Kevesen ismerik ezt a legális rezsitrükköt: így csökkentheted közel nullára a vízszámlád

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) adatai alapján idén január és június között a csapadék mennyiségének országos területi átlagérték 160 mm volt, ami az időszakos átlagnál 111 mm-rel, azaz 41 százalékkal kevesebb. Ráadásul a január és a március is szélsőségesen száraz volt: 61 százalékkal kevesebb csapadék hullott az időszakos átlagnál.

Ezért sem véletlen, hogy szinte már naponta találkozunk újabb és újabb történetekkel, amik tavak, patakok kiszáradásáról szólnak, vagy városokról, ahol kénytelenek voltak megszorításokat bevezetni. Baranya megyében az Időkép információi szerint több mint 10 horgásztó száradt ki, a Bicséd központjában 2,7 hektáron elterülő, valaha 1-2,5 méter mély tavat tápláló vízfolyás több mint 10 kilométer hosszan kiszáradt. De közel sem egyedi az eset: Kistapolcán és 7,6 hektáros horgásztó vált pocsolyává. 

Sőt, a probléma a nagyobb tavainkat sem kerüli el: a Velencei-tónál egyre súlyosabb a helyzet, a szakértők szerint már azt is a kiszáradás fenyegeti. És a Balaton vízszintjének csökkenése is napról napra látható: az elmúlt hetekben összesen 10 centit csökkent a vízszint, hiszen június közepén még 100 centiméter felett volt, viszont a héten Siófoknál már csak 90 centiméter volt.

Legutóbb Orfű polgármestere, Füziné Kajdy Zita jelentette be, hogy vízkorlátozást kénytelenek bevezetni, hogy garantálni tudják a folyamatos ellátást. Ebben az esetben nem csak a szárazság miatt voltak kénytelenek meghozni ezt a döntést, hanem azért is, mert most zajlik a hálózat rekonstrukciója a településen, így jóval kevesebb víz van a tározóban.

Jelen aszályos időszak legfőképpen az alföldi megyéket, kiváltképp Csongrád-Csanád, Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyéket sújtja.  A Tisza és Körösök vízgyűjtőjén az idei csapadékok összegei messze elmaradnak a korábbi évek átlagától. A tél végi rendszerint csapadékos időszak is elmaradt, így a tavaszi időszak szokatlan szárazsággal indult. A legjelentősebb károkat a mezőgazdasági szereplők szenvedik el, de az ökoszisztémára is negatívan hat. Jelenleg a 12 Vízügyi Igazgatóság területén 8 vízhiánykezelő körzetben I. fokú, 12 körzetben II. fokú és 11 körzetben III. fokú vízhiány elleni készültség van érvényben

– mondta el a Pénzcentrumnak az OVF és egyúttal felhívták a figyelmünket arra is, hogy az időjárás előrejelzések alapján még hosszú hetekig velünk fog maradni a szárazság, ami könnyen megszokottá is válhat az elkövetkezendő években.

A klímaváltozás hatásai miatt időjárásunk egyre inkább szélsőségessé válik, ezért számítani lehet vízhiányos időszakok kialakulására. A jelenlegi helyzetben tényleges megoldást már csak az őszi nagy csapadékok jelenthetnek, a nyári csapadékok csak a vízhiány enyhítését eredményezhetik – tették hozzá. De szerencsére van rá lehetőség, hogy egyénileg tegyünk a helyzet ellen, ami ráadásul még a vízszámlánkat is közel lenullázhatja. És azt se felejtsük el, hogy a hatósági vízkorlátozások idején sok esetben a kertekben sem lehet csapból locsolni, így arra is megoldást kell találnunk, hogy a fű és a növényeink túléljék a kánikulát.

Mit tehetünk a vízhiány ellen?

