Sorra tűnnek el a postahivatalok a magyar falvakból: nem állt meg a kegyetlen bezárási hullám

A postabezárások tovább folytatódtak 2024-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai alapján. A saját üzelmetetésű, vagyis a Magyar Posta által üzemeltetett posták száma nagyjából állandó volt 2017 és 2021 között. 2021-ről 2022-re azonban 22,2 százalékos csökkenés mutatkozott, majd 2023-ban újabb 8 százalékos csökkenés történt. A friss adatok szerint 2024-re sem állt meg a saját üzemeltetésű posták számának csökkenése: újabb 25 százalékos eséssel 1305-re csökken a számuk. Ez a 2021-es, a postabezárási hullámot megelőző utolsó éves adatnak 53,7 százaléka, csaknem fele. 

Az adatokból az is kitűnik, hogy bár a postapartnerek, vagyis az alvállalkozók által üzemeltetett posták száma jelentősen bővült 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is, az együttes számuk tovább csökkent. A mobilposták száma azonban jelentősen nőtt, de ezzel együtt sem éri el a 2021-ben rendelkezésre álló lehetőségek szintjét. 

Településtípusonként vizsgálva a saját vagy alvállalkozó által üzemeltetett posták számát az látszik, hogy amíg Budapesten 2023-ról 2024-re 3-mal, a városokban 12-vel, tehát minimálisan nőtt, a községekben 12,8 százalékkal csökkent: újabb 197 postával lett kevesebb. Eközben mobilpostából 193-mal lett több. 

A KSH másik adatsora szerint miközben a posták száma csökkenést mutat, a feladott küldemények száma egyre nő: 19,8 százalékkal több küldeményt adtak fel postákon 2024-ben mint 2023-ban. Ennél nagyobb növekedés csak a pandémia első évében, 2020-ban volt (33,2%). A külföldről érkező csomagok számában történt arányaiban a legnagyobb növekedés, számuk több mint duplájára nőtt. Az expressz küldemények száma ugyancsak emelkedik, bár közelsem olyan mértékben, mint általában a küldeményeké. 

2024. március 28-tól vezették be azt a szabályt, hogy minden B2C - vagyis lakossági értékesítést végző - webáruház számára kötelező a szállítási lehetőségek között felajánlani a postai szállítást is online vásárlás esetén. Bár kezdetben, mivel a csomagküldő cégek díjszabása jellemzően kedvezőbbnek mutatkozott, mint a postáé, nem vártak ettől a szabályozástól nagy változást, a hatás azonban mégis nagyobb lehetett. Sok helyen ugyanis, főként vidéken, nem működik olyan átvételi pont, ahová a futár néhány sikertelen kézbesítést követően letehetné a csomagot, míg a postafutár ott tudja hagyni a csomagot a postán. (Már ahol maradt nyitva levő posta.) Más megfontolások alapján is többen választhatták a postai kézbesítést, akkor is, ha a szolgáltatás drágább volt.

Érdekes viszont, hogy miközben a küldemények száma összességében nőtt, mind a levélpostai küldemények (levél, levelezőlap, válaszos levelezőlap, képes levelezőlap, újság, könyv, nyomtatvány, vakok írása, áruminta, kiscsomag), a postacsomagok és a postautalványok (rendelkezés pénzösszeg továbbítására és kifizetésére, ahol az adatok nem tartalmazzák az átutalási postautalványokat) száma csökkent 2024-re. A kézbesített hírlapok száma pedig kevesebb mint felére esett 2020-ról 2024-re. 10 év távlatában pedig még drasztikusabb csökkenés mutatkozik.