Tényleg kell a lakástámogatás? Kételkednek a szakértők

A konferencia első és egyben legfontosabb kérdése, hogy a mai magyar lakáspiacon szükség és igény van-e kormányzati lakáspolitikára, szükség van-e állami támogatásokra és azt milyen módon, milyen célokra kellene fordítania az államnak.

A lakáspolitikáról való elmélkedés legfontosabb lépése, hogy szét kell választani a szociális és a lakáspolitikát, mondta el Dr. Soós János, a Budapesti Városfejlesztési Zrt. elnöke. A szakember szerint egy új, rendszerszemléletű koncepciónak kell megszületnie, mely képes elvonatkoztatni a korábbi évtizedekben alkalmazott lakáspolitikai rendszer dogmáitól. Az egyén alapvetően két igénnyel lép fel az állammal szemben: munkahelyet és otthont szeretne. Ennek a két igénynek a kielégítése jelenleg azonban nem kacsolódik össze.

A megszólaló szakemberek többsége a lakástámogatási struktúrában, vagy sokkal inkább a rendszer strukturálatlanságában látja a problémát. Erre megoldást jelenthetne a támogatási szemlélet átalakítása, amikor is a lakáshoz jutás elősegítésének helyét a lakhatás támogatása venné át. Ez akár a lakástulajdonhoz kapcsolódó összes támogatás egy csokorba való összefogásával is együtt járhatna.

Bizonyos hatékonyságvesztést rejt ugyanis magában az a jelenség, hogy az állam a támogatásokat csatornák sokaságán keresztül juttatja el a jogosultak részére. A nyugati országokban a célok sokkal koncentráltabbak, így hatékonyabban lehet elkölteni a GDP 2 százalékára rúgó támogatási keretet (nálunk ez az összeg a GDP 1 százaléka). Harmati László, az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy ehhez hozzájárul, hogy kisebb a bürokratikus kör és nagyobb szerep jut az önkormányzatoknak.

Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge's tulajdonosa kiemelte, hogy az állam a támogatási fordított források csökkentése nélkül is tud tenni az ingatlanpiac hatékony működéséért. A szakember hangsúlyozta, hogy mindenképpen szükség lenne az illetékhivatali adatok nyilvánosságra kerülésére és a sarcjellegű terhek enyhítésére. Nagygyörgy Tibor szerint az államnak alapvetően négy feladata van: a szabályozás, az ellenőrzés, az információ szolgáltatása és a rendelkezésre álló források minél hatékonyabb elosztása.

Az információszerzés kapcsán többször felmerült a kérdés, hogy milyen módon lehetséges bármilyen értékalapú adó bevezetése, ha sem a szakma, sem pedig a minisztériumok nem rendelkeznek teljesen megbízható információval a hazai lakásállomány értékéről és annak változásáról.

A lakáspolitikai céljait Borsi László, a Lakásvásár Média Csoport elnöke három pontban fogalmazta meg, eszerint a kormánynak erőforrásait a mobilitás elősegítésére, a felújítások támogatására, illetve a bérlakások számának növelésére kellene fordítania.

A résztvevők között azonban vita alakult ki az állam szerepéről a bérlakás-piacon. Többen úgy vélték, hogy az állam csakis a szociális bérlakások piacán juthat jelentősebb szerep. Ezzel szemben áll a Soós János által megfogalmazott vélemény, miszerint a jelenlegi bérfeltételek mellett nincs lehetőség magánbérházak létrejöttére, mert a bérleti díjak túlságosan alacsonyak.

Molnár Gyula, Újbuda polgármestere úgy véli, hogy a megoldás a támogatási rendszer átalakításában van. A bérleti díjaknak nőnie kell, a rászorultakat pedig szociális juttatásokkal kell segíteni. Itt jelent igazán nagy gondot az, hogy az albérleti piac 90 százalékának esetében szerződés nélkül, feketén születnek az ügyletek.

A konferencián elhangzottakból levonható konklúziót végül Borsi László mondta ki, aki úgy nyilatkozott hogy a lakáspolitika szerepét és feladatait alapvetően át kellene gondolni, és az alapokhoz visszanyúlva kellene egy teljeses új, átfogó szemléletű politikát kialakítani.