Egyénileg többféle lehetőség áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy megküzdjünk a szárazsággal. Ha kertesházzal rendelkezünk, amihez egy nagyobb telek is tartozik akkor van lehetőségünk kútfúrásra, vagy akár víztározók beszereltetésére is. De, akinek csak egy konyhakerte, vagy csak egy kisebb telke van az is bőven tud tenni ilyen esetekben:

A csapadékok visszatartásával, helyi tározók, ciszternák létesítésével, helyes talajgazdálkodással, zöldfelületek beépítésének mellőzésével, okszerű vízhasználattal, szárazságtűrő növényfajták termesztésével

– ajánlja az OVF, aki egyúttal azt is jelezte, hogy a víztározók otthoni használata sajnos nem olyan egyszerű, mint ahogyan azt elsőre gondolnánk. Ugyanis annak helyigénye (a tározási terület biztosítása), valamint a környezetre gyakorolt hatása rendkívül megnehezíti annak engedélyezését, hasonlóan a kutak fúrásához. Az OVF elmondása szerint rendkívül meg tudja nehezíteni ezeknek a tárolóknak a megvalósítását a tulajdonosi és a természetvédelmi hozzájárulás.

A legegyszerűbb megoldás: az esővíztározók

Azokon a területeken, ahol nem egyenletes a csapadékeloszlás, és hosszúra nyúlnak a száraz időszakok a fő feladat az esővíz összegyűjtése, és megfelelő tárolása. Ez pedig már a jogszabályokban is megjelenik szerte Európában, hiszen ma már kötelező esővízgyűjtő tárolókat beépíteni az új ingatlanokba.

A tartályoknak kettős szerepe van: az egyik, hogy védjen az esetleges villámárvizektől, a másik pedig, hogy gyűjtse az esővizet, amivel például később az öntözés is megvalósítható. Kevésbé terhelve le ezzel a vízhálózatot

– mondta el lapunknak Horváth Zsolt, a Grünwald Engineering műszaki vezetője, aki szerint egy új ingatlan építésnél javasolt egy legalább 5-10 köbméteres vízgyűjtő tartály beszerelése. A rendszerrel bevezetésével pedig megoldható akár a WC öblítés, a mosás, illetve a zuhanyzás is, amivel az öntözés mellett komoly összegek is megspórolhatóak.  

A talajsík alatt pedig akár hónapokig tárolható a víz, hiszen egy esővízgyűjtő rendszer ma már nem képzelhető el előszűrő akna nélkül, így gyakorlatilag minőségi vizet kapunk hosszútávon.

Az esővíz gyűjtésére sok jó megoldás létezik, de a legideálisabb talán a talajsík alatt elhelyezett előregyártott tartály, ami elé egy homok, vagy lombfogó tartály van elhelyezve és a szivattyú számára egy külön gépészeti tartály kerül beépítésre. Ennek a legnagyobb előnye az, hogy nem foglaljuk el a drága négyzetmétereket az ingatlanon, ráadásul a rendszer gyorsan telepíthető és nincs szükség betonozásra és extra költségekre sem. Ezáltal ez a legolcsóbb megoldás annak, aki esővízgyűjtésre adná a fejét.

Mennyi az annyi?

Mielőtt elkezdünk pontos számokról beszélni meg kell határoznunk, hogy az esővízgyűjtőt mire szeretnénk használni. Ráadásul nem lehet ebben az esetben se pontos számokat mondani, hiszen az esővízgyűjtő rendszer beépítésének pontos ára csak egy helyszíni felmérés után mondható meg, hiszen minden ingatlan más és más: függ a talajtól, illetve attól is, hogy mennyi csövet kell fektetni ahhoz, hogy működésbe tudjon lépni a rendszer.

A beépítési munkaórák és gépórák száma meghatározó tétel az árban, hiszen különbözőek lehetnek a technikai megoldások. De mindenképpen olyan csapatot érdemes választani, akik szakmailag képzettek és megfelelő technikával dolgoznak

– mondta Horváth Zsolt.

Amennyiben csak öntözésre szeretnénk használni az esővízgyűjtő rendszerünk, úgy a vizet elegendő az ágaktól és a levelektől megszűrnünk és úgy tárolnunk. Emellé már csak egy minőségi szivattyút kel elhelyeznünk.

Ez egy olyan rendszerrel számolva, ami egy nap alatt beépíthető 1 millió forint körül mozog. Ha viszont az általános öntözésen túl a házba is szeretnénk visszavezetni a vizet az már 1,5 millió forintról indul, hiszen ebben az esetben már egy komolyabb szűrőrendszerre is szükségünk van.

Ellenben a napelemhez hasonlóan ez a befektetett összeg egy nagyobb ház esetében pár éven belül megtérülhet, hiszen a rezsin komoly összegeket tudunk spórolni.

A szektort szintén nem kerülte el az infláció, bár Horváth Zsolt elmondása szerint őket nem a pandémia, hanem leginkább az orosz-ukrán háború érintette rosszul.

A koronavírus kevésbé vislete emg az ágazatot, hiszen családias környezetben a szeparált munka megvalósítható, ráadásul kültéren tudtak a szakemberek maszkban dolgozni. A háború viszont az energiaárakat az egekbe emelte, a már már alapvetően magas alapanyagárakon túl ez jócskán megnövelte a gyártási költségeket, így a tárolók ára majd a duplájára emelkedett

– mondta el a szakember. Az esővízgyűjtő tartályoknak mindennek ellen kell állniuk, ezért is készülnek műanyagból, ami bár újrahasznosított anyagból készül a legtöbbször, de polietilén granulátumot igényel. Az alapanyagárak pedig megduplázódtak az elmúlt időszakban, tehát az jár a legjobban, akinek még valahogyan sikerül raktári tartályokat szereznie.

De mégis miből?

Hasonlóan a kazáncseréhez, a hőszigeteléshez és a napelemhez az esővíztározóra is igényelhetőek különféle támogatások. De ennek ellenére is érthető, hogy a fenti összegektől, és attól, hogy nem azonnal térül meg a befektetés sokan megijednek. Annak ellenére is, hogy többféleképpen finanszírozhatjuk az esővíztározó rendszerünket:

• önerő, azaz saját megtakarítás
• banki hitel (például szabad felhasználású jelzáloghitel) vagy személyi kölcsön
• állami támogatások (lakásfelújítási támogatás, vagy CSOK-hitel) és pályázatok
• ezek keveréke

A legegyszerűbb döntés az, hogy ha a vízszámlánk igazolja, akkor a félretett pénzünket, egyfajta megtakarítási formaként érdemes az ingatlanunkba fektetni. Az pedig a számlák alapján könnyen kiszámolható, hogy mikor térül meg pontosan a befektetés. Ez azt jelenti, hogy tisztában kell lennünk a jelenlegi fogyasztásunkkal és a beruházás után várható értékekkel is (fontos, hogy mindkét esetben átalánnyal kalkuláljunk). Ha ez megvan, a tervezett befektetett összeget el kell osztanunk az éves megtakarításunk összegével, így megkaphatjuk a megtérülési időt.

Ha például 2 millió forint személyi kölcsönt veszünk fel azért, hogy korszerűsítsük az otthonunkban, akkor egy havi nettó 400 ezer forintos fizetés esetében 8 éves futamidővel már nem sokkal többet kell költenünk a törlesztőrészletre, mint a felújítások előtt a gáz, vagy akár a villanyszámlánkra. A legjobb konstrukció a Pénzcentrum Kalkulátorának számításai szerint az MKB Bank ajánlata, ami szerint most egy 2 millió forintos hitelt megkaphatunk 41915 forintos havi törlesztőre, 9,5 százalékos THM-el. A Takarék Fix Személyi Kölcsönnel pedig a havi törlesztőnk 41636 forint lenne 9,87 százalékos THM-mutatóval.