Egyre több magyar van súlyos pénzügyi veszélyben: nekik már ez sem fér bele a hónap végén

A pénzügyi helyzetünket nem csak a rendszeres bevételeink és a mindennapi kiadásaink határozzák meg, hanem az is, mennyire érezzük magunkat biztonságban a jövő, vagy éppen egy-egy váratlan kiadás tekintetében.

Az NN Longevity-kutatása szerint a pénzügyi tudatosság és a rendszeres megtakarítás egyértelműen hozzájárul az ellenállóképesség erősítéséhez, mégis sok magyar számára továbbra is kihívást jelent a megfelelő tartalék felépítése.

Bizonyos téren van előrelépés, de még nem dőlhetünk hátra

Bár a magyar társadalom pénzügyi jóllétének összképe továbbra sem fest kedvezően, bizonyos kérdésekben minimálisan ugyan, de javuló tendencia figyelhető meg. A megkérdezettek csupán negyede mondta azt, hogy marad pénze a hó végén, azonban ez három százalékpontos javulás a tavalyi 22 százalékhoz képest.

Szintén bizakodásra adhat okot, hogy azok aránya is pozitívan mozdult el minimálisan, akik képesek lennének fedezni egy nagyobb, váratlan kiadást (16%-ról 17%-ra), illetve akik úgy érzik, pénzügyi helyzetüknek köszönhetően élvezni tudják az életet (17%-ról 19%-ra).

A teljes képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy a minimális javulás mellett több mutatóban stagnálás figyelhető meg az előző évi adatokhoz viszonyítva. Így például nem nőtt azok aránya, akik szerint megengedhetik maguknak, hogy megvegyék, amire szükségük van (15%), vagy akik tudatosan építik pénzügyi jövőjüket (22%).

A kitűzött pénzügyi célok elérésben bízók aránya pedig továbbra is alacsony, alig minden ötödik válaszadó (18%) tartja reálisnak a financiális célok teljesítését, így az összkép továbbra is azt mutatja, hogy a pozitív elmozdulások ellenére a magyarok pénzügyi biztonsága továbbra is sérülékeny.

A megtakarítás továbbra is az egyik legfontosabb pénzügyi védőháló

A pénzügyi jóllét mellett a kutatás a háztartások pénzügyi ellenálló képességét is vizsgálta, vagyis azt, hogy a mekkora megtakarítással rendelkeznek egy esetleges jövedelemkiesés vagy váratlan kiadás esetén.

A válaszadók 41 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megtakarítása minimum három hónapig elegendő lenne megélhetése biztosítására, ugyanakkor a lakosság több mint fele (52%) maximum három hónapra elegendő tartalékkal rendelkezik, és továbbra is van a megkérdezetteknek egy kisebb, 6-7 százaléka, aki nem tudja pontosan megítélni a megtakarítási helyzetét. A kutatásban résztvevők közel harmadának (29%) egyáltalán nincs megtakarítása, így egy hosszabb jövedelemkiesés komoly pénzügyi nehézséget jelentene számukra.

Ha alaposabban boncolgatjuk a részleteket, akkor az derült ki a kutatásból, hogy egyes társadalmi csoportok nagyot léptek előre a megtakarítások terén. Jelentős javulás történt tavalyhoz képest a felsőfokú végzettségűek körében, akiknek 59 százaléka rendelkezik legalább három hónapra elegendő megtakarítással, ami tíz százalékpontos javulást jelent az egy évvel korábbi eredményhez képest. Ezzel szemben az alacsonyabb végzettségűek körében ez az arány mindössze 35 százalék, bár ez is egy százalékpontos javulás a tavalyi adatokhoz képest.

A kutatás egyértelműen rávilágít arra, hogy a pénzügyi biztonság nem kizárólag a jövedelem nagyságán múlik. A tudatos tervezés és a rendszeres megtakarítás jelentősen növelheti a háztartások pénzügyi ellenálló képességét, és nagyobb biztonságot nyújthat a váratlan élethelyzetekben

– mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

Sokan még mindig felkészületlenül várják a nyugdíjas éveket

Fontos megállapítása az NN kutatásának, hogy a 45 év feletti, még aktív korú lakosságot erős pénzügyi felkészületlenség jellemzi. A válaszadók alig 16 százaléka tudja pontosan, hogy mekkora összegre lenne szüksége a kényelmes nyugdíjas évekhez, és mindössze 17 százalékuk van tisztában azzal, hogy ehhez mekkora havi megtakarításra lenne szüksége.

Ugyanakkor azok körében, akik már rendelkeznek megfelelő pénzügyi tartalékkal, jóval gyakoribb a nyugdíjcélú öngondoskodás is. A több mint fél éves megtakarítással rendelkezők körében 67 százalék, míg a legfeljebb hat havi megtakarítással bírók körében 58 százalék azok aránya, akik a nyugdíjas évekre is előtakarékoskodnak. Az eredmények szerint tehát a hosszú távú pénzügyi biztonság alapja továbbra is a tudatos, időben megkezdett öngondoskodás.