Mától május 6-ig véleményezhető az otthonfelújítási program felhívástervezete. A végleges felhívást június elején teszik közzé.
Magyarországon majd 1 millió ember szenved a szomszédja hangoskodásától és/vagy az utcazajtól. És bár ez a szám ránézésre elég magas, egész Európában, arányaiban nálunk a második legkevesebb azon lakosok száma, akik így vélekednek. Öröm az ürömben ráadásul, hogy 4 év leforgása alatt mintegy félmillió lakossal lett kevesebb azon magyarok száma, akik szenvednek a szomszédból áthallatszó és/vagy az utcáról beszűrődő zajtól.
Az Európai Unió lakosainak mintegy ötöde (18,3%) szenved a szomszédja keltette vagy az utcai zajoktól - derült ki az Eurostat friss jelentéséből. Nem meglepő módon a szenvedők aránya több mint kétszer akkora a városban élők körében, mint a vidéken lakóknál. Ennél érdekesebb statisztikai eredmény, hogy az a háztartásokban élők száma határozottan összefüggésben van a környezeti zajok zavaró észlelésével.
Nevezetesen, míg az egyedülálló személyek csaknem 21,8 százaléka állította, hogy zavarja a szomszédja keltette vagy az utca zaja, addig a két felnőttes háztartásokban ez az arány már csak 18,7 százalék volt, a három és annál több felnőttből álló háztartásoknál pedig csupán 16,2 százalék. Ugyanilyen hatást értek el továbbá a háztartásban élő gyerekek is. Azok közül a háztartások közül ugyanis, ahol nem volt gyermek 19 százaléknyian számoltak be átlagosan arra, hogy zavarja őket a szomszédjuk vagy az utca zaja. Míg a gyermeket nevelő háztartások csupán 17,2 százaléka vélekedett így.
A kutatásnak az is érdekes eredménye továbbá, hogy az egyedülálló 65 év alattiakat jobban zavarják a szomszédjukból vagy az utcáról áradó zajok, mint a 65 év felettieket. Előbbiek mondjuk lehet jobban is hallják őket, ezzel együtt a háklis idős emberekről szóló mítosz jelen esetben kissé megbicsaklott...
Jószomszédi iszony
Ha megnézzük, hogy a különböző országok lakóit milyen mértékben zavarja a szomszédjuk vagy az utca zaja, azt találjuk, hogy a máltai (28,2%), német (27,8%) és holland (27,1%) lakosok a legháklisabbak. Ezekben az országokban ugyanis több mint négyből egy ember panaszkodik hangoskodásra. A dobogósokat pedig sorrendben Portugália, Románia, az Egyesült Királyság, Ciprus, Görögország és Luxemburg követi.
Ahogy az az összesített listán látszik, Európa legzajbajosabb országaihoz képest a végeken tartózkodó országok lakosainak sokkal kevésbé van baja a szomszédjaival vagy az utca zajával. A lista legvégén például Horvátország tanyázik, ahol a lakosság csupán 8 százaléka számolt be arról, hogy zavarja a szomszédja hangoskodása vagy az utca zaja. Ez arányait tekintve 3,5-szer kevesebb embert jelent, mint az éllovas Máltán.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Magyarország ugyancsak a lista végén foglal helyet, méghozzá hátulról a második helyen. Azaz a magyarok a második legkevésbé rigolyásak a szomszédjaikra vagy az utcáról beszűrődő zajokra. De a számok alapján ez még így is majd 800 000 ember jelent, ami azért egy elég tetemes embertömeg.
Tőlünk nem sokkal lemaradva, hátulról a harmadik helyen végeztek az észtek, akik mögött nem nagy hátránnyal futott be Írország és Bulgária. A magyar adattal kapcsolatban egyébként azt is érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt 4 évben, azaz 2015-2018 között folyamatosan csökkent a lakosságnak az az aránya, aki azt vallotta, szenved a szomszédjai és/vagy az utca zajától a lakásában. Hiszen míg 2015-ben a hazai lakosság 13,7 százaléka mondta azt a felmérésében, hogy igenis szenved a lakásában az általa nem kontrollálható zajoktól, addig ez a szám 2018-ra 5,2 százalékkal csökkent.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Káliuminjekciókkal ölte meg magatehetetlen betegét egy pécsi ápoló
- Rövidített útvonalon közlekedik a H5-ös HÉV a hétvégén
- Már az egészségügyi rendszereket is veszélyeztetik a kiberbűnözők
- Különleges találkozója volt a magyar államfőnek
- Kétségeket is megfogalmaz az egészségügy a rajtaütésszerű ellenőrzésekkel kapcsolatban
- Másképp járnak a reptéri BKK-járatok a következő napokban