Aggasztó hírek érkeztek a magyarországi klímákról: ezt sokan nem tudják, óriási árat fizetünk érte

A klímaváltozás már nem jövőbeli fenyegetés, hanem napi valóság. Az elmúlt hetekben egymást érték a hőségriadók Magyarországon, a fővárosban például 36,2 Celsius-fokkal új melegrekord született, miközben több településen akadozott a vízellátás is. A tartós kánikula nemcsak az emberek közérzetét viseli meg, hanem gazdasági és infrastrukturális szinten is kihívásokat okoz, a lakosság fogyasztási szokásai pedig látványosan átalakulnak.

Mindeközben világszinten is egyre vészjóslóbbak a hőmérsékleti adatok. A NASA szerint mára „kétségbevonhatatlan bizonyítékok” támasztják alá, hogy a bolygó soha nem látott ütemben melegszik. Az Európai Űrügynökség Copernicus programja szerint 2024. július 22-én dőlt meg a Föld történetének legmelegebb globális napi átlaghőmérséklete, 17,16 °C-kal. Magyarországon is világosan kirajzolódik a tendencia: a tavalyi év a legtöbb hőhullámos napot hozta 1981 óta, és az eddigi rekordokat csak hajszálnyival nem döntötte meg.

Mindez egyre növekvő nyomást helyez a hűtési rendszerekre, főként a légkondicionálókra, amelyek szerepe nemcsak kényelmi, hanem életmentő funkcióvá is vált. De vajon milyen hatással van mindez a globális energiaigényre és a környezetre? A Nemzetközi Energiaügynökség friss előrejelzése erre is választ ad – és az eredmények aggasztóbbak, mint gondolnánk.

Lesz itt klímabaj pár éven belül

Az elkövetkező években drámaian megnő az épületek hűtésére – elsősorban légkondicionálásra – fordított energiaigény. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint 2030-ra a térhűtés további 697 terawattóra (TWh) villamos energiát igényel majd évente, ami a globális áramigény-növekedés 10 százalékát teszi ki. Összehasonlításképp: az elektromos autók 13 százalékért, míg a fűtés 7 százalékért lesz felelős ugyanebben az időszakban.

Az IEA meghatározása szerint a „térhűtés” minden olyan technológiát magában foglal, amely beltéri hőmérséklet-csökkentésre szolgál – legyen szó hagyományos klímaberendezésekről vagy más hűtési megoldásokról.

A kilátások ráadásul még erőteljesebb növekedést vetítenek előre: 2035-re a légkondicionálók villamosenergia-fogyasztása a háromszorosára nőhet, és ezzel még a sokat emlegetett adatközpontokénál is nagyobb terhelést jelenthetnek – derül ki egy Reuters által idézett jelentésből.

2050-re a világ háztartásainak kétharmadában lehet már légkondi.

Bár a klímaberendezések hatékonyan csökkentik a hőhullámok miatti halálozás kockázatát a kutatás szerint, a technológia komoly hátulütővel jár: az áramtermelés világszerte még mindig nagyrészt fosszilis energiahordozókon alapul, így a hűtés közvetve hozzájárul a globális felmelegedéshez.

Mi legyen a megoldás?

Az IEA szerint a megoldás kulcsa a hatékonyabb légkondicionálókban rejlik. Az energiahatékonyabb modellek nemcsak a jövőbeli energiaigényt felezhetnék meg, hanem csökkentenék a légszennyezést és mérsékelnék az üzemeltetési költségeket is.

Emellett a szigorúbb szabályozás, az építészeti hűtésbarát tervezés és a zöldebb épületenergetikai normák révén csökkenthető lenne az új erőművek iránti igény – és ezzel együtt az energiarendszerre nehezedő nyomás is.

Mi a helyzet itthon légkondi-fronton?

Korábbi cikkeinkben részletesen foglalkoztunk azzal, milyen kiadásokkal jár egy háztartási klíma működtetése, és mire kell figyelni, ha nem akarunk kellemetlen meglepetést a villanyszámlán. Emellett bemutattuk azt is, hogyan lehet tudatosan spórolni a hűtéssel, hosszú távon akár jelentős összegeket megtakarítva.

A készülékválasztás kérdése szintén sokakat érint, különösen azokban a háztartásokban, ahol nincs lehetőség fix berendezés beszerelésére. Ezért körbejártuk a mobilklímák előnyeit és hátrányait is, külön kitérve az árakra, kiegészítőkre és kompromisszumokra. Érdemes tehát visszatekinteni ezekre az anyagokra is, ha valaki valóban átgondolt döntést szeretne hozni a nyári hűtésről – nemcsak komfort, hanem pénztárcakímélő szempontból is.