Veszélyes pókok Magyarországon: több új pókfaj jelent meg, ezektől érdemes óvakodni

Cikkünkben összegyűjtöttük, melyek azok a veszélyes pókok Magyarországon, amelyek csípésének akár komoly következményei is lehetnek. Két új pókfaj Magyarországon történő megjelenése szintén nagy jelentőséggel bír: ezek a fájdalmas csípésű sárga dajkapók és a veszélytelen, viszont annál különlegesebb kinézetű bikapók. Nézzük, mi mindent érdemes tudni az új magyar pókok kapcsán, melyek azok a mérges pókok Magyarországon, akikkel nem éri meg ujjat húzni!

Pókok Magyarországon: mennyire veszélyesek a magyar pókok?

A pókok világszerte az egészséges ökoszisztéma részét képezik: ezek a pókszabású ízeltlábúak ragadozó életmódot folytatnak, hálójukban várakozva vagy lerohanás útján ejtik el áldozataikat. A pókok Magyarországon egzotikus társaikhoz hasonlóan a pókméreg bejuttatásával bénítják meg zsákmányukat, hogy azokat harcképtelenné téve elfogyaszthassák őket. Pókokkal még a legtisztább háztartásokban is találkozhatunk, azonban a legtöbb esetben semmi okunk az aggodalomra, ugyanis

a magyar pókok többsége teljesen veszélytelen az emberre nézve.

A pókok Magyarországon is képesek arra – szájszervük adottságának köszönhetően -, hogy megcsípjenek bennünket, azonban a darazsakkal ellentétben a magyarországi pókok egyáltalán nem agresszívak, teljesen felesleges bántani, elpusztítani őket. Pókcsípéssel (pontosabban pókharapással) leggyakrabban akkor találkozhatunk, ha véletlenül rájuk ülünk, vagy ha éjszakai forgolódásunk közben megnyomjuk őket. A pók ilyenkor önvédelemből mar, a tévhitekkel ellentétben esze ágában sincs táplálkozni az emberi vérből.

EZ IS ÉRDEKELHET

Éjszakai pókcsípés: milyen egy pókcsípés képek alapján, milyen pók csíphetett meg?

Milyen egy pókcsípés, a pókcsípés mikor múlik el, mik az éjszakai pókcsípés tünetei képekkel. Pókcsípés képek: a pókcsípés kép alapján beazonosítható? Veszélyes a pókcsípés?

Mérges pókok Magyarországon: milyen csípős pókokkal találkozhatunk otthon?

Bár Magyarországon több mint 800 pókfaj él, otthonainkban a leggyakrabban a teljesen ártalmatlan kaszáspókkal találkozhatunk. A kaszáspók szájszerve olyan aprócska, hogy át sem tudja harapni az emberi bőrt, azaz ez a magyar pókfaj fizikailag képtelen arra, hogy bántson minket. Őket leszámítva gyakran találkozhatunk a magyar pókok közül odabent a házi zugpókkal is, ritkábban keresztespók félék (közéjük tartozik az ijesztő megjelenésű, de szintén veszélytelen csípésű darázspók is), dajkapókok, farkaspókok is bejuthatnak a lakásba – utóbbi magyar pókfajok már képesek megcsípni minket, azonban tőlük sem kell tartani.

A termetesebb, valóban mérges pókok Magyarországon az otthonainkban rendkívül ritkán mutatkoznak, azonban még az ő mérgük sem halálos ránk nézve.

Veszélyes pókok Magyarországon: vigyázz velük, ne bolygasd őket!

Mielőtt belefognánk a magyar pókfajok ismertetésébe, hangsúlyozzuk: a veszélyes pókok Magyarországon kevesen vannak (mindössze három veszélyes magyar pók létezik), amelyekkel szinte kizárólag a természetben találkozhatunk! Az olyan mérges pókok Magyarországon, mint a szongáriai cselőpók vagy a mérges dajkapók, még az erdőkben, mezőkön is csak a legnagyobb szerencsével kaphatók lencsevégre!

Mérges dajkapók (Cheiracanthium punctorium)

Mérges dajkapók: a legveszélyesebb pók Magyarországon

A legmérgesebb pók Magyarországon nem más, mint – ahogy erről a neve is árulkodik - a mérges dajkapók, hazánk második legnagyobb pókfaja, egyben a dajkapókok családjának legnagyobb testű képviselője. A nyílt, füves vagy bokros területeket kedveli, gyakori lakója a meleg, száraz réteknek, magas gyepeknek. A nőstény egyedek gyakran a pázsitfűfélék virágzatában készítik el oldalra görbített, harangra emlékeztető lakószövedékeiket, amelyeket agresszívan védelmeznek is – innen indulnak vadászni éjszaka.

A nőstények sárgás színű teste 1,5-2 cm, lábaikkal együtt nagyjából 4-6 cm nagyságúak (a hím dajkapókok ennék kisebbek) és könnyen felismerhetők hatalmas, rozsdabarna rágóikról. A pókok onnan kapták a nevüket, hogy a nőstény dajkapókok szövedékeikben „dajkálják” tojásaikat a kicsik kirajzásáig, majd elpusztulnak.

Még a mérges dajkapók csípése sem halálos, viszont a lódarázs szúrásának az erejével ér fel, és igen fájdalmas helyi reakciókat okozhat. Mindez akár órákig tartó végtagzsibbadással, émelygéssel, enyhébb lázzal járhat.

Szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis)

Szongáriai cselőpók: a legnagyobb pók Magyarországon

A legnagyobb pókfaj Magyarországon a farkaspókfélék családjába tartozó szongáriai cselőpók, amit „magyar madárpóknak” is neveznek. A nőstények testhossza 4-4,5 cm, lábaik fesztávolságával együtt viszont meghaladhatják akár a 10 cm-t is. Az óriási magyar pókok hím egyedei ennél jelentősen kisebbek, testhosszuk mindössze 2-2,5 cm. Világos- vagy sötétbarna csáprágóik figyelemfelkeltően nagyok, maga a pók egyszerű szürkésbarna színű, ritkábban narancsbarna árnyalatban is fellelhető (rágói is lehetnek narancssárgák), tora márványos mintázatú, a potrohán harántvonalas rajzolatok találhatók, lábai szőrösek.

A természetben méretük ellenére is nehezen fellehető fajról van szó, ami leginkább a szikes pusztákat, a kötött homoktalajokat kedveli, éppen ezért az Alföld szikes, homokos vidékein, tipikusan a Kiskunságban, Hortobágyon kell keresnünk - az emberi otthonokban extrém ritkán találkozhatunk vele. Függőleges nyílású járatai akár 30-40 cm mélyek is lehetnek, innen indulnak vadászkörútjaikra; éjjel és nappal is aktívak.

A legnagyobb pók Magyarországon, a szongáriai cselőpók csípésének az ereje szintén a lódarázs szúrásával vetekedhet, azonban hangsúlyozzuk: az emberre nézve egyáltalán nem támadékony magyar pókról van szó.

Pokoli cselőpók (Geolycosa vultuosa)

Pokoli cselőpók: gyakori, veszélyes magyar pókfaj

Brutális méretű rokonaiknál jóval gyakoribb veszélyes pókok Magyarországon a pokoli cselőpókok, akik nem csak a vad természetben, hanem akár a városi parkokban is megtelepedhetnek. A pokoli cselőpók is a farkaspókfélék közé tartozik, nevét hosszan tartó, „pokolian” erős marásáról kapta – azonban az ő marása sem jelent életveszélyt. A többi farkaspókféléhez hasonlóan nem hálószövő, hanem üregből vadászó életmódot folytat, ivadékait utótestén hordozva védelmezi.

A hím pókok 11-18 mm, a nőstények 13-23 mm testhosszúak, szürkésbarna színűek, azonban hatalmas csáprágói narancssárgák, alul fekete folttal; lábízeik szintén narancssárgásak. Ezek a mérges pókok Magyarországon bár gyakoriak, ránk nézve nem agresszívak, zsákmányállataik tipikusan kisebb, vagy akár nagyobb testű rovarok.

A szongáriai cselőpók és a pokoli cselőpók egyaránt védettek: természetvédelmi értékük 5 000 Ft.

Sárga dajkapók (Cheiracanthium mildei)

Új pókfaj Magyarországon: rohamosan terjed a sárga dajkapók

Az elmúlt hetekben rengeteg rémhír kapott szárnyra az új pók Magyarországon történő megjelenéséről, azonban ezek az élőlények nem most özönlötték el az országot. A sárga dajkapók valóban egy nem őshonos, új pókfaj Magyarországon, elterjedését a pókok behurcolásának, illetve a klímaváltozásnak tulajdonítják (korábban a ritka invazív fajok közé tartozott). Ezt az „új” pókot könnyű felismerni jellegzetes, sárgás színéről és sötét rágóiról, lábának végeiről.

A sárga dajkapók nőstényei szintén lakószövedékeket készítenek, melyekben tojásaikat őrzik, ezeket agresszívan védelmezik. A mérges dajkapókkal ellentétben ez a magyar pókfaj a lakásban is előfordul (kedveli az urbanizált területeket), és bár közel sem olyan veszélyes, mint a fenti mérges pókok Magyarországon, csípése kellemetlen, fájdalmas lehet. Valójában azonban tőle sem kell különösebben tartani, mert semmivel sem veszélyesebb bármelyik másik, a lakásba tévedő pókfajtánál – kivéve, ha allergiás jellegű tüneteket produkálunk. Utóbbi esetben irány az orvosi rendelő!

Deres bikapók (Eresus hermani)

Egy másik új pók Magyarországon: deres bikapók

A legkülönlegesebb magyar pókok közé tartoznak a bikapókok, amelyek kapcsán nemrégiben hatalmas felfedezést tett az Aggteleki Nemzeti Park. Sokáig úgy hitték, hogy Magyarországon csupán egyetlen bikapókfaj él, ám a közelmúlt kutatásai három különálló fajt azonosítottak (korábban csak a sárgafejű bikapók jelenlétét dokumentálták). Az új pókfaj Magyarországon nem más, mint a deres bikapók, amelyet leginkább a hím egyedek élénkpiros, négy fekete ponttal díszített potroháról tudunk felismerni (a hím 8-11 mm hosszú, az egyszerű, szürke nőstény pedig 10-16 mm). Az új pók Magyarországon máris védett: természetvédelmi értéke 5 000 Ft.

A bikapókok rendkívül igényesek élőhelyükkel szemben: kizárólag meleg, száraz klímájú, speciális talajszerkezetű és növényzetű területeken képesek megélni. Hazánkban is csak elszórt, foltszerű elterjedés jellemzi őket, tipikusan a középhegységekben, dombvidékeken és az Alföld egyes részein fordulnak elő. A deres bikapók is képes megcsípni bennünket, ha véletlenül megfogjuk - mindez kellemetlen fájdalommal jár, azonban hangsúlyozzuk: ez a faj sem agresszív és rendkívül kicsi az esélye, hogy a szabadban találkozzunk vele.