Fittyet hánynak a közelgő válságra a magyar fiatalok: miből fognak megélni, ha beüt a krach?

Az Európai Unióban nagyon eltérő, milyen gyorsan lépnek át az oktatásból a munkaerőpiacra. Egyes országokban a fiatalok például tömegével kezdenek el részmunkaidőben, hétvégén vagy diákmunka formájában dolgozni úgy, hogy közben részei maradnak az oktatási rendszernek. A különbségek a nemzeti oktatási és képzési rendszerekre, valamint olyan egyéb tényezőkre vezethetők vissza, mint például a nemzeti munkaerő-paci jellemzők és a kulturális tényezők.

A legfrissebb 2021-es adatok szerint az EU-ban a formális oktatásban részt vevő 15-29 év közötti fiatalok 23 százaléka foglalkoztatott is volt, 3 százalékuk pedig állást keresett, úgy hogy már alkalmas volt munkára (tehát munkanélküli volt). A teljes csoportnak a többsége, egészen pontosan 73 százaléka viszont a munkaerőpiacon kívül helyezkedett el, azaz sem foglalkoztatott, sem munkanélküli nem volt (tehát csak tanult) – derült ki az Eurostat adataiból.

A statisztikából kiderül, az EU-tagállamok közül 2021-ben Hollandiában volt a legmagasabb azoknak a 15–29 éves tanulóknak és szakmunkástanulóknak az aránya, akik még az oktatás során dolgoztak (70%), ezt követi Dánia (49%) és Németország (42%).

Ahogy azonban a számokat nézzük, az EU-s lista másik oldalán egészen más kép rajzolódik ki. A sereghajtó Romániában például mindössze a 15-29 év közötti diákok 2 százaléka dolgozik. Szlovákiában ez az arány 4,2 százalék, míg Bulgáriában 5,3. Nem sokkal jobb a helyzet Magyarországon sem, hazánk ugyanis az összesített lista 4. legrosszabb helyén végzett. Itthon ugyanis

csupán a 15-29 év közötti diákok 5,4 százaléka volt foglalkoztatva 2021-ben.

Ez azt jelenti, hogy 100 tanulóból mindössze alig többen, mint öten vállalnak valamilyen munkát tanulmányaik során. A kontraszt tehát brutális, Hollandiában például ugyanennél az analógiánál maradva, 10 diákból 70 (!) dolgozik tanulmányai mellett. De Dániában is majd 50-en, Franciaországban pedig közel 40-en.

A munkanélküliek száma viszont Magyarországon, Bulgáriában, Szlovákiában, Lengyelországban és Csehországban rendkívül alacsonynak mondható ebben a korosztályban (egyik helyen sem éri el a 2 százalékot). Ehhez képest viszont Svédországban 14,2 százalékos ez az arány, míg Finnországban 8,6, Hollandiában 7,2, Spanyolországban pedig 5,7.

Anyagilag megérné?

A diákokat a legjobban a fizetés tudja motiválni arra, hogy esetleg a tanulás mellett munkát is vállaljanak, akár részmunkaidőben is. A pénzre pedig nagy szükség van, hiszen nemrég írtunk arról, hogy mennyiből tengődnek az egyetemisták, és milyen költségekkel kell számolnia annak, aki most vág bele a felsőoktatásba.

A Diákhitel Központ friss felmérése szerint a Budapesten továbbtanulók félévente 700 ezer, a vidéki egyetemet vagy főiskolát választók 650 ezer forintos kiadással kalkulálnak, ez öt tanulmányi hónappal számolva havonta 130-140 ezer forintot jelent. Igaz, a kutatásban részt vevők nagyjából 200 ezer forintra becsülik azt az összeget, amelyből kényelmesen meg tudnának élni.

Ennek ellenére a tanulmányi ösztöndíj és a szociális támogatások összege távolról sem közelíti meg ezt az összeget. Éppen ezért emelni kellene a tanulmányi ösztöndíjak, és a szociális támogatások alapjául szolgáló hallgatói normatíván

– emelte ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Minden hatodik egyetemista ugyanis eddig is anyagi problémákkal küzdött, őket az elszálló albérletárak, az élelmiszer- és energiaárak robbanása még nehezebb helyzetbe sodorhat.

A 130-140 ezer forintos albérleti díj mellett keveset ér a 15-20 ezer forintos ösztöndíj.

A lakhatás pedig csak a jéghegy csúcsa, ugyanis az élelmiszerárak emelkedése mellett még egyéb költségekkel is számolnia kell az egyetemistáknak kezdve a közlekedéstől egészen a technikai felszereltségig.

Így kerül a képbe opcióként a diákmunka vállalása, hiszen ha abból indulunk ki, hogy egy hallgató a legalacsonyabb bruttó munkabért kapja, és tud heti 20 órában dolgozni, akkor azzal bruttó 92 ezer forintot szedhet össze egy hónapban. 2000 forintos bruttó órabér mellett viszont ez az összeg már bruttó 160 ezer forint. Ugyan a szakértők korábban kifejtették, legtöbb területen a bruttó 1 000–2 000 forint közötti sávban mozognak a diákmunkákért kapható órabérek, a vendéglátásban akár 3 000 forint is lehet a bruttó órabér.

Havi 80 óra munkával már bruttó 240 ezer forintot lehet összeszedni.  

Így is csak a legmagasabb órabér haladja meg a minimálbér bruttó 200 ezer forintos összegét egy hónapban. Ezek a fizetések a jelenlegi inflációs környezetben úgy is alacsonyak, hogy a 25 év alattiaknak idén már nem kell SZJA-t fizetniük, így 16%-kal kevesebb terhet vonnak le a bruttó keresetükből. Az alacsony bérekbe belejátszhat, hogy a diákoknak hagyományosan kisebb fizetéseket kínálnak, mint a már diplomásoknak, illetve a gyakornoki pozíciók szintén nem tartoznak a munkaerőpiac legjobban fizető állásai közé. Emiatt adott esetben a hallgatók még jobban is járhatnak a kékgalléros vagy fizikai munkákkal.

Ilyen árak mellett nem csoda, ha a szülők is besegítenek a gyerek taníttatásába, és ennek kapcsán akár hitelhez is folyamodnak, hogy a gyerekük esetleg saját lakásba költözhessen, ha lemaradt volna a kollégiumi jelentkezésről. A különböző személyi kölcsönök és lakáshitelek ezekben segíthetik a szülőket, de sok diák így is diákhitelhez folyamodik. 2021-ben 42 ezer új szerződéskötéssel, rekordot döntött a diákhitelszerződések száma, ez háromszor annyi, mint a 2019-es adat.