Nem kell a külföldieknek a pesti lakás!

Ennek oka, hogy a külföldiek, mondjuk egy panorámás penthouse lakásért jóval többet is hajlandók voltak fizetni, mint a hazai vásárlók. Ők már az építkezés előtt, tervezőasztalról megvették ezeket az otthonokat. Az ilyen vevők azonban mára szinte eltűntek a piacról. Így szinte biztos, hogy évekre elbúcsúzhatunk azoktól az ír, angol, svájci, spanyol, német és osztrák vásárlóktól, akik évente 3-5000 lakást is megvettek Budapesten - nyilatkozta Szili Balázs, a Forest Hill lakópark igazgatója.

Ezt mutatják a statisztikai adatok is. A BM Önkormányzati Főosztály adatai szerint: 2001-2003 között külföldi állampolgárok Magyarországon összesen 16 181 ingatlant vásároltak meg, tehát átlag kb. ötezret. A KSH adatai szerint 2003-ban pedig 3175 lakást vettek a külföldiek, 2005-ben 3663 eladott lakással már ez a szám állandósulni látszott. Az összes lakáseladás 3-4%-át tették ki a külföldiek beruházásai, egészen 2007-ig.

A KSH és a BM adatai ellenére nehéz megmondani, hogy hány lakás is került pontosan külföldiek kezére, mert sokan cégük nevére vették az ingatlant. A Forest Hill becslése szerint: kb. 3000 -3800 körüli a nevesíthető lakások száma évente, a maradékon a cégek osztoztak. 2008-ban azonban drasztikusan csökkent a külföldiek vásárlása. Az elmúlt 8 évben ennek az évnek az eladási statisztikái voltak a legrosszabbak: kb. 500 lakás kerülhetett külföldiek kezébe.

Kucsma Viktória, a Pasarét Residence értékesítési vezetője is hasonlóan vélekedik. Szerinte ennek a változásnak egyetlen célcsoport örülhet: az a vásárló, aki most akar új lakásba költözni, azok közül a lakások közül is választhat, amelyeket korábban fel sem ajánlottak volna neki, mert azokat a külföldiek már az építkezés előtt elkapkodták volna. Így a jövőben több panorámás, penthouse-, loftlakás, stb. lehet majd magyar kézben.

Mindezekhez Szili Balázs hozzátette: 2009-ben biztos, hogy a magyar ingatlanpiacon el lehet majd adni külföldieknek lakást, ez persze nem biztos, hogy meghaladja majd az 500-as számot. A beruházó abban bízik, hogy a Nyugat-Európából érkező befektetők helyett, újabb célcsoportok is megjelennek a piacon, például Ázsiából.