Éjszakai pókcsípés: milyen egy pókcsípés képek alapján, milyen pók csíphetett meg?

Cikkünkben minden hasznos és érdekes információt összegyűjtöttünk a pókcsípés kapcsán: eláruljuk, hogy néznek ki a pókcsípés tünetei képekkel, hogyan azonosítható be a pókcsípés kép alapján. Mitől következik be az éjszakai pókcsípés: a pók megtámad minket vagy csak önmagát védi? Járjunk utána, hogy nez ki a pókcsípés, és a pókcsípés mikor múlik el, hogyan történik a pókcsípés kezelése házilag! Amellett, hogy megtudhatod, a pókcsípés hogy nez ki, azt is leírjuk, milyen pókfajok élnek Magyarországon, amelyek hajlamosak minket megcsípni!

Tévhit, hogy a pókok esznek belőlünk

A pókok mérges rágóiknak köszönhetően biológiailag alkalmasak a csípésre (a tévhitekkel ellentétben a méhek, darazsak szúrnak, nem csípnek!), így teljesen normális jelenségnek számít, ha néha-néha minket is megcsípnek. Alapvetően hasznos állatokról van szó, amiktől a legtöbben (ha csak nincsenek zavaró mértékben elszaporodva) akár még el is férünk a lakásban – ha mégsem, akkor lehetőleg kerüljük a megölésüket, inkább tegyük ki őket az ablakon! A pókok, habár igenis meg tudnak minket csípni, szinte soha nem támadnak az emberre (az éjszakai pókcsípés is csak azért történik, mert forgolódás közben véletlenül megnyomjuk őket), hiszen nem vagyunk a zsákmányállatuk, sőt, minket tartanak rájuk nézve veszélyes fajnak.

Milyen „csípős” pókok élnek Magyarországon?

A pókok a pókszabásúak rendjébe tartozó, ragadozó életmódot folytató ízeltlábúak (nem rovarok!), akik a környező növényekről igen gyakran betévednek a lakásokba is – mondhatni ők is otthonaink „alapkellékeit” képzik, hiszen szinte kivétel nélkül minden otthonban akad belőlük egy-kettő. A világon számtalan erős mérgű pókfaj él, amelyeknek igen veszélyes, akár halált okozó csípése is lehet, azonban Magyarországon szerencsére nem élnek ilyen élőlények, úgyhogy mi megússzuk néhány napnyi égő, viszkető érzéssel. A legtöbb magyar pók harapásának, azaz „csípésének” nincs egy darázscsípésnél nagyobb ereje, sokan közülük pedig nem is csípnek (ilyen például a kaszáspók).

Magyarországon három aránylag „veszélyes” (nem halálos, mindössze kellemetlenséget okozó!), igen fájdalmas csípésű pókot tartunk számon: ezek a szongáriai cselőpók, a pokoli cselőpók és a mérges dajkapók, de sokan az ijesztő megjelenésű darázspókot is ide sorolják, akinek szintén fájdalmas a csípése, de egyáltalán nem veszélyes az emberre. Mediterrán térségekből behurcolt, az elmúlt években elszaporodott pókféle a sárga dajkapók, ami még hajlamos lehet az embert is megcsípni (de ő sem veszélyes). Csípésre képesek továbbá a keresztespókok, a darócpók, a búvárpók, a vidrapókok, a tüskéskezű álfarkaspók, a nagy eretnekpók és egyes zugpókok, farkaspókok is megcsíphetnek minket.

Elhanyagolhatóan kicsi az esélye (kb. 0% a valószínűsége, hogy egy egzotikus mérges pók, például egy fekete özvegy, egy hegedűpók vagy egy brazil vándorpók halálos csípésének áldozatává válunk), de találkozhatunk Afrikából, Ausztráliából, Dél-Amerikából behurcolt vagy fogságban tenyésztett, szabadon engedett példányokkal is, melyek esetében a pókcsípés valóban veszélyes lehet – ilyen esetekben haladéktalanul forduljunk orvoshoz.

Éjszakai pókcsípés: a pók nem támad, csak védekezik

A pókok a természetben neurotoxikus mérgekkel bénítják le és ölik meg áldozataikat (más fajok ragasztószerű anyagot „köpnek”, nem mérget használnak). Ezek az idegrendszerre ható, szövetkárosító mérgek a mi bőrünkre is kifejtik hatásukat, viszont mi – a hazai kevésbé mérges pókok csípésétől – a legsúlyosabb esetekben is legfeljebb heves szívdobogást, égő bőrpírt, ritkán végtagzsibbadást érzékelhetünk (a pókcsípés tüneteiről a későbbiekben írunk részletesen). Az éjszakai pókcsípés oka egyszerűen az, hogy a pók rosszkor volt rossz helyen, bemászott az ágyba, mi véletlenül ráfekszünk, megnyomjuk, ő pedig megijed tőlünk és védekezés gyanánt belénk csíp. A pók nem iszik embervért – legfeljebb akkor, ha elkapja a korábban belőlünk táplálkozó szúnyogot -, zsákmányállatai a kisebb mászó vagy repülő rovarok.

A pókcsípés tünetei: milyen a pókcsípés?

Olvasóink részérő a gyakori kérdések közé tartozik, hogy milyen egy pókcsípés, milyen a pókcsípés megjelenése – nos, a pókcsípés kép alapján egyszerűen felismerhető, a pókcsípés tünetek képekkel könnyedén illusztrálható jelenségek. A pókoknak ún. „kétcentrumos” csípése van, azaz a pókcsípés helyén a pók rágója (a pók méregmirigy nyílásai is a rágókon találhatók) után 2 darab kis piros pöttyöt láthatunk, közvetlenül egymás mellett.

A pókcsípés tünetei egyébként kisebb-nagyobb kiterjedésű bőrpírral járnak együtt, utána hosszan tartó égő érzés és viszketés tapasztalható. A pókoknak nem szokása az ágyi poloskához vagy a bolhához hasonlóan „összecsipkedni” minket, jellemzően egy darab csípést hagynak maguk után. A pókcsípés helyén általában 1-2 centiméteres duzzanat található, közepén a szúrócsatornával. Amennyiben a pókcsípés környékén (sokszor a vakarás következményeképp) bevérzés alakul ki és az eltakarja a dupla szúrást, szinte lehetetlen meghatározni, hogy milyen csípésről van szó.

Ahogy a fentiekben is írtuk, a Magyarországon élő pókok csípése egyáltalán nem veszélyes, azonban, ha véletlenül allergiaszerű tüneteket (a pókcsípés nem okoz anafilaxiát), izzadást, szédülést tapasztalnánk (a pókméreg alapvetően nem allergizál úgy, mint a méhek, darazsak mérge), mindenképpen forduljunk orvoshoz. Amennyiben a pókcsípés helyén a normál pókcsípés tünetektől eltérően bőrkeményedést, gennyesedést, hólyagosodást, orbáncot, kékülést tapasztalunk, mindez szapora szívveréssel, érzékelési- vagy mozgászavarral társul, akkor kérjünk orvosi segítséget (máskülönben a pókcsípés szövődményei bőrelhaláshoz, hegesedéshez vezethetnek).

Pókcsípés ellen házilag: hogyan kezeljük a pókcsípést?

Alapvetően egy pókcsípés után nem kell orvoshoz fordulnunk, hiszen az egyszerű haza fajok csípése egyáltalán nem veszélyes (a pókcsípés ritkán okoz szövődményeket). Arra a kérdésre, hogy a pókcsípés mikor múlik el, egyszerű választ adhatunk: a pókcsípés magától elmúlik néhány nap alatt, azonban fontos, hogyha viszket, nem szabad elvakarni, mert vakarás közben a bőrfelületen keletkező mikrosebek felülfertőződhetnek.

A pókcsípés okozta viszketés, bőrpír, égő érzés egyszerűen csillapítható hideg borogatással, de szénporral (porrá tört széntabletta), kurkumával és aloe verával is kezelgethetjük, mindemellett nyugodtan használjunk bármilyen vény nélkül kapható acetilszalicilsav vagy betametazon tartalmú készítményt. Amennyiben súlyos pókcsípés következik be, a beteg nem a megszokott, egyszerű tüneteket produkálja, szteroidos, antibiotikumos kezelés is történhet, bőrelhalás esetén pedig sebészi beavatkozással oldják meg a problémát (aggodalomra semmi ok, a hazai pókok csípése nem okoz ilyen súlyos problémát).