13 °C Budapest

Népvándorlás Magyarországon: hova költöznek a legtöbben?

Pénzcentrum
2013. szeptember 20. 15:02

A legutóbbi két népszámlálás között eltelt időszakban Magyarország lakossága tovább csökkent: 2011-ben mintegy negyedmillióval kevesebben éltek hazánkban 2001-hez képest, ami megközelítőleg 2,6%-os visszaesést jelent. Ez a csökkenés azonban nem mindenhol volt egyforma. Horváth Áron (ELTINGA és MTA KRTK KTI), és Sápi Zoltán (ELTINGA és ELTEcon) szerzőpáros tanulmányában a népességváltozással kapcsolatos közhelyeket pontosítja, előbb az egész ország, aztán a főváros folyamatait bemutatva.

Elemzésünkben többször visszautalunk majd az alábbi térképre, amely a települések lakosságszámának változását mutatja a két adatfelvétel közti évtizedben.

A népesség változása Magyarország településein 2001 és 2011 között (%)

Országos körkép - Virágoztak az agglomerációk

Közhely, hogy a kisebb települések népessége jobban fogy, mint a nagyobb városoké, ennek alátámasztására mindenki tud konkrét példát hozni elnéptelenedő falvakról. A folyamatok azonban ennél némileg árnyaltabbak: ha egy kisebb település nagyváros közelében (agglomerációjában) fekszik, akkor majdnem biztos, hogy növekedett a vizsgált évtizedben. Az alábbi ábrán a kisebb (5000 főnél kevesebb lakosú) települések népességváltozása látható, ahol a sötétebb pontok az agglomerációs településeket jelölik.

A népesség változása Magyarország 5000 főnél kevesebb lakosú településein 2001 és 2011 között (%)

Látható, hogy a kis települések népessége valóban inkább csökkent, és sok esetben igen nagy mértékben fogyott a lakosság. Az agglomerációs kis települések sötét pontjai azonban többnyire a pozitív tartományban találhatóak, azaz nőttek. Visszapillantva az első térképére ugyanez a jelenség érhető tetten. A kisebb települések közül a nagyvárosok közelében lévők sötétebbek, azaz ezek népességváltozása nemcsak, hogy magasabb volt az országos átlagnál, de általában növekedést mutatott. Ráadásul, felbontásunk során az agglomerációt közigazgatási - statisztikai értelemben definiáltuk. A térkép alapján pedig úgy tűnik, hogy a nagyvárosokhoz szervesen kapcsolódó települések köre még bővebb is lehet ennél a definíciónál. Minél közelebb található tehát egy település valamilyen nagyvároshoz, annál valószínűbb, hogy emelkedett a népessége 2001 és 2011 között.

Az agglomerációk növekedéséről szólva érdemes kiemelni még azt a Budapest esetében jól ismert jelenséget is, hogy az agglomerációk erősödése nem egyenletes: az agglomerációs térségek a központi városnál általában gyorsabban növekedtek. Ez alól csak négy nagyvárosi település-együttes, a kaposvári, nyíregyházi, soproni és szekszárdi a kivétel, ahol a központi város népessége gyorsabban nőtt (lassabban fogyott) az agglomerációs térségénél. Ez eredményezi azt, hogy a kis települések elnéptelenedéséről hátrányos helyzetéről szóló közhely statisztikai értelemben nem is igaz. Az alábbi táblázat szerint a nagyvárosok népessége - nem egész fél százalékponttal - nagyobb mértékben fogyott a kisebb településekénél.

Arccal nyugat felé

Az agglomerációk bővülésén túl feltűnő még a térképen, hogy a (dél-)keleti részek világosabb színűek, mint az (észak-)nyugatiak. A régiók közül egyedül Közép-Magyarországon nőtt a népesség a két népszámlálás között, a sorrendben ezt követő Nyugat-Dunántúlon már majdnem 2%-kal kevesebben élnek, mint 10 évvel korábban. Ha a hét régió szerint bontjuk fel az országos népesség változását, akkor számszerűen is igazolódik sejtésünk: a Dunántúl helyzete relatíve javult.

A népességet a költözések is alakítják

Még egy közhely, hogy Magyarországon kicsi a mobilitás. Nemzetközi összehasonlításban most nem vizsgáljuk az állítást, de azt bemutatjuk az alábbiakban, hogy nem csak a természetes szaporulat (az élveszületések és a halálozások számának különbsége) alakította az eddig bemutatott tendenciákat. A lakosok költözési döntései igencsak meghatározzák a népességváltozás képét. A mobilitás (az évek során kumulált vándorlási egyenleg) szerepét vizsgálva szinte az előzővel megegyező kép rajzolódik ki. A következő, mobilitási adatokat összegző térkép hasonlóan színeződik, mint a népességváltozást ábrázoló első térkép.

A vándorlási egyenleg Magyarország településein 2001 és 2011 között a 2011-es népességhez viszonyítva (%)

Itt is nyilvánvalóan látszik, hogy a nagyvárosok környéke tekinthető a vándorlási egyenlegek alapján népszerűnek, és az elsődleges célpontoknak a nagyvárosok agglomerációs térségében található települések számítanak. Az agglomerációkban annyira fontos volt ez a hatás, hogy a természetes népességváltozásból eredő fogyást is átbillentette pozitív egyenleggé.

Árnyaltan érdemes tehát használni a közhelyeket a 2001 és 2011 közötti időszakot vizsgálva. A lakosság a városok felé, de nem elsősorban a városokba, hanem az agglomerációs térség települései felé költözött. A mobilitási tendenciák jelentősek a természetes népességváltozáshoz viszonyítva, mert az agglomerációk népessége még úgy is emelkedett, hogy a természetes népességváltozás ezen a területen is negatív volt.

A lakásállomány a nagyvárosokban is bővült

Ne maradj le a 10 millió forintos támogatásról!

Egyre több család igényli a babaváró hitelt. A termék népszerűsége nem véletlen, a feltételek teljesítése esetén ugyanis nem kell visszafizetni az akár 10 milliós támogatást. Külön ki kell emelni, hogy a babaváró program 2021 keretében felvett személyi hitel szabad felhasználású, azaz bármire elkölthető. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a babaváró hitelhez minden bank más feltételeket szab: például más az elvárt minimális jövedelem és a jövedelem terhelhetősége. A megújult Pénzcentrum babaváró hitel kalkulátor az aktuális banki feltételek alapján pontosan megmondja, melyik banknál milyen feltételekkel kaphatsz kamatmentes hitelt. Kalkulátorunkban egy kattintással megtudhatod, hogy a jövedelmed alapján mely bankoknál érhető el számodra a babaváró hitel. Ne maradj le a támogatásról, még akkor sem, ha nem tervezel gyereket, mert ügyesen befektetve még így is megérheti igényelni a babaváró hitelt. (x)

A népesség alakulása a lakáspiaci kereslet legfontosabb tényezője hosszú távon. A lenti ábra a lakásállomány változását mutatja 2001 és 2011 között. A térkép tanúsága szerint a kicsi, városoktól távolabbi településeken csökkent a lakásállomány az elmúlt évtizedben, az agglomerációkban azonban a sok sötét szín a lakások darabszámának növekedését mutatja. Néhány kivételtől eltekintve az összes agglomerációs településen a lakásállomány bővülése figyelhető meg a két népszámlálás között.

A lakásállomány változása Magyarország településein 2001 és 2011 között (%)

Fontos megjegyezni, hogy - a népességváltozástól és a vándorlási egyenlegektől eltérően - a központok felében a lakásállomány nagyobb mértékű bővülése volt megfigyelhető az agglomerációjukba tartozó települések együtteséhez képest.

Budapest vándorlási egyenlege tényleg fordulni látszik

A rendszerváltást követően a legmarkánsabb változások a budapesti agglomerációban zajlottak le. Budapesten a többi agglomerációs központhoz viszonyítva gyorsabban fogyott a népesség 1995 és 2011 között, illetve majdnem kétszer akkora arányú volt a vándorlási veszteség. A főváros agglomerációját 2011-ben a 16 évvel korábbihoz képest több mint harmadával többen lakják, miközben a többi agglomerációhoz tartozó település lakossága hozzávetőlegesen 5%-kal bővült.

Több-kevesebb információ áll rendelkezésünkre a vándorlások kiinduló- és célpontjairól is. A KSH adatai szerint a két népszámlálás között a Budapestről elvándorlók 42%-a, azaz mintegy 265 ezren az agglomerációs övezetben telepedtek le, elsősorban a szomszédos városok (Érd, Dunakeszi, Szigetszentmiklós és Budaörs) voltak népszerűek. Ezzel szemben az agglomerációs övezetből a fővárosba költözők száma csak 156 ezer fő volt, bár ez az övezet településeiről való összes elvándorlás 80%-át jelenti. A Budapestre vándorlók többsége az előbb említett szomszédos városokból érkezett.

Publikus adatok hiányában nem tehetünk egyértelmű kijelentéseket, mindössze valószínűsíthetjük, hogy emelkedett azok száma, akik korábban az agglomeráció településeire költöztek ki, de később visszavándoroltak Budapestre. Utolsó két ábránk és az elemzés végén található animáció ezt, a budapesti agglomerációban lezajlott trendváltozást illusztrálja.

A lenti térkép a két népszámlálás közötti időszak éves átlagos vándorlási egyenlegét mutatja. Budapesten hét kerület kivételével negatív vándorlási egyenleget láthatunk, míg az agglomeráció települései kivétel nélkül vándorlási nyereséget könyvelhettek el.

Kumulált vándorlási egyenlegek aránya a 2011-es népességhez viszonyítva (2001-2011)

A következő, utolsó ábra a trendfordulót követő évek, azaz a 2007-2011 közötti időszak vándorlási egyenlegekeit mutatja. Ezen már négy kivételtől eltekintve a budapesti kerületek pozitív vándorlási egyenleggel tűnnek fel, és további négy kerület (VIII., XI., XIII., XIV.) már magasabb kategóriába került, azaz esetükben gyorsult az odavándorlás és visszaesett az elvándorlás. Emellett az agglomerációs övezetben megjelentek az első olyan települések, amelyek negatív vándorlási egyenleget regisztráltak (pl. Pilisborosjenő, Tinnye), de több más településen általános visszaesés tapasztalható.

Kumulált vándorlási egyenlegek aránya a 2011-es népességhez viszonyítva (2007-2011)

Végezetül, a következő animáción nyomon követhető az 1995 és 2011 közötti időszakban a budapesti agglomerációs települések kumulált éves átlagos vándorlási egyenlegének változása. Azaz az első kép az egész időszak összesített egyenlegét mutatja, az utolsó pedig csak a 2011-es adatokat. A dinamikus megjelenítés hatására láthatóvá válik, hogyan váltak fokozatosan egyre kisebbé Budapest kerületei és az agglomerációs települések között a kezdetben nagy vándorlási egyenleg különbségek.

NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. május 10. hétfő
Ármin, Pálma
19. hét
Május 10.
Mentők napja
Május 10.
Baromfi világnap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?