Árvíz ide, árvíz oda: súlyos vízhiány fenyeget

Az ENSZ adatai szerint a Földön 1,4 milliárd köbkilométerre tehető a teljes vízmennyiség, aminek azonban mindössze 2,5 százaléka édesvíz, a többi az óceánokban és tengerekben hömpölygő sós víz. Az édesvízkészlet meghatározó része, 70 százaléka jég és hó formájában található meg a Földön, további kb. 30 százaléka pedig a felszín alatti rétegekben. Az a hányad, amelynek egy kis részével például jelenleg is küzdenek a Duna-menti települések lakói mindössze az édesvízkészlet 0,3 százalékát teszi ki, vagyis globálisan 105 ezer köbkilométernyi édesvíz raktározódik a világ folyóiban és tavaiban. E mellett a légkör a becslések szerint további 13 ezer köbkilométernyi vizet tart magában. Mindent összevetve az élővilág és az emberiség által használható vízkészlet 200 ezer köbkilométerre tehető, ami kevesebb mint a teljes édesvízkészlet 1 százaléka.

Az ENSZ felmérései egyértelműen rámutatnak, hogy az emberiség jelentős mértékben több erőforrást használ fel, mint amire a készletei fenntarthatóan lehetőséget biztosítanak, és ez alól nem kivétel a víz sem. A szervezet becslése szerint 3,5 Földre lenne szükség ahhoz, hogy a bolygó jelenlegi lakossága a nyugati standardoknak megfelelően tudjon élni. A víz esetében a statisztikák azt mutatják, hogy a vízfelhasználás bővülése több mint kétszerese a populáció növekedésének. A jelenlegi szintekhez képest a vízkivétel a fejlődő országokban 2025-re 50 százalékkal, míg az iparosodott országoknál 18 százalékkal növekedhet.

Pedig a vízhiány már most is szinte minden kontinensen tetten érhető, és a várakozások szerint ez a helyzet a következő évtizedekben csak súlyosbodni fog. Jelenleg a teljes populáció 40 százaléka számára jelent problémát az édesvízhez való hozzáférés, amivel szemben 2025-ra az ENSZ szakemberei azt várják, hogy mintegy 1,8 milliárd ember él majd olyan területeken, ahol abszolút vízhiány lesz, míg a lakosság kétharmada számára jelent majd nehézséget a vízhez való hozzáférés. Utóbbi folyamatokban szerepet játszik az is, hogy a népességnövekedés főként olyan területeken várható, amelyek már most is problémásnak minősülnek a vízelérés szempontjából.

Az emberi vízfogyasztás meghatározó része a mezőgazdasághoz köthető, a teljes éves fogyasztás mintegy 70 százaléka fordítódik öntözésére. Az ipari szükséglet kielégítése felel a teljes felhasználás egyötödéért, míg a maradék 10 százalék az, amely a háztartásokban realizálódik. A mezőgazdasági vízfelhasználás tekintetében komoly nyomásként jelentkezik a jövőre nézve a húsfogyasztás bővülése, ugyanis az állattenyésztés arányiban 8-10-szer több vizet igényel, mint a gabonatermelés.

Habár a magyar lakosság többsége manapság még mit sem érez a vízhiányból, mi több, az elmúlt napokban inkább a túl sok víz ellen küzdött, a klímaváltozás hatásai hazánkat sem kerülik el, ami Magyarországon is új kihívásokat támaszt majd a vízgazdálkodás terén. Az alapvetően szárazabb időjárás mellett felértékelődnek a hazai vízkészletek is, jobban oda kell figyelni az átfolyó vizek kezelésre-megtartására, és nagyobb figyelmet kell majd fordítani a meglévő vízkészlet védelmére is.

A víz az emberi szervezet hidratálásán és a tisztálkodáson túl a gazdaság egyik meghatározó tényezője, valóban a tágabban értelmezett élet alkotóeleme. Habár sokakban nem tudatosul, de az alapvető mezőgazdasági alkalmazásán túl (élelmezés) az ipari termelés sem képzelhető el megfelelő vízellátás nélkül, de már önmagában az energiaellátás sem valósítható meg víz nélkül. Fontos ezért, hogy felelősséggel bánjunk ezzel az erőforrással, és a változó környezetben készüljünk a vízkészletek felértékelődésére, a tudatosabb fogyasztásra.