Mit ünneplünk 2026-ben nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton? Hagyományok és szokások

Bár sokan úgy érezhetik, a karácsony már túlnőtt rajta, a húsvét még mindig a legnagyobb keresztény ünnep. A húsvéti időszak egyészen hamvazószerdától nagyszombatig tartó negyvennapos böjt készíti elő, az utolsó, virágvasárnappal kezdődő nagyböjti hét a nagyhét (hebdomada sancta). Ennek a nagyhétnek a három jeles napja nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat.

Mit ünneplünk nagycsütörtökön?

A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) idén április 2-re esik, napja Krisztus utolsó vacsoráját, elfogatását és szenvedéseinek kezdetét idézi, a katolikus egyházban ez az oltáriszentség szerzésének emléknapja. (Azért "zöld", mert a böjt okán rendszerint zöld növényt, például spenótot fogyasztanak a hívők.)

A nagycsütörtöki krizmamisén kerül sor az olajszentelés szertartására, amikor megszentelik a szentségek kiszolgáltatásakor használt három szent olajat, a bérmáláskor használatos krizmát, a katekumenek (keresztelendők) olaját és a betegek olaját. Az esti "utolsó vacsora miséjén" a Gloria éneklése után elnémulnak a harangok (Rómába mennek), megkezdődik a legmélyebb gyász.

A mise végén - amelynek része lehet a lábmosás szertartása - az oltáriszentséget őrzési helyére viszik. Az oltárról mindent leszednek, ez az oltárfosztás, csak a gyertyatartókat és a lepellel letakart keresztet hagyják ott, hogy Jézus szenvedésére és ruháitól megfosztására emlékeztessenek. A református templomokban a nagyhétre fekete terítővel borították le az úrasztalát, esetleg a szószéket.

Mit ünneplünk nagypénteken?

Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és gyász ideje, 2026-ban április 3-ra esik, munkaszüneti nap. A katolikus egyház ősi hagyomány alapján ezen és a következő napon nem mutat be miseáldozatot. A liturgiában felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, majd a passiót, Jézus szenvedésének történetét, és leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nagypéntek munkaszüneti nap 2026-ban: így változik a menetrend, parkolás, nyitvatartás – Ezt ne felejtsd el!

Nagypéntek munkaszüneti nap 2026-ban is: így változik a boltok nyitvatartása, a parkolás és a menetrend. Készülj fel a húsvéti hosszú hétvégére velünk!

Nagypénteken szokásos a keresztútjárás, amelyen emlékezetbe idézik Jézus szenvedésének egyes állomásait. A keresztút, avagy kálvária ma szokásos tizennégy állomása (stáció) az 1600-as évekre nyúlik vissza. Nagypénteken a hívők tartózkodnak a húsételektől, a legfeljebb háromszori étkezés során egyszer szabad jóllakniuk. Nagypéntek a nép körében általános tisztálkodási nap: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak, sok helyen nem gyújtanak tüzet.

Mit ünneplünk nagyszombaton?

Nagyszombat húsvét ünnepének előnapja, az igazi húsvéti ünneplés délután kezdődik. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de harmadnapra, azaz húsvétvasárnap hajnalára feltámadt. Ekkor van a tűzszentelés, amelyet a húsvéti gyertya- és keresztvízszentelés, majd a vigília mise követ. A tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak. A misén már az Üdvözítő feltámadása fölötti öröm nyilvánul meg, a Gloriára ismét megszólalnak a harangok, és felhangzik az Alleluja. Estefelé tartják a feltámadási körmenetet.

Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát.

Szokás volt ezen a napon az első harangszóra kiszaladni a kertbe és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, ne legyen férges az új. A tűzszentelés hamuját, parazsát megőrizték, gyógyításra használták; tettek belőle a jószág ivóvizébe, szétszórták az istállóban, a házban és a földeken. 

A húsvéti szent háromnapot pedig húsvétvasárnap és húsvéthétfő követi. Hogy ezeken a napokon mit ünneplünk, és milyen szokások kapcsolódnak az ünnephez, arról ebben a cikkben írtunk.