Azok, aki postán kapják a nyugdíjat, májusban is a Magyar Posta által kiadott kézbesítési naptárban megjelölt napon számíthatnak a nyugdíj érkezésére.
Az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület még áprilisban kezdeményezte, hogy a jövő évi költségvetés-tervezet elkészítésénél azonos súllyal vegyék figyelembe az éves nyugdíjemelés mértékének megállapításakor a fogyasztói áremelkedés mellett a tervezet bruttó bérnövekedést is. Ez azt jelentené, hogy visszavezetnék a korábban alkalmazott vegyes, vagy más néven svájci indexálású nyugdíjrendszert. A Pénzcentrum utána járt, valóban megoldást jelenthet-e a nyugdíjasok számára a vegyes indexálás visszavezetése. Erről Simonovits Andrást, az MTA emeritus kutatóját, ny. tudományos tanácsadóját kérdeztük.
A jelenlegi nyugdíjrendszer csak a fogyasztói árak emelkedéséhez igazodik, ezért nevezzük árindexálásúnak. A Nyugdíjas Parlament javaslata, hogy a nyugdíj ismét 50-50 százalékban igazodjon az áremelkedéshez, és a bruttó átlagbérek emelkedéséhez, ahogy az az 1998-as nyugdíjreform után történt, egészen 2009-ig. Ez után vezette be a kormány a tisztán árindexálású rendszert. Azonban nem biztos, hogy a jelenlegi igazságtalan nyugdíjrendszer megreformálására a vegyes indexálású rendszer visszavezetés megoldást jelent.
Dezse Tivadar, okleveles közigazgatási és nyugdíjjogi szakértő véleménye szerint az olyan években, amikor az infláció alig, a bérek viszont nagyobb mértékben nőnek, az érintettek, illetve képviselőik a bérnövekedésből részesülő emelési szabályért kiáltanak a nyugdíjak esetében. Gazdasági recesszió esetén, amikor a bérek értéktelenednének, az ellátások viszont nem, nem propagálnák a vegyes indexálás bevezetését. Véleménye szerint:
Pénzcentrum: Jól működött anno a vegyes indexálású nyugdíjrendszer? Indokolt volt akkor a kivezetése, és a tiszta árindexálás bevezetése?
Simonovits András: Érdemes az 1992 és 1999 között működő tiszta bérindexálással kezdeni. Az időszak elején a nyugdíjasok együtt sírtak a dolgozókkal, az időszak végén együtt nevettek. De az 1998-as nyugdíjreform bevezetésekor a Horn-kormány jelentősen csökkenteni akarta a hosszú távon fenntarthatatlanná váló nyugdíjkiadások dinamikáját, és ezt a már megállapított nyugdíjak vegyes indexálásával (50-50 százalékban ár- és bérindexálással) oldotta meg.
A felelőtlen költségvetési és külső eladósodási politika miatt meggyengített Magyarország 2008-ban a nemzetközi hitel- és gazdasági válság körülményei között külső segélyre szorult. A Gyurcsány-kormánynak a kedvezményes IMF+EU+WB-hitel fejében ígéretet kellett tennie: felelős makropolitikát fog alkalmazni. Ennek keretében szüntették meg a 13. havi nyugdíjat, és tértek át a vegyes indexálásnál is takarékosabb árindexálására. Fájdalomcsillapításként a Bajnai-kormány beígérte, hogy jó időkben visszatér a vegyes indexálás, és nyugdíjprémium kerül az asztalra. Nem működött jól, mert éppen a rendszer "zsugoriságát" ellensúlyozandó, vezette be a 13. havi nyugdíjat a Medgyessy-kormány 2003 és 2006 között, és 2006-ban Orbán Viktor a 14. havi nyugdíjnak szorított volna helyet a még szűkmarkúbb tiszta árindexálás ajánlásával.
KATT! Nem csupán álom: létezik a duplanyugdíj, de komoly feltételei vannak
Pénzcentrum: Mennyire lenne reális most a vegyes indexálás bevezetése? Fenntartható lenne-e hosszú távon?
Simonovits András: 2016 és 2018 között a reálbér-növekedés üteme teljesen elszakadt a termelékenység növekedésétől: 7; 10 majd 8 százalék lett. Bár a kezdő nyugdíjak egy év késleltetéssel követték ezeket a látványos emelkedéseket, a nyugdíjkiadások zömét adó már megállapított nyugdíjak reálértékben stagnáltak.
A stagnáló kiadások és a meredeken emelkedő bértömeg miatt a munkáltatói járulékkulcsokat meredeken lehetett csökkenteni (a 2016-os 27 százalékról 2018-ra 19,5 százalékra, és idén július 1-től 17,5 százalékra). Ha a reálbér-robbanás pár év múlva kifullad, akkor a járulékkulcsot jelentősen növelni kell - még akkor is, ha megáll a kivándorlás és a népességöregedés.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ha már 2017 óta vegyes indexálás lett volna életben, akkor a már megállapított nyugdíjak reálértékben 3,5; 5 és 4 százalékkal nőttek volna, halmozottan újabb és újabb százmilliárdokkal növelve a költségvetés kiadásait.
Sőt, ha nem nyugszunk bele a kis- és nagynyugdíjak közti rés növekedésébe, és az állami oktatási, valamint egészségügyi kiadások nyomorszintjébe, akkor növelni kell a járulékkulcsot.
Pénzcentrum: Van-e jobb megoldás, igazságosabb rendszer, mint a jelenlegi, amely más országban működik?
Simonovits András: Van, a német pontrendszer vagy a svéd eszmei számla. Mindkét rendszerben a már megállapított nyugdíjak a kezdőnyugdíjakkal (és az egy évvel korábbi átlagos nettó bérekkel) párhuzamosan nőnének - akárcsak a bérindexálásnál.
Egy fenntartható nyugdíjrendszerben az éves 2 százalékos szorzót csökkenteni kellett volna már 2017-től kezdve például 1,95 vagy 1,9 százalékra. De ezt nem most, hanem már 1998-ban meg kellett volna tenni. 2020-tól kezdve hiába vezetnék be a vegyes indexálást, ezzel nem csökkenne a 2016 előtt és a 2018 után nyugdíjba vonulók közti 30 százalékos rés.
Fenntarthatóvá és méltányossá kell tenni a nyugdíjrendszert, rugalmas korhatárral (Nők40 nélkül), nyugdíjplafonnal és progresszív szjá-val vagy erőteljes degresszióval.
Dezse Tivadar szerint nincs legjobb, pláne legigazságosabb módszer. A magyar nyugdíjak jelenleg értékőrzőek, és emellett még a gazdasági növekedésből is részesülnek az ellátottak a nyugdíjprémium útján. Amiről a kérdés kapcsán még fontos lenne beszélni véleménye szerint, hogy mivel a világon mindenhol egyre több a nyugdíjas korú ember, lassan egész iparágak alapulnak az ő fogyasztásuknak, igényeiknek a kiