Új lakások kívül-belül: (rém)álom?

Arról kérdeztük az Otthon Centrum munkatársait, hogy a belvárosban (V., VI., VII. kerület) és agglomerációban (Szentendre, Gödöllő és Zsámbéki-medence és környéke) mennyiért vásárolhatunk meg egy átlagos magyar családnak (2 felnőtt 2 gyerek) megfelelő újonnan épített lakást (45-55 m2), és mit kapunk a még illetékmentesség 15 millió forint határa alatt.

A főváros külső része kimaradt a vizsgálódásunk köréből, ezt leginkább azzal indokolhatjuk, hogy ezeknek a területeknek a közlekedése már jóval kevésbé kielégítő, mint a belvárosé, ezért érdemesebb lehet, még néhány perccel távolabbra menni, hogy itt hagyhassuk a várost.

A három belvárosi kerület árai is óriási eltéréseket mutatnak. Az Otthon Centrum V. kerületi irodájának vezetőjétől, Saru Krisztinától megtudhattuk, hogy ezen a frekventált területen a "szabad" telkek kis száma miatt csak nagyon korlátozott számban épülnek teljesen újonnan épített lakások, utoljára 2003-ban vásárolhatunk volna itt lakást a Vadász utcai építkezésen. Ehelyett az a jellemző, hogy a régi házaik tetőtereit építik be, amelyekre azonban a V. és VI. kerületben is korlátozás van, 70 illetve 60 négyzetméter a minimális lakásnagyság, amely egyik általunk keresett kategóriába sem fér be, hiszen 15 millió forintért ezeket nem kapjuk meg.

A hatodik és a hetedik kerületben már újépítést is találhatunk, illetve a hetedik kerületben a tetőtér-beépítésre sincs korlátozás. Sőt a tetőtérben kialakított garzonok nagyon kelendőek, mivel a garázs hiánya és egyéb szempontok miatt ezek négyzetméterárai alacsonyabbak.

Az ingatlanpiaci stagnálás egyelőre nem érezteti hatását az új lakások piacán, tudhattuk meg az OC munkatársától, Sallai Ákostól, aki szerint a stabil keresletben is jelentős átrendeződés figyelhető meg. Az ezredforduló "sztárjai", a 30-45 négyzetméteres garzonok és másfélszobás lakások helyébe 2 szobás, kis családnak megfelelő méretű lakások léptek, körülbelül 20 milliós kategóriával bezárólag.

Az agglomerációban ezzel ellentétes a helyzet, a szakértőknek az a véleménye, hogy az ezredfordulót jellemző kivándorlási csúcsnak vége. A vásárlókat egyre inkább a minőségi munka és tervezés érdekli, manapság az "akármi" kategória értékesítése majdhogynem képtelenséggé vált.

A pesti oldalon viszonylag elérhető árakkal találkozhatunk, amely Virányi László szerint jelentős szerepet játszik annak a jelenségnek a kialakulásában, hogy ezen a környéken a társasházi lakások értékesítése nehézkes, az itt lakók ugyanis inkább megtoldják még néhány millió forinttal a hitelt, de inkább családi vagy társasházi lakásba költöznek.

Gödöllőn az V. kerülethez hasonló a helyzet, vagyis az építési telkek számának szűkössége miatt kevés az új beruházás, azzal a különbséggel, hogy a lakásárak itt valóban a "földön járnak": 12-13 millió forintért már 45-55 négyzetméteres új lakást kaphatunk. Persze ennek az a következménye, hogy azonnal elkelnek az újonnan épített ingatlanok.

Veresegyházán, Erdőkertesen és Aszódon egyáltalán nem jellemzőek a társasházak, helyettük ikerházakkal vagy sorházakkal találkozhatunk, amelynek az átlagos mérete 80 négyzetméter körül van. Persze, ha hozzátesszük, hogy míg a hatodik kerületben vagy a budai agglomerációban ennek vételárért csak egy 45-50 négyzetméteres lakáshoz juthatnánk hozzá, a méretek átértékelődnek.

A kakukktojást ezen a területen Mogyoród jelenheti, ahol az ingatlanközvetítő cég információi szerint 2007-ben valószínűleg indul majd új beruházás, ahol az eddigi tapasztalatok alapján várhatóan 230-250 négyzetméter körül alakulnak majd a négyzetméterárak.

Szentendre környékén egészen más a helyzet. Habár az itteni lakásárak is középkategóriásak, a szakértők szerint a "kivándorlás" teljes mértékben leállt. A nagyon kedvező 280 négyzetméteres lakásárak ellenére, amelyeket az önkormányzati támogatottság miatt nem tekinthetünk reális árnak.

A budai agglomerációban már jóval magasabbak árakkal kell megküzdenie annak, aki a Zsámbéki-medence, avagy Solymár szépségét szeretné mindennap élvezni, itt elhelyezkedéstől függően 440-730 ezer forint per négyzetméter között változnak a lakások négyzetméterének árai. Bár Kucsera András szerint nagyon jó elhelyezkedésű ingatlanokat kivéve, a jellemző tendencia az, hogy minél közelebb jövünk a városhatárhoz annál drágább lesz a költözködés.

A lakáspiaci stagnálás láthatóan az agglomerációban gyakorol nagyobb hatást, bár az újonnan épített lakások árait is sokkal kevésbé befolyásolta negatívan, mint használt társaikét. Emellett árérzékenység szempontjából az pesti agglomeráció bizonyult érzékenyebbnek, amely esetében a szakértők még visszaáramlásról is beszámoltak.