A csúcsdrágulás ellenére sem lassítanak a magyarok: még mindig ezrével adják ki az építési engedélyeket

Az elmúlt hónapokban másról sem hallani, mint az energiaárak növekedéséről és az inflációról, ami nem csak a mindennapi életünket érinti: egyes építkezési alapanyagok (mint a csempe, a laminált parketta, vagy a diszperziós festék) ára akár 50-78 százalékkal is emelkedtek. Ennek ellenére a KSH friss adatai szerint ez koránt sem szegte a magyarok építkezési kedvét. A friss, 2022. első három negyedévére vonatkozó adatok szerint ugyanis nemhogy nem csökkent, hanem egyenesen nőtt a kiadott építkezési engedélyek száma.

Az idei év első felében 13 617 lakást vettek használatba, ami 7,7 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az építési engedélyek és a bejelentések alapján pedig az építendő lakások száma 25984 volt, azaz 16 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A KSH adatai szerint utóbbi oka az, hogy a fővárosban megduplázódott a lakásépítési kedv: 99 százalékkal több bejelentés érkezett Budapesten idén, mint 2022-ben. Mindezek ellenére 11 százalékkal, azaz 11 101-gyel kevesebb lakóépület építését tervezik az országban.

A lenti táblázatból is láthatjuk, hogy bár 2020-2021-ben a koronavírus alatt volt egy szemmel látható visszaesés az építési engedélyeket tekintve, de 2021 második felére már sikerült visszatérni a 2019-es átlagot. Az átadott lakások számán megfigyelhetünk egy folyamatos növekedést, ami 2020. negyedik negyedévében tetőzött, amikor is 15300 ingatlant vettek használatba. A koronavírus hatása azonban itt is érzékelhető: 2021. harmadik negyedévében mindössze 2800 ingatlant adtak át.

Ez a változás az Eurostat adatain is látható (ahol a KSH adataival ellentétben a teljes építési engedélyekre vonatkozó négyzetméterárat vizsgálták és nem csak a lakóépületeket): míg 2019-ben összesen 7,8 milliónyi négyzetméterre adtak ki építési engedélyt hazánkban, addig 2020-ban már csak 6,6 millióra. 2021-ben azonban ez a szám hatalmasat növekedett, hiszen 8,4 millió négyzetméterre adtak ki építési engedélyt összesen.

Ezzel pedig az Európai Uniós mezőny közepén végeztünk. Az unióban ugyanis tavaly összesen 403,4 millió négyzetméterre adtak építési engedélyt. A lista élén Németország áll, ahol 75 millió négyzetméterre adtak engedélyt. Őt követi Lengyelország (52,2 millió) és Hollandia (23,9 millió).

Közvetlen szomszédaink közül megelőz minket Románia (15,4 millió) és Ausztria (11,4 millió). Közvetlenül utánunk helyezkedik el Bulgária (7,4 millió), amit Szerbia (6,5 millió) és Szlovákia követ (3,4 millió). Horvátország a lista végén végzett 2,9 milliónyi négyzetméterre kiadott engedéllyel. Szorosan mögötte helyezkedik el Ciprus (2,3 millió), míg az utolsó helyen Szlovénia végzett 1,8 millió négyzetméterre kiadott engedéllyel.