Erről kevés háztulaj értesül: ha ezt nem intézik el februárban, nagy baj lehet belőle

A magányosan élő méhek és darazsak az emberek közelségében élnek a kertekben, parkokban, iskolákban, óvodákban, lakótelepeken még több emelet magasságában is. A faodvakban, vagy kaptárakban élő házi méhek több tízezres kolóniáival ellentétben a magányos fajok ujjnyinál vékonyabb járatok védelmére bízzák utódaikat. Ezekbe a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak megbénított ízeltlábúakat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar átrágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét.

Ilyen bölcsőkamrákat nagyon egyszerűen lehet biztosítani számukra az erkélyre, ablakpárkányra, virágos balkonládák mellé is kihelyezhető méhhotellel. Ezt legegyszerűbben négy-tíz milliméter átmérő közötti furatokkal lyuggatott tűzifa kugliba lehet elkészíteni, de lehet építeni szekrényes hotelt is. Ezeket akár óvodai foglalkozás, iskolai óra, szakkör keretében is el lehet készíteni, és természetvédelmi szempontból is jóval hasznosabb, mint a nagy pontosságot és bonyolult famegmunkálási lépéseket igénylő mesterséges odúké.

Az új méhhoteleket érdemes február második felében, március elején kirakni esőtől védett helyre, például eresz aljába, ablak- és erkélybeugróba, tornácra, keleti-déli tájolással, hogy közvetlen napsütés is érje. A magányosméh-fajok számos képviselője szőrös, ez a bunda szigeteli is őket, így már a tél végi, kora tavaszi első napsütéses napokon is aktívak tudnak lenni. A méhhotelek márciustól június közepéig a legforgalmasabbak.

Az Európában élő mintegy kétezer beporzórovarfaj többsége a méhek, ezen belül is a magányosan élő fajok közül kerül ki, így ezek nélkülözhetetlenek a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt az egész éves kártevőnaptár: mutatjuk, mikor milyen rovarok támadnak a magyar otthonokban

Minden időszaknak, sőt hónapnak megvannak a maga kártevői, ezért ellenük nemcsak szezonálisan, hanem egész évben védekezni kell.

Az estére nem kaptárak, odúk védelmébe húzódó magányos méh- és darázsfajokat, valamint a többi beporzó rovart a nem szúnyogszelektív szúnyogirtás is veszélyezteti. A Magyarországon leggyakrabban alkalmazott melegködös irtási módszer vizsgálata során kiderült, hogy az új hatóanyag esetében is minden száz elpusztított rovarból csak kettő szúnyog.

A vadon élő méhek világállományának múlt század második felében felerősödő csökkenése drámai módon érte el a házi méheket is az ezredfordulót követő években. Ekkor jelentkezett a kaptárak teljes elnéptelenedésével járó kaptárelhagyás tünetegyüttese, amelynek hatására napok alatt tűnik el akár 30-50 ezer méh is. A jelenség mára világméretűvé vált, fenyegetve nem csak a méhészetből élőket, de a növénytermesztés jövőjét egyaránt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kemény feladat vár a magyar háztulajokra: itt a lista, mi mindent kell mostanában elintézni

Melyik hónapban milyen lakáskarbantartási és kertgondozási munkát érdemes végezni, hogy minden jól mutasson?

A szindróma hátterében a negatív környezeti hatások összessége, főként a nagyüzemi agrárium áll. A különböző növényvédő szerek, a változatos virágos növényekből álló méhlegelők helyét felváltó monokultúrák, az egyoldalú táplálkozás, az egyik méhlegelőről a másikra való utaztatás stressze következtében a méhek immunrendszere legyengül, és nem tud védekezni a világ minden tájára gyorsan eljuttatott élősködőkkel, valamint az általuk terjesztett betegségekkel szemben. Ez állhat olyan új méhbetegségek világméretű terjedésének hátterében is, mint az izraeli akut paralízis vírus, amelynek legfontosabb terjesztője az Ázsiából behurcolt méhatka.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez a gombafaj robbanthatja ki az újabb világjárványt? Ezt kell tudni a rettegett zombikórról

Az új sikersorozatban a zombiapokalipszisért egy gombafaj felelős, amely megfertőzve az embert átveszi az irányítást a test felett.