A csípések fajtái képekkel: milyen csípések vannak, kik a rejtélyes csípések okozói?

Cikkünkben eláruljuk, milyen csípések vannak, mi a különbség a csípések és a szúrások között? Milyen potenciálisan mérges rovarok állhatnak a rejtélyes csípések, szúrások mögött, melyek a könnyebben és melyek a nehezen gyógyuló csípések? Milyen rovarok hajlamosak ínycsiklandó vacsoraként tekinteni ránk? Mi a különbség a poloskacsípés, hangyacsípés, pókcsípés között (pókcsípés csípések fajtái képekkel), mit érdemes tudni a tetű és a bolhacsípés kapcsán? Hogyan különböztethetjük meg ezeket egymástól?

Milyen élőlények csípnek, melyek szúrnak?

Még mielőtt részletesen belemennénk, hogy milyen csípések vannak, és hogy mik a csípések fajtái képekkel, tisztázzuk, hogy mi a különbség a csípések és a szúrások között, mit jelent pontosan az, amikor valami „megcsíp” minket. Nos, maga a „csípés” azt az eseményt jelenti, amikor egy adott élőlény (nem csak a rovarok, hanem a pókszabásúak is ezt teszik) a csípésre biológiailag alkalmas szájszervével átfúrja a bőrünket (marásnak is nevezhetjük). A csípésekért gyakran az olyan élősködők felelnek, amelyek számára az emberi vér táplálékot jelent, tipikusan bolhák, ágyi poloskák, szúnyogok, tetvek, kullancsok.

A rejtélyes csípések felelősei ellenben sokszor olyan állatok, akik mindössze önmagukat vagy a territóriumukat védik tőlünk – tipikus példák erre a minket aránylag gyakran megcsípő pókok (a legtöbb esetben a pók egyszerűen csak rosszkor van rossz helyen), vagy bármilyen rovar, aminek elég nagy a rágó szájszerve ahhoz, hogy képes legyen vele átlyukasztani az emberi bőrt – ilyenek például a cincérek, akik bizonyosan nem fognak nekünk rontani az erdőben, ellenben ha kézbe vesszük őket és megijednek tőlünk, jó nagyot csíphetnek.

Hivatalosan szúrásnak nevezzük azt az eseményt, amikor az adott rovar (ez kimondottan rovar sajátosság) nem a szájszervével, hanem a potrohán elhelyezkedő fullánkjával mérget fecskendez a bőrünk alá (a köznyelvben azonban ezeket is simán csak csípéseknek hívjuk). Ez az igen kellemetlen fegyver a darazsak, méhek, és azok közeli rokonainak, a hangyáknak a sajátossága, amelyek – számos más élőlény csípésével ellentétben súlyos allergiás reakciót is kiválthatnak.

Milyen csípések okozhatnak allergiát?

A hazai rovarok és pókszabásúak mérge alapvetően nem életveszélyes (a trópusi vidékeken élő egzotikus élőlényekével szemben, amelyeknek a csípése, szúrása vagy marása könnyen halálos lehet), azonban a hártyásszárnyúak rendjébe tartozó rovarok csípése allergiás reakciót válthat ki belőlünk, ami súlyos esetben anafilaxiás sokkhoz és fulladáshoz is vezethet. Habár a hártyásszárnyúak rendje igen népes, valódi problémát csak a méhek és a darazsak mérge okoz, legfőképp akkor, ha az áldozat nem is tudja, hogy allergiás rájuk. Ha korábban még nem éltünk át ezektől a rovaroktól csípést, érdemes elvégeztetnünk egy allergiavizsgálatot (súlyos allergia nagyobb kirándulásokra már gyógyszerekkel felkészülten induljunk).

A csípések fajtái képekkel: milyen csípések vannak?

A következőkben összeszedtük, hogy milyen csípések vannak Magyarországon, mely élősködők vagy agresszív rovarok a rejtélyes csípések okozói. Lássuk, hogy néznek ki a pókcsípés csípések fajtái képekkel, miben más a méh- vagy a darázscsípés, hogy néz ki az ágyi poloska vagy éppen a hangya csípése!

Darázscsípés

Habár a magyar természetben nem sok veszélyes állattal találkozhatunk, a darázscsípés egyértelműen a legkellemetlenebb élmények közé tartozik. Itthon a darazsak a legagresszívabb rovarfajok, amelyek nem táplálkoznak belőlünk, ellenben erőszakosan védik territóriumukat, és bizony könnyen felkeltheti az érdeklődésüket az emberi táplálék is. A csípések helye gyorsan feldagad, a bőr kipirosodik, a csípések égető helyi reakciókat idéznek elő. A darázs nem veszti el a szúrás után a fullánkját, többször is támadhat, így célszerű a rovartól minél messzebb kerülni! Az erdei tájakon gyakrabban találkozhatunk lódarazsakkal is – tartsuk magunkat távol tőlük és semmi esetre se közelítsük meg a fészküket!

Méhcsípés

A méhcsípés gyakorlatilag ugyanúgy működik, ahogy a darázs okozta csípések, azzal a különbséggel, hogy a méh fullánkja a szúrással egyidőben kiszakad. Ebben az esetben is fennáll az allergiás reakció lehetősége, a fészektől pedig kerüljünk távol. A szintén hártyásszárnyú rokonfajok, a dongók csípése ugyanilyen kellemetlen lehet. Jellemzően egy csípés okoz problémát.

Hangyacsípés

A hangyacsípés (hivatalosan szúrás) az aránylag könnyen felismerhető rovarcsípések közé tartozik: rendszerint több darabot találunk belőle ugyanazon a bőrfelületen, vörös, csalánkiütésszerű tüneteket tapasztalunk. A hangyacsípés közepén, ahol a hangya fullánkja is behatolt és mérgét, a hangyasavat befecskendezte, egy-egy aprócska gennyhólyaggal is találkozhatunk. Jellemzően sok csípés boríthatja a bőrfelületet.

Pókcsípés

Habár az emberi vér a legkevésbé sem szerepel az étlapjukon, a pókok által okozott csípések is emlékezetesek, amelyek kisebb-nagyobb kiterjedésű bőrpírral járnak együtt, utána hosszan tartó égő érzés és viszketés, helyileg 1-2 centiméteres duzzanat, esetenként bevérzés tapasztalható. A pókoknak ún. „kétcentrumos” csípése van, azaz a pókcsípés helyén a pók rágója (a méregmirigy nyílásai is a rágókon találhatók) után 2 darab kis piros pöttyöt láthatunk, közvetlenül egymás mellett. Magyarországon szerencsére nem élnek életveszélyes mérgű pókfajok, azonban a mérges dajkapók vagy a szongáriai cselőpók csípése éppen olyan fájdalmas lehet, mint a lódarázsé.

Kullancscsípés

Ahogy a pókcsípés, úgy a kullancscsípés sem allergizál, önmagában ez az aprócska pókszabású sem lenne veszélyes, azonban az emésztőrendszerében hordozott vírusok és baktériumok rendkívül súlyos fertőzésekhez vezethetnek – ilyen például a kullancsencephalitis és a Lyme-kór is. A kullancs a csípések esetén a bőrben marad, míg meg nem szívja magát a vérünkkel. Fontos, hogy a kullancs eltávolítása szakszerűen történjen, és ha bármilyen egészségügyi problémát tapasztalunk, haladéktalanul forduljunk orvoshoz!

Ágyipoloska csípés

Az ágyi poloska éjszaka támad: vékony bőrfelületet keres egy ér lecsapolásához, ám a megfelelő területet nem mindig találja meg elsőre - ezért van az, hogy egymás mellett 4-6 piros csípést is tapasztalhatunk. A poloska akár egy fél órán keresztül is próbálkozhat, alvó áldozata a szúrásokat nem érzi, mert olyan észrevétlenül csinálja, mint a szúnyogok. Reggelre csalánkiütésszerű piros pöttyök borítják az áldozat törzsét, végtagjait; nem terjeszt betegségeket, ellenben az ágyi poloska nyála és a seb mellé ürített széklete sok mindenkiből allergiás reakciót vált ki, emiatt az ágyi poloska csípés akár egy hétig is viszkethet.

Bolhacsípés

Ugyanúgy, ahogy az ágyipoloska esetében, a bolhacsípés során is a rovar nyála váltja ki a kellemetlen, égő, viszkető érzést a támadott bőrfelületen – mindenkinél más a bolhacsípés intenzitása, van, aki például alig veszi észre. Bizonyos esetekben a bolhacsípés allergiás reakciót is kiválthat, ami a bolhacsípés tüneteinek felfokozottságával járhat, akár csalángöb is kialakulhat a bőrön. Ezek a csípések alapvetően nem veszélyesek, viszont bizonyos esetekben a bolhacsípés köztes áldozata lehet gazdateste galandférgeknek, szalagférgeknek, vagy terjeszthetik a macskakarmolásos betegség kórokozóját.

Szúnyogcsípés

Szintén éjszaka falatozik belőlünk a szúnyog, akit úgy hisszük, senkinek sem kell bemutatni: a rovar a táplálkozás közben véralvadásgátló nyálát a sebbe juttatja, ennek köszönhetően alakulnak ki a sokszor igen méretes, kemény, viszkető, kipirosodott göbök a bőrfelszínen. Sokan nem tudják, de a csípések között a szúnyog csípése is válthat ki allergiás reakciót, sőt, betegségeket is terjeszthetnek.

Tetűcsípés

Kellemetlen vérszívó élősködők a tetvek is, amelyeknek különböző fajtái más-más részeken okoznak problémát: a legtöbbünk számára a fejbőr viszketéséért felelős fejtetű lehet ismerős, másokat a ruhatetű vagy éppen a lapostetű „fertőzött meg”. A tetű okozta csípések kellemetlen viszketéssel járnak, ők is okozhatnak allergiás reakciót. Nehéz tőlük megszabadulni, különösen a fejtetűtől, zárt közösségekben (tipikusan gyerekek között) gyorsan elterjednek.

Légy- és bögölycsípés

A rejtélyes csípések hátterében, főleg, ha a tettes villámgyorsan eltűnik, sokszor a csípős legyek állnak – ilyen például a kullancslégy vagy a szuronyos istállólégy is, amivel gyakran találkozhatunk istállók környékén, természetközeli helyeken és városokban is, de számos más légyfaj, bögölyfaj képes minket megcsípni, ráadásul táplálkozási célzattal. Szúró-szívó szájszervükkel veszélyes kórokozókat, parazitákat terjeszthetnek, ezért – ellenben a pókokkal, akiket nem szeretünk bántani – őket bizony érdemes lecsapni, ha berepülnek a lakásba.

Nehezen gyógyuló csípések: mikor forduljunk orvoshoz?

Így, hogy tudjuk, milyen csípések vannak, kik a rejtélyes csípések felelősei és hogyan különböztethetők meg a rovarok és pókok okozta csípések egymástól, érdemes arról is szót ejtenünk, hogy mi a teendő a különféle csípések esetén. Sajnos a különféle rovarok és pókszabásúak okozta csípések nem minden esetben megkülönböztethetők egymástól – sokszor a bőrön található elvakart seb vagy bevérzés eltorzítja a felületet. Nehezem gyógyuló csípések, el nem múló csípések esetén mindenképpen kérjük ki egy hozzáértő tanácsát!

Legyen szó a csípések bármelyikéről, érdemes azokat a rovar- vagy pókmarás után alaposan lefertőtleníteni és bekenni valamilyen egyszerű, vény nélkül kapható rovarcsípés elleni készítménnyel, bőrirritáció elleni, bőrnyugtató krémmel. Használhatunk hideg borogatást, ha szükséges, jegelést is. Fontos, hogy semmi esetre se vakarjuk el a sebet, mert a csípések könnyen felülfertőződhetnek! Amennyiben a helyi reakciókon (égető, fájó érzés, enyhe bőrduzzanat, göb, bőrpír, enyhébb csalánkiütés) túl szédülést, izzadást, lázat, rosszullétet vagy bármilyen allergiára utaló jelet tapasztalunk, mindenképpen kérjük ki legalább a háziorvosunk tanácsát, de súlyosabb esetben célszerű bőrgyógyászati, allergológiai szakrendelésen jelentkeznünk.