4 °C Budapest

Ennyit fizetnek azok, akiknek nincs pénzük lakásra

2010. augusztus 7. 13:02

Idén már nem csökkennek egyértelműen az albérleti díjak: a legtöbb egyetemi városban a legjobb lakások (azaz az egyetemhez közeli téglalakások) átlagos bérleti díja 50-60 ezer Ft/hó, kétszobás, átlagos állapotú ingatlan esetében. A külföldi hallgatók azonban akár harmadával többet is kifizetnek egy kedvező albérletért.

A válság első évéhez képest idén már nem csökkennek egyértelműen az albérleti díjak. Főleg az olcsóbb kategóriában a lakásvétel (és hitelfelvétel) elhalasztása miatti keresletnövekedés fékezte meg az árak további esését. A nagyobb egyetemi városokban és a frekventált budapesti kerületekben így tavalyhoz képest legfeljebb 5-10%-kal mérséklődtek a bérleti díjak, de sok helyen (pl. Győr, Gödöllő, Szeged, Miskolc, Debrecen) a 2009-es szinten maradtak. Panellakások esetében ugyanakkor a válság alatti árcsökkenés elérheti a 20%-ot is, pl. Szolnokon - derül ki az Otthon Centrum országos diák-albérleti körképéből.

10 tipp a tökéletes albérlethez: ezekre mindenképp figyelj! Kattints!

Ugyanígy, az alkupotenciál is jelentősen szűkült. Ennek alapja, hogy a hirdetők reagáltak a piaci körülményekre, és a reálishoz jobban közelítő árakat adnak meg, mint tavaly. Emellett a bőséges kínálat teremtette verseny is visszafogott árazásra kényszeríti a tulajdonosokat. Tízezer forintos nagyságrendnél ráadásul eleve kisebb lehetőség van tovább faragni az árakból. Ennek megfelelően, a legtöbb egyetemi városban legfeljebb 5-10%-ig lehet elmenni a végleges alku során, de van, ahol nincs helye alkunak. Így például Győrött, Szegeden, vagy a pesti belvárosban általában a hirdetett áron veszik ki a lakásokat; azaz, üzlet csak a jól árazott ingatlanok esetében köttetik.

 

Átlagos állapotú kétszobás lakás reális bérleti díja (ezer Ft/hó) Forrás: Otthon Centrum


Az egy városon belül a bérleti díjakban megmutatkozó különbséget első körben leginkább az egyetemtől való távolság, illetve a lakás- és fűtéstípus (lényegében tégla vagy panel) magyarázza. A legtöbb egyetemi városban a legjobb lakások (azaz az egyetemhez közeli téglalakások) átlagos bérleti díja 50-60 ezer Ft/hó, kétszobás, átlagos állapotú ingatlan esetében. Szolnok és Veszprém ennél olcsóbb, Debrecen ugyanakkor a - vidékinél 15-25%-kal magasabb - fővárosi árakkal vetekszik. Az egyetem távolsága 15-20%-kal jelenik meg az árban, azaz a távolabbi lakások (minden más paraméter egyezése esetében) ennyivel olcsóbbak.

Az egyetemhez közeli panellakások árban nagyjából összevethetők a kedvezőtlenebb elhelyezkedésű téglalakásokkal; Gödöllőn és Székesfehérváron, kedvező fekvésük miatt még drágábbak is azoknál. Itt ugyanakkor fontos szempont, hogy a lakás önállóan szabályozható és mérhető fűtésű legyen. A legkevésbé vonzó kategória, az egyetemtől távoli panellakások bérletével havonta további 5-10 ezer forintot lehet spórolni; a többlet utazási, illetve rezsi költségek miatt ugyanakkor a havi összköltség emelkedhet. Nem véletlen tehát, hogy ezek a lakások azok, amiket nagy részben a későn eszmélő egyetemisták vesznek majd ki augusztus végén. Mindenesetre, csak a lakástípus és elhelyezkedés alapján akár 40%-os bérleti díj különbség is adódhat egy városon belül (pl. Szeged esetében).

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A belvárosi és egyetemhez közeli elhelyezkedés favorizálása mellett (pl. Debrecenben Nagyerdő, a XI. kerületben Lágymányos, Győrött Révfalu az igazi diákközpontok) a legfontosabb albérlet-választási szempontok a már említett, és a rezsiköltséget meghatározó fűtési mód (egyedi szabályozás és mérés), valamint a lakás állapota és felszereltsége. Vannak városok / kerületek (pl. Szolnok, Miskolc, Székesfehérvár, XI. kerület), ahol - a lakáskínálat vagy elhelyezkedés sajátosságai miatt - a panelek iránt is élénk a kereslet. E paraméterek alapján mára a diákok egyre körültekintőbben választanak lakást. A részletes internetes előkutatást követően sok ingatlant megnéznek, míg végül választanak.

A válság természetesen visszavetette a bérlet helyett inkább - nagyrészt befektetési céllal - diák gyermeküknek lakást vásárlók keresletét. (Ők általában csak az első tanév után vesznek lakást, amikor biztossá válik, hogy a gyerek a tanintézményben marad.) Aki viszont megteheti, annak továbbra is ésszerű alternatíva lehet az egyetemi városokban az ingatlanvásárlás. Egy jelentős különbség azonban a két csoport között, hogy míg a vásárlók a kisebb lakást keresik (tehát nem cél, hogy a gyerek egyetemi évei alatt mással is megossza az albérletet költségminimalizálási céllal), a bérlőknél a két-három külön nyíló szoba a favorit.

Egy külön, jól lehatárolható csoportot képviselnek a külföldi diákok. Ők akár 20-30%-kal magasabb árakat is tolerálnak, így a legjobb minőségű lakásokat keresik. Néhány vidéki városban, ahol ilyen ingatlanokból szűk a kínálat, hajlandók akár a nyári hónapokat is fizetni, amíg hazamennek, és üresen áll a lakás. Az európai külföldiek ezen kívül jobban elfogadják a hirdetési árakat; ha megtetszik nekik a lakás, nem feltétlenül bonyolódnak alkuba.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. december 12. péntek
Gabriella
50. hét
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?