Egekbe szökő telekárak: ki marad a végén?

Az előrejelzések szerint azonban a Pest megyei növekedés színtere nem a főváros, hanem az agglomeráció lesz, ahol egyrészt a folyamatos kereslet, másrészt a megfizethető áron megkapható, de jó adottságokkal rendelkező telkek szűkössége hajtja felfelé az árakat.

Budapesten belül továbbra is a budai oldalon kerülnek többe az építési telkek, melyek ára olyannyira megugrott, hogy a magánszemélyek gyakorta mellőzik ezen területeket, ahol egyértelműen a fejlesztők kerültek többségbe. A legfrekventáltabb kerületeknek továbbra is a II. és a XII. kerület számít, illetve a III. kerület belső részei, de egyre népszerűbb a XI. kerület sasadi része is.

Az árak, mint Budán, mint Pesten erősen változóak kerületenként, Budán 40 és 400 ezer forint között ingadozik a négyzetméterár az elhelyezkedés és a telek adottságainak függvényében. A pesti oldal leginkább keresett területei a belvárosi kerületek és a IX. kerület Duna-parti része, ahol az árak akár 200-300 ezer forintot is elérheti.

A külső, kertvárosi részeken már bőven található családi ház és társasház építésére alkalmas beépíthető telek, 30-50 ezer forintos négyzetméteráron a XVI. és a XVII. kerületben. Az agglomerációban továbbra is folyamatos a kereslet, amely egyre feljebb tornázza az árakat. Jó példa erre Szentendre, ahol az egy-egy építésre alkalmas telek borsos áron kel el - mondta el Antal Ilona, az Otthon Centrum szentendrei irodájának vezetője.

Az agglomerációban emellett fontos szerepet játszanak az útépítések, melyek hatására akár megtöbbszöröződhetnek a telekárak, mint ahogy ez meg is történt Maglód és Pécel esetében.