Újabb titkos részletek derültek ki az állami ingyenmilliókról

Újabb titkos részletek derültek ki az állami ingyenmilliókról

2016. március 18. 05:56

Hónapok óta CSOK-lázban ég az ország: bár a legtöbb családot a 10+10 milliós lehetőség mozgatja, de sokan érdeklődnek a használt lakásokra felvehető támogatás iránt is. Habár az elmúlt időszakban szinte pontról pontra górcső alá vettük az egyes részleteket, még mindig akadnak meg nem válaszolt kérdések. Ezúttal olvasóink egyedi problémáiból szemezgettünk; a kérdésekkel a Takarékbank szakértőihez fordultunk.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

1. Kész van a házunk, nincs még használatbavételi engedélyünk, a feltételeknek megfelelünk, de már több bank is elutasította a kérelmünket, azt mondták, hogy kész házra nem folyósítanak. Jár-e nekünk a CSOK építkezésre? Ha nem, akkor mi ennek az oka?

Ebben az esetben nem jár a CSOK, mert az igénylésehez építkezés esetén előzetesen költségvetést kell benyújtani, amelyben a CSOK összegével is számolni kell, illetve a kapott támogatási összeggel számlák alapján el kell számolni (a 16/2016-os kormányrendeletben definiált bekerülési költségekről szóló számlákat kell benyújtani). Kész ház esetén nyilvánvalóan nem járható út a pótköltségvetés benyújtása sem, hiszen nincs már hátra olyan munkafolyamat, amely a CSOK szempontjából elszámolható lenne.

2. Építtetni szeretnénk egy családi házat egy generálkivitelezővel. Szakaszosan kell a számlákat leadni, vagy egyben? A használatba vételi engedély előtt vagy után igényelhetjük a CSOK-ot?

Mivel új lakás építéséhez kapcsolódóan igénylik a CSOK-ot, így mindenképpen a használatbavételi engedély kiadása előtt kell igényelni a támogatást. A támogatás folyósítása a sikeres szerződéskötést követően a készültségi foknak megfelelően szakaszonként történik. A részfolyósítások számát a hitelintézetek az ügyféllel egyeztetve határozzák meg. A számlákat ennek megfelelően a részfolyósításokat megelőzően szakaszosan kell benyújtani.

3. A telkemen van egy 90 nm ház, ehhez szeretnénk hozzá építeni. Minden más feltételnek megfelelve, ehhez az épülethez lenne hozzá építve egy 50 nm rész, úgy hogy a 90 nm ház le lenne csupaszítva a falakig. Az új rész alaptól lenne hozzá építve és egy új tetővel ellátva. Így hoznánk létre egy 140-150 nm házat, 4 szoba + nappalival (közös légtérben konyha), 2 fürdő, stb. Ez építésnek vagy bővítésnek számít?

Bővítésnek számít, mert bár az alapoktól kezdve újonnan épített lakrészt hoznak létre, az önmagában mégsem felel meg a lakóház kritériumainak. Ebben az esetben az 50nm-es részben önálló konyhának, fürdőszobának, WC-nek, nappalinak, hálószobának stb. kellene lennie.

4. Egy társasház tetőterét vásárolnák meg, ami most a társasház tulajdonában van. Itt két lakást alakítanánk ki, két új albetét jönne létre, de akár három is megoldható. A tetőtérben jelenleg semmilyen beépítés nincs. A vásárlásra felvehető a CSOK, vagy csak a tetőtér kialakítására? Ilyenkor van lehetőség arra, hogy generálkivitelezőt fogadjuk, aki kiépíti a lakásokat? Ha létrejön a két albetét, akkor milyen határidővel kell felhúzni a lakásokat?

A vásárlást önerőből kell megvalósítani, a CSOK-ot a lakások kialakításához lehet igényelni. Az építéshez lehetőség van generálkivitelező bevonására. Építési engedély köteles építés esetén az építési engedélyben meghatározott határidőig, de legkésőbb 5 éven belül kell a lakásoknak elkészülniük.

5. Külterületi, egyedileg "közművesített" ingatlanunkon 2014-ben kaptunk használatbavételi engedélyt az új építésű lakóházunkra. Ugyanezen ingatlanon tervezünk építeni egy különálló, de a meglévő házunkat kiegészítő lakóházat. Az új épület energia- és vízellátása - a meglévő épülethez hasonlóan - egyedileg kerülne kialakításra környezettudatos megoldások alkalmazásával:

  • napelemes szigetüzemmel, 
  • esővíz gyűjtő és hasznosító rendszerrel, 
  • vízöblítéses illemhely helyett alomszék és kerti árnyékszék alkalmazásával, valamint (fekália mentes) szürkevíz tisztítási és hasznosítási rendszerrel.

Tudomásom szerint a CSOK feltételek között - egyebek mellett - "közműves villamosenergia-szolgáltatás" szerepel. Ezzel szemben az OTÉK (33.§.) szerint a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthető az épület rendeltetésszerű használatához szükséges villamos energia-, ivóvíz ellátás, szennyvíz elhelyezés, stb. Kérdéseim:

- Jól értelmezem, hogy a CSOK rendelet a közművek tekintetében az OTÉK 33.§. (2) bekezdés ellenére szigorúbb feltételt, korlátozást fogalmaz meg?

A 16/2016-os kormányrendelet az új lakás fogalmánál nem utal vissza az OTÉK 33. §-ára, hanem egyértelműen előírja a közműves villamosenergia-szolgáltatást. A közművesítettségtől csak a szennyvíz és az ivóvíz esetében lehet eltérni, a rendeletben szabályozott esetekben. Ha az építkezésen a közműves villamos energiaszolgáltatás nem megoldható, akkor ott CSOK igénybevételével nem lehet építkezni.

- Igényelhető-e CSOK a tervezett új építkezéshez, tekintettel arra, hogy a közművesítés nem lehetséges, illetve, hogy már van ott lakházunk?

A meglévő lakástulajdon egyébként nem jelentene akadályt, de a két lakóháznak külön helyrajzi számon kell szerepelnie, mert használati megosztás az új rendelet alapján már nem fogadható el.

- Kizáró tényező lehet-e CSOK igénylésnél az, ha a víztakarékos, fekáliás (ún. "fekete"-) szennyvizet NEM generáló, környezettudatos alomszék kerülne telepítésre a lakóházban, a "WC" (mint vízöblítéses illemhely) helyett?

Önmagában az a tény, hogy vízöblítéses illemhely helyett alomszék kerül beépítésre, nem kizáró ok, feltéve persze, hogy az értékbecslés megállapítja, hogy a lakás a lakhatás feltételeinek ezzel együtt megfelel!

NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
NAPTÁR
Tovább
2021. december 3. péntek
Ferenc, Olívia
48. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?