanakkor az egyérintéses (PayPass, payWave) plasztikok számában jelentős, 25 százalékos növekedést tapasztalhattunk 2014. első három hónapjában. Ez azt jelenti, hogy most már a bankkártyák negyede rendelkezik ilyen funkcióval. Habár a fizikai kártyaelfogadó terminálok száma valamelyest esett, az online kártyaelfogadás hét százalékos növekedést mutat.

Az azonban látszik, hogy egyre kisebb összegeket fizetünk kártyával: egy-egy ilyen vásárlás átlagértéke a korábbi időszakoknál alacsonyabb, 6660 forint. Míg a belföldi készpénzfelvételek értéke több mint 2000 forinttal nőtt. Így egy-egy alkalommal átlagosan közel 57 ezer forintot veszünk ki az ATM-ből. Mivel csak február óta vehető igénybe (havi kétszer) az ingyenes készpénzfelvétel, ezért valószínűsíthető, hogy a lakosság igyekszik kihasználni ezt a két alkalmat, és ezért egyszerre nagyobb összeget veszünk fel az automatákból. Valószínűleg azért használunk egyre több készpénzt, mivel csak a tavalyi évben mintegy 60 százalékkal emelkedtek a bankolási költségek.

A forint átutalások összértéke is igen jelentős növekedést mutat, 13 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest. A csoportos átutalások is egyre népszerűbbek, két százalékkal több ilyen megbízás került teljesítésre az idei év első negyedévében (értékük ugyanakkor csökkent, tehát egy-egy számla rendezésére kevesebb költöttünk). Ennek ellenére Magyarország az elektronikus fizetési eszközök használatában továbbra is jelentősen le van maradva uniós összehasonlításban, az éves lakossági összfogyasztás mindössze 13 százalékát egyenlíti ki a lakosság elektronikusan az EU 37 százalékos arányához képest.

Tragikus: tízből nyolc közüzemi számlát még mindig sárga csekken fizetünk.

Az elektronikus pénzforgalomban elkövetett visszaélések száma valamelyest emelkedett az első három hónapban. A 151 próbálkozásból 17 esetben jártak sikerrel, összesen 8,6 millió forint értékben. Egy-egy visszaélés során tehát átlagosan több mint félmillió forinttal károsították meg az áldozatokat. A 17-ből összesen hét alkalommal papíralapú (tehát bankfiókban megadott) megbízás során történt a visszaélés. Érdekes, hogy netbankon és telefonon megadott megbízások esetén nem fordult elő visszaélés.

Az MNB legfrissebb jelentéséből látható, hogy a pénzforgalmi költségek tavalyi, közel 60 százalékos emelkedése után a lakosság igyekszik csökkenteni a banki kiadásait. Nemcsak a bankszámlák, de a bankkártyák száma is folyamatosan csökken. Ugyanígy kevesebbet utalunk online, és egy-egy kártyás fizetés alkalmával is kisebb összegeket költünk. Mindeközben egy-egy alkalommal egyre nagyobb összegeket veszünk fel az ATM-ekből.

Mivel februártól mindenki (aki igényelte) havonta két alkalommal tud díjmentesen készpénzt felvenni, ezért valószínűsíthető, hogy a többség igyekszik kihasználni ezt a két lehetőséget, és a legnagyobb összeget felvéve csak a szükséges összeget hagyják a számlán. Így pedig - a banki költségek minimalizálására törekedve - mindenhol készpénzzel fizetünk utalás vagy kártyás vásárlás helyett. Ez pedig nemcsak az uniós tendenciákkal, de a jegybanki törekvésekkel is szembe megy.