Kemény fagyok rázták fel a magyar ingatlanpiacot: óriási fordulat jöhet emiatt a lakásárakban is

Sok szempontból átalakulóban van a magyar lakáspiac, igaz ez az ingatlanok fűtésére is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024-ben már szinte minden (96%) újonnan épített lakás villany- vagy gázfűtéssel rendelkezett, miközben a 2000-es évek elején még 10 százalék körül volt az egyéb (pl. fa vagy szén) tüzelésű lakások aránya.

A fűtési módokat tekintve a legelterjedtebb továbbra is az úgynevezett etázsfűtés, az új lakások 60 százalékánál ezt használják manapság. A második legnépszerűbb az egyedi kazános és termálfűtés, míg központi távfűtéssel és egyedi helyiségfűtéssel nagyjából egyenlő arányban, de évente csak százas nagyságrendben épülnek otthonok. A modernebb épületeknél egyre elterjedtebb a hőszivattyú használata, gyakran napelemmel kombinálva.

Az elmúlt évek enyhe időjárása miatt talán kevésbé volt az ingatlanpiac fókuszában a fűtési mód, idén azonban rég nem látott hideg időjárás volt jellemző januárban, ami, ha gyakoribbá válna, hosszabb távon módosíthatná a keresési preferenciákat.

„Egyelőre nem tapasztaltunk fűtéstípus alapján változást az ingatlan keresésben” – emelte ki Markó Ildikó, az OTP Ingatlanpont Dél-dunántúli régióvezetője. Szerinte alapvetően nem ez alapján választanak a vásárlók ingatlant, de fontos szempont lehet a vételi ajánlat megtétele előtt a fűtés is. A falusi CSOK-kal vásárolt ingatlanoknál a korszerűsítési költségvetésben szinte minden alakalommal főszempont a fűtés korszerűsítése – hangsúlyozta. Ennek során pedig egyre inkább opcióként jelenik meg a hőszivattyú is.

Piros Szilvia régióvezető elmondása szerint egyelőre a Dél-alföldi régióban sem látnak jelentős változást a keresési feltételekben az időjárás miatt. Szerinte általánosságban elmondható, hogy nem önmagában a fűtési módot nézik, hanem rendszerben tekintenek a tudatosabb vásárlók erre a kérdésre, azaz a hőszigeteléssel, a nyílászárókkal, napelemmel együtt értékelik az adott ingatlant, hiszen hiába kerül egy meglévő fűtés korszerűsítésre, ha a szigetelés és a nyílászárók elavultak.

„Az eladók beárazzák a már beépített korszerűsítési elemeket, és sokszor túl is értékelik azokat, míg a vásárlók csak részben építik be az elképzelt vételárba” – emelte ki Piros Szilvia. A régióvezető szerint természetesen az anyagi lehetőségek alapján is van különbség: az alacsonyabb és közepes jövedelmi szintnél egy-egy korszerűsítés esetében a megtérülés erős szempont a döntésnél, a magasabb árkategóriában ez már sokkal inkább komfort és kényelem kérdése.

„Azt gondolom, hogy a vásárlók minimális része tudatos, a kereséseikben leginkább ár alapján gondolkoznak” – hangsúlyozta Farsang Sándor, az OTP Ingatlanpont Északkelet-magyarországi régióvezetője. Hozzátette, hogy ma már az újépítésű ingatlanoknál kivétel nélkül fontos szempont az energiahatékonyság, így a hőszivattyús és a napelemes rendszerek is népszerűek tapasztalataik szerint.

És várhatóan még népszerűbbek is lesznek a következő időszakban, hiszen a világ egyre inkább a megújuló energia irányába mozdul el a fűtést tekintve is. Az Európai Unióban 2024-ben már több mint negyedrészben megújuló energiát használtak fel az épületek hűtésére és fűtésére – derül ki az Eurostat összefoglalójából. Húsz évvel ezelőtt ez még nem érte el a 12 százalékot. Természetesen a tagállamok között nagy a szórás ebben a tekintetben is, a közel 70 százalékos svéd és a mindössze 8 százalékos ír adat közötti skálán szóródnak az arányok. Ebben persze szerepet játszanak földrajzi tényezők is, nem mindenhol lehet például gazdaságosan vízerőműveket vagy geotermikus energiát használni.

Magyarország az európai rangsor második felében van, nálunk 22,6 százalékban használnak megújuló energiaforrásokat a hűtésre és fűtésre. Húsz év alatt azonban sokat léptünk előre ezen a téren, hiszen 2004-ben még mindössze 6,5 százalék volt ez az arány. A régiós országok közül Csehország és Románia kicsivel előttünk jár ebben, viszont Szlovákiát és Lengyelországot megelőzzük.

Az egyes megújuló energiatípusokat illetően sem lehet minden országot egy kalap alá venni, Magyarország például amellett, hogy összességében inkább a lemaradók közé tartozik, a napenergia felhasználásában Európa élmezőnyében van. Ez részben az elmúlt években kiírt pályázatoknak köszönhető, melyek támogatták a napelemes rendszerek kiépítését. Mostanra azonban a hangsúly az új telepítések felől egyre inkább eltolódik a megtermelt energia tárolása felé, jelenleg is ilyen tárolókra lehet pályázni már meglévő napkollektorok mellé.

A jövő pedig egyre inkább a komplex megoldásokról szólhat, amikor például egy napelem látja el villamosenergiával a lakóházat, ez pedig egy hőszivattyús fűtési rendszert táplál. Ezek a beruházások természetesen költségigényesek, de a legtöbbször meg is jelennek az adott lakóingatlan árában, vagyis egy megfelelően felújított, már-már passzív házat sokkal magasabb áron – és a kevéssé költségérzékeny vevőprofillal jellemezhető régiókban minden bizonnyal gyorsabban – lehet értékesíteni, mint egy korszerűtlen, energiapazarló épületet.