Hova tettük tavaly a pénzünket, és miért nem bankbetétbe?

Soha nem látott mértékben, csaknem ezer milliárd forinttal nőtt júniusban a magyar háztartások pénzügyi megtakarításainak állománya.

A részvénypiac forgalma 19,8 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével csökkentek az előző napi záráshoz képest.

A részvények aránya átlépte a 3 százalékot a teljes pénzügyi vagyonon belül, ami a lakossági megtakarítási szokások átalakulását is jelzi.

A fúzióval az ország legnagyobb független pénztárának taglétszáma 110 ezer főre, a kezelt vagyona pedig több mint 295 milliárd forintra nőtt.

Új, rugalmas lakástakarék-konstrukciót vezetett be az egyik hazai nagybank: az ügyfelek már négy, illetve nyolc év elteltével is kivehetik a pénzüket előre meghatározott hozammal.

A jelek szerint a befektetők egyértelműen megvették a piacbarát magyar politikai fordulat és a közeledő euróbevezetés narratíváját.

Júliusban ismét erősödött a Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe: a BUX.

Iránykeresés jellemezte a magyar tőzsdét, történelmi csúcson zárt a BUX.

Már nemcsak a nyaralás vagy az autó luxus: sok magyar számára egy közös ebéd vagy kávé is megfizethetetlen.

Augusztustól kivezetik a vitatott validálási kötelezettséget, és több kapcsolódó szabály is megszűnik.

Az Eurostat évente felméri, hogy az európai háztartások mekkora hányada nem tudna saját erőből fedezni egy hirtelen jött, előre nem tervezett kiadást.

Egy több évtizedes kutatás szerint a tartós pénzügyi nehézség lassabb gondolkodással és memóriaromlással járhat.