1 millió magyar ember szenved ettől a saját otthonában: teljesen tehetetlenek

Az Európai Unió lakosainak mintegy ötöde (18,3%) szenved a szomszédja keltette vagy az utcai zajoktól - derült ki az Eurostat friss jelentéséből. Nem meglepő módon a szenvedők aránya több mint kétszer akkora a városban élők körében, mint a vidéken lakóknál. Ennél érdekesebb statisztikai eredmény, hogy az a háztartásokban élők száma határozottan összefüggésben van a környezeti zajok zavaró észlelésével. 

Nevezetesen, míg az egyedülálló személyek csaknem 21,8 százaléka állította, hogy zavarja a szomszédja keltette vagy az utca zaja, addig a két felnőttes háztartásokban ez az arány már csak 18,7 százalék volt, a három és annál több felnőttből álló háztartásoknál pedig csupán 16,2 százalék. Ugyanilyen hatást értek el továbbá a háztartásban élő gyerekek is. Azok közül a háztartások közül ugyanis, ahol nem volt gyermek 19 százaléknyian számoltak be átlagosan arra, hogy zavarja őket a szomszédjuk vagy az utca zaja. Míg a gyermeket nevelő háztartások csupán 17,2 százaléka vélekedett így. 

A kutatásnak az is érdekes eredménye továbbá, hogy az egyedülálló 65 év alattiakat jobban zavarják a szomszédjukból vagy az utcáról áradó zajok, mint a 65 év felettieket. Előbbiek mondjuk lehet jobban is hallják őket, ezzel együtt a háklis idős emberekről szóló mítosz jelen esetben kissé megbicsaklott...

Jószomszédi iszony

Ha megnézzük, hogy a különböző országok lakóit milyen mértékben zavarja a szomszédjuk vagy az utca zaja, azt találjuk, hogy a máltai (28,2%), német (27,8%) és holland (27,1%) lakosok a legháklisabbak. Ezekben az országokban ugyanis több mint négyből egy ember panaszkodik hangoskodásra. A dobogósokat pedig sorrendben Portugália, Románia, az Egyesült Királyság, Ciprus, Görögország és Luxemburg követi. 

Ahogy az az összesített listán látszik, Európa legzajbajosabb országaihoz képest a végeken tartózkodó országok lakosainak sokkal kevésbé van baja a szomszédjaival vagy az utca zajával. A lista legvégén például Horvátország tanyázik, ahol a lakosság csupán 8 százaléka számolt be arról, hogy zavarja a szomszédja hangoskodása vagy az utca zaja. Ez arányait tekintve 3,5-szer kevesebb embert jelent, mint az éllovas Máltán. 

Magyarország ugyancsak a lista végén foglal helyet, méghozzá hátulról a második helyen. Azaz a magyarok a második legkevésbé rigolyásak a szomszédjaikra vagy az utcáról beszűrődő zajokra. De a számok alapján ez még így is majd 800 000 ember jelent, ami azért egy elég tetemes embertömeg. 

Tőlünk nem sokkal lemaradva, hátulról a harmadik helyen végeztek az észtek, akik mögött nem nagy hátránnyal futott be Írország és Bulgária. A magyar adattal kapcsolatban egyébként azt is érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt 4 évben, azaz 2015-2018 között folyamatosan csökkent a lakosságnak az az aránya, aki azt vallotta, szenved a szomszédjai és/vagy az utca zajától a lakásában. Hiszen míg 2015-ben a hazai lakosság 13,7 százaléka mondta azt a felmérésében, hogy igenis szenved a lakásában az általa nem kontrollálható zajoktól, addig ez a szám 2018-ra 5,2 százalékkal csökkent.