Mutatjuk a legális rezsitrükköt: kevesen lépik meg, pedig rengeteget visszavesz a vízfogyasztából

Mutatjuk a legális rezsitrükköt: kevesen lépik meg, pedig rengeteget visszavesz a vízfogyasztából

2022. július 17. 06:57

A hosszú ideje tartó szárazság miatt egyre több folyó és tó szárad ki Magyarországon, egyes városokban már kénytelenek voltak korlátozásokat is bevezetni. A problémát viszont nem csak a mezőgazdaság, hanem a konyha-, hobbi-, vagy virágoskert tulajdonosai is jócskán megérzik. A klímaváltozás miatt pedig ezek a száraz időszakok pedig egyre hosszabbak és szélsőségesebbek lesznek és el kell kezdenünk megtanulni takarékoskodni a csapvízzel. Egyrészt azért, mert a vízszámlánkat is jócskán megnöveli, másrészt pedig ivóvíz minőségű vízzel locsolni a paradicsomot felelőtlenség az hazai ivóvízkészletekkel szemben. A Pénzcentrum most annak járt utána, hogy mennyibe is kerül pontosan egy fúrt kerti kút készítése.

Naponta találkozunk újabb és újabb történetekkel, amik tavak, patakok kiszáradásáról szólnak, és nem egy város jelentette be az elmúlt hetekben, hogy kénytelenek megszorításokat bevezetni. A Velencei-tónál egyre súlyosabb a helyzet, már szinte hetente apad egy centit a tó vize. De a Balaton se kivétel: az elmúlt hetekben összesen 10 centit csökkent a vízszint, hiszen június közepén még 100 centiméter felett volt, viszont a héten Siófoknál már csak 90 centiméter volt.

Ahogyan arra az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) is felhívta a figyelmet, hogy idén január és június között a csapadék mennyiségének országos területi átlagértéke mindössze 160 mm volt, ami az időszakos átlagnál 41 százalékkal kevesebb. Emellett pedig a január és a március is szélsőségesen száraz volt, ekkor ugyanis 61 százalékkal esett kevesebb csapadék az ekkor megszokottnál.

A klímaváltozás hatásai miatt pedig az időjárásunk egyre szélsőségesebbé volt válni, így számítanunk kell vízhiányos időszakok kialakulására. Az OVF szerint pedig a jelenlegi helyzetben tényleges megoldást már csak a nagyobb őszi esőzések fognak jelenteni, a nyári csapadékok legjobb esetben is csak enyhíteni tudják a vízhiányt. De szerencsére többféle lehetőség is van arra, hogy egyénileg tegyünk a helyzet ellen, ami ráadásul még a vízszámlánkat is könnyen nullázhatja. És azt se felejtsük el, hogy a hatósági vízkorlátozások idején sok esetben a kertekben sem lehet csapból locsolni, így arra is megoldást kell találnunk, hogy a fű és a növényeink túléljék a kánikulát.

Ezt tehetjük vízhiány ellen

Egyénileg többféle lehetőség áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy megküzdjünk a szárazsággal. Az egyik lehetőségről, az esővíztározók beépítéséről már korábban írtunk, így most egy másik igen népszerű megoldást, a kútfúrást vesszük górcső alá. A házi kutak rengeteg előnnyel rendelkeznek, hiszen egy nagyobb telek esetén akár 2 éven belül is megtérülhet a befektetésünk ára, hiszen egy megfelelő eszközzel nem csak a telkünk locsolását tudjuk megoldani, hanem a teljes vízfogyasztásunkat tudjuk belőle fedezni.

Mindenekelőtt azonban érdemes tisztázni, hogy milyen fajta kutak léteznek. Mélységük alapján megkülönböztetünk mély fúrású kutakat (500 méternél mélyebbek), közepes mélységű kutakat (200-500 méter), kis mélyésgűeket (30-200 méter) és sekély mélységűeket (30 méternél kisebb mélységűek). Kialakításuk szerint pedig beszélhetünk ásott, vert és fúrt kutakkal, amiből mi az ásottal és a fúrttal fogunk komolyabban foglalkozni.

Öntözési, kertlocsolási célokra mindig a felszínhez legközelebb elhelyezkedő, a szükséges vízmennyiség szolgáltatására képes vízadó réteget (talajvíz, illetve felszínközeli rétegvizek) célszerű igénybe venni. Ez így a leggazdaságosabb, és így nem is nyúlunk bele az ún. "vízműves" rétegekbe. A nagyobb öntözőrendszerek megtáplálására azonban mindenekelőtt a felszíni vizeket kell fölhasználni

– árulta el lapunknak még korábban Rózsa Attila, a Magyar Vízkútfúrók Egyesületének elnöke.

Az ásott kutak nem mások, mint a régi, klasszikus kutak, amikbe az amerikai filmekben rendszeresen beleesnek a gyerekek. Ezeknek a kutaknak az elkészítése azonban hosszadalmas, akár hónapokig is eltarthat, ráadásul a szárazságban egyáltalán nem nyújt nekünk segítséget, hiszen mindössze a talajvízig érnek és a vízszintjük rendkívül ingadozó, hiszen a lehulló csapadékból táplálkoznak. Ezt a kútfajtát a szakértők pont ezért nem is ajánlják:

A talajvíz az lényegében a csapadékvíz, ami egy vízzáró réteg miatt nem tud mélyebre szivárogni. Erre csinálták régen az ásottkutakat. Mostanra viszont minden harmadik hívás arról szól, hogy elapadt a kútban a víz. Ilyenkor viszont egy dolgot tehetünk már csak, hogy megkeressük az első rétegvizet. De az már, hogy lentebb fúrjunk ahhoz már engedély szükséges. Talajvízig fúrni nem érdemes már, hiszen annyira megkopott, annyira sekély, hogy mi már nem is vállalunk talajvízre kútfúrást

 – mondta el lapunknak Ulrich József, az Ulrich Hungary vezetője. Ezen a ponton pedig felmerül a kérdés, hogy mi van akkor, ha a talajvíz már régen nem elégséges még az öntözéshez se, nemhogy az egész ház vízigényének kielégítésére.

Ilyenkor kell, ahogyan azt Urlich József is mondta a talajvízig leásni fúrt kutak segítségéve. Ebben az esetben esetében egy speciális berendezéssel a földbe mélyített bélelt furat, amelynek a mélysége az átmérőjéhez képest nagy, akár 120 méter mély is lehet, függően a felhasználási céltól.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a kút talpmélységét mindig a helyi földtani, vízföldtani adottságok és a vízigény alapján érdemes meghatározni. Ezért is van az, hogy csak ott javasolják a 30 métert meghaladó talpmélységű kút létesítését, ahol e fölött nincs kellő kellő vízadó képességű földtani réteg, vagy pedig ivóvíz beszerzése a cél.

Milyen engedélyekre van szükségünk?

Az esővíztározóval ellentétben a kútfúrás mindegyik formája engedélyköteles, így miután megterveztettük egy szakértővel a kutat a terveket be kell adnunk az illetékes hivataloknak. Magánszemélyként, ha a kutunk nem mélyebb mint 30 méter és a belőle kivett talajvíz nem haladja meg az éve 500 köbmétert, akkor a település önkormányzatához kell fordulnunk.

Rétegvízkút esetében ez viszont már bonyolultabb az egyenlet: ha el akarjuk élni az ivóvíz-minőségű rétegvizet, akkor a Zöld hatóságtól, azaz a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségtől kell engedélyt szereznünk.  Ha pedig túl vagyunk ezeken a papírmunkákon és készen van a kút, akkor ki kell állíttatnunk a kútlétesítési és az üzemeltetési engedélyt is, majd vízórákat kell felszereltetni. Utóbbi azért szükséges, mert a felhasznált vízmennyiség után bányajáradékot kell fizetnünk az állam részére. Bár ennek a havi költsége töredéke a közműves ivóvíznek, de azzal mindenképpen számolnunk kell, hogy csak a bürokráciában való csatangolás körülbelül 1 millió forintba kerül.

De akkor pontosan mennyi az annyi?

A költségeket, ahogyan az esővíztározók esetében is nagyon sok minden befolyásolhatja: milyen fajta kutat szeretnénk, milyen a talaj, illetve milyen mélyre szeretnénk ásni.

Sok mindentől függ az, hogy mennyibe kerül egy kút: mélységtől, átmérőtől, a furandó közegtől. Nem mindegy, hogy követ fúrok, homokot, vagy agyagot. Tehát ez mindig egyedileg változik. De most egy átlag, amikor nem kőzetet fúrunk, hanem egy agyagos, homokos talajt fúrunk az megközelítőleg nettó 32-42 ezer forintba kerül méterenként

– árulta el Urlich József, de egy kis utánajárással megtudhatjuk, hogy ez egy rosszabb minőségű talaj esetén akár 50-60 ezer forintra is emelkedhet. Az eddig felsoroltak pedig még csak az engedélyek és a fúrás ára. Ehhez jönnek még hozzá a szivattyúk és a vízellátó rendszerek.

Erre az összegre jön még rá egy vízszűrő, aminek az ára 5-20 ezer forintba kerül. Erre jön még rá a kivitelezés, a szerelési anyagok (csövek, szerelvények stb) és a kivitelezés munkadíja. Ez annyit tesz, hogy egy ilyen rendszer beszerzése körülbelül 2 millió forintnál kezdődik mindennel együtt.

Kinek éri meg belevágni?

Nehéz megállapítani, hogy pontosan mennyit is lehet spórolni egy ilyen rendszer beszerelésével: függ egyrészt a kert méretétől, és attól is, hogy mekkora a vízigénye a növényeinknek. Ezen felül azt is számításba kell vennünk, hogy ha nem csak a locsolást szeretnénk a kútból megoldani, akkor mennyi az éves fogyasztásunk, illetve a szolgáltatónknál mennyibe kerül egy köbméter víz. Ennek ellenére a szakemberek szerint mindenképpen érdemes belevágni és befektetni egy ilyen rendszerbe:

Annak érdemes belevágni, aki számottevő mennyiségű vizet használ, fogyaszt. Tehát össze kell vetni a fogyasztásunkat azzal, hogy mennyibe kerülne a nekünk megfelelő rendszer. Egy 20 négyzetméteres kertbe nem éri meg kutat csináltatni, de egy nagy telekre, ahol gyümölcsös is van már akár mindenképpen érdemes lehet

– szögezte le Urlich József.

Környezetvédelmi szempontok

Egy kút kifúrása nem csak a pénztárcánknak tud jót tenni azzal, hogy a töredékére csökkenti a rezsinket, de környzetvédelmi szempontból is sok előnye van.

Ilyen kútra csak akkor adnak ki engedélyt, ha annak vízigénye a területi szabad vízkészletből kielégíthető, és a vízkivételnek nincs a környezetre gyakorolt káros hatása. Ilyen esetben az erre a célra fölhasználható, a felszínhez legközelebb elhelyezkedő vízadó réteget vesszük víztermelésre igénybe, és nem veszélyeztetjük a közüzemi ivóvízellátás bázisát jelentő "vízműves" rétegeket. És ilyen esetben nem a vízmű- és vízkezelő telepet megjárt és hosszan utaztatott, klórozott ivóvizet használjuk például locsolási célokra, hanem a helyben találhatót

– mondta el Rózsa Attila, aki szerint egy szakszerűtlenül, silány anyagokból készített kútnak környezetvédelmi szempontból csak hátránya van.

Szennyezi ugyanis a felszín alatti vizeket és idő előtti tönkremenetele következtében pedig a beléhelyezett búvárszivattyút is egy életre magába zárhatja. Ezek többnyire nem is kerülnek azután szakszerűen fölszámolásra, következésképpen örökös szennyezőforrásként kezelhetőek. Ha egy kicsit is fontos számunkra a környezetünk, ne ilyen kutakat fúrassunk.

Na de mindezt miből?

Sajnos a napelemmel és a hőszigeteléssel ellentétben a kutak esetében csak és kizárólag az öntözőkutakra tudunk támogatást igényelni, így, ha szeretnénk szinte lenullázni a rezsinket mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk. De ennek ellenére is sokszor megéri ezt a nagyobb összeget ráfordítani, hiszen egy nagyobb telek esetén pár éven belül megtérülhet. Így két lehetőség áll előttünk: vagy saját zsebből, önerőből fizetjük a korszerűsítést, vagy lakáshitelt, esetleg személyi kölcsönt veszünk fel.

A legegyszerűbb döntés az, hogy ha a vízszámlánk igazolja, akkor a félretett pénzünket, egyfajta megtakarítási formaként érdemes az ingatlanunkba fektetni. Az pedig a számlák alapján könnyen kiszámolható, hogy mikor térül meg pontosan a befektetés. Ez azt jelenti, hogy tisztában kell lennünk a jelenlegi fogyasztásunkkal és a beruházás után várható értékekkel is (fontos, hogy mindkét esetben átalánnyal kalkuláljunk). Ha ez megvan, a tervezett befektetett összeget el kell osztanunk az éves megtakarításunk összegével, így megkaphatjuk a megtérülési időt.

Ha például 2 millió forint személyi kölcsönt veszünk fel azért, hogy korszerűsítsük az otthonunkban, akkor egy havi nettó 400 ezer forintos fizetés esetében 8 éves futamidővel már nem sokkal többet kell költenünk a törlesztőrészletre, mint a felújítások előtt a gáz, vagy akár a villanyszámlánkra. A legjobb konstrukció a Pénzcentrum Kalkulátorának számításai szerint az MKB Bank ajánlata, ami szerint most egy 2 millió forintos hitelt megkaphatunk 41915 forintos havi törlesztőre, 9,5 százalékos THM-el. A Takarék Fix Személyi Kölcsönnel pedig a havi törlesztőnk 41636 forint lenne 9,87 százalékos THM-mutatóval.

Címlapkép: Getty Images
Jogi nyilatkozat: A cikkben található kalkulációk adatai tájékoztató jellegűek, szerződéses ajánlatnak nem minősülnek! Az egyes konstrukciókat az adott paraméterek (termék jellege, összeg, futamidő) alapján, kalkulátorunk számításai szerinti legkedvezőbb aktuális ajánlatok figyelembe vételével választottuk ki. Az említett pénzügyi szolgáltatóktól a Net Média Zrt., mint a Pénzcentrum.hu üzemeltetője nem részesül a megjelenésükre tekintettel közvetlen díjazásban. További részletekért kattints ide!
NEKED AJÁNLJUK
Ismét zsebbe kell nyúlnia a magyar szülőknek: súlyos kiadás vár rájuk a következő hónapokban

Az infláció miatt a szülőknek a zsebpénz politikájukat is át kell gondolniuk, hiszen minden drágul, így bizony a zsebpénzt is emelni kellene.

Ők azok, akik a válságból is profitálnak: keveseknek jön be, de nagyot kaszálnak majd

Pistyur Veronika szerint a válságban erős üzleti tervek is születhetnek, hiszen jobban figyelünk, és reagálunk, mint akkor, ha kényelem van.

Rengeteg magyar kedvenc terméke tűnhet el a boltok polcairól: óriási a baj, ennek nem látni a végét

Papírhiány, munkaerőhiány, az adózási rend változása mind hozzájárul ahhoz, hogy egyre nehezebb kiadni könyveket.

Lenullázhatja a magyar családokat a rezsiemelés: ide menekítsd a pénzed, amíg megteheted

Sokan a téltől félnek, mondván nehéz lesz kikalkulálni a megemelkedett rezsiárakat, de a lakásárak, albérlet árak is az egekben.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. október 2. vasárnap
Petra
39. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
Ingyenes régiós fórum a helyi kkv-knak szakértőkkel.
Megújuló energia workshop a Lakás kiállításon
3 napig ingyenesen a LAKÁS KIÁLLÍTÁSON szeptember 23-25 között!
EZT OLVASTAD MÁR?