Kiderült a nagy virsli titok: a legtöbb magyar nem is sejti, mit eszik szilveszterkor valójában

A virsli évtizedeken át az egyik legolcsóbb és legszélesebb körben fogyasztott feldolgozott húsipari terméknek számított Magyarországon, különösen az ünnepi időszakokban, például szilveszterkor. Az elmúlt években azonban gyökeresen megváltozott a termék piaci pozíciója: az árak jelentősen megemelkedtek, a kínálat erősen differenciálódott, és a fogyasztók ma már nehezen igazodnak el az egyes termékek közötti minőségi és árkülönbségek között. A CHART by Pénzcentrum friss epizódja ezt a folyamatot mutatja be, rávilágítva arra, miként vált a virsli az élelmiszer-drágulás egyik jól látható szimbólumává, és miért érdemes gyanakvással tekinteni a feltűnően alacsony árú termékekre.

Az adatok valóban időutazásra invitálnak: 2005-ben egy kilogramm virsli átlagosan még 600–700 forintba került, és ez az árszint hosszú éveken át viszonylag stabil maradt. A fordulat a 2010-es évek végén következett be, amikor az árak meredek emelkedésnek indultak. 2024-re az átlagos kilónkénti ár már 2500–3000 forint körül alakult, miközben a prémium kategóriában az 5000 forint feletti árszint sem számít ritkaságnak. Ez nominálisan mintegy hétszeres drágulást jelent két évtized alatt, ami még az általános inflációt figyelembe véve is kiugrónak tekinthető. A folyamatot tovább terhelte a kiskereskedelmi szektorra nehezedő árrésstop, amely torzította az árképzést és feszültségeket okozott az ellátási láncban.

A CHART by Pénzcentrum adatgyűjtése alapján a virsli árrobbanása jól példázza, miként épülnek be az élelmiszerlánc különböző pontjain keletkező költségek – az alapanyag-termeléstől a feldolgozáson át a kereskedelemig – a végső fogyasztói árakba. A húsalapanyag drágulása, az energiaárak emelkedése, a csomagolóanyagok költségnövekedése és a munkaerőhiány mind hozzájárultak ahhoz, hogy a korábban „olcsó” termékként ismert virsli ára elszakadt a megszokott szintektől. Hasonló mechanizmusok figyelhetők meg más feldolgozott élelmiszereknél is, ami azt jelzi, hogy nem egyedi jelenségről, hanem rendszerszintű folyamatról van szó.

Az árkülönbségek mögött ugyanakkor nem csupán gazdasági tényezők, hanem minőségi eltérések is meghúzódnak. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor szakértője szerint az olcsóbb virslik gyakran alacsonyabb hústartalommal, több adalékanyaggal és olcsóbb alapanyagok felhasználásával készülnek, míg a drágább termékek jellemzően magasabb hústartalmat, jobb minőségű húst és kevesebb töltőanyagot tartalmaznak. Mindez arra utal, hogy a fogyasztóknak egyre tudatosabban kell választaniuk: a túl alacsony ár sok esetben nem akciót, hanem kompromisszumot jelent a minőségben. A virsli története így nemcsak az inflációról, hanem a vásárlói döntések felelősségéről is szól.

Magyarázó adatok a CHART by Pénzcentrum friss epizódjaiban!

Ha érdekel, miről mesélnek a számok, iratkozzatok fel a Pénzcentrum YouTube csatornájára. A CHART by Pénzcentrum hetente többször - hétfőn, szerdán és pénteken - friss adatokkal, érdekes témákkal, és olyan nézőpontokkal jön, amik segítenek jobban átlátni, hogyan változik a világ körülöttünk, és benne mi magunk is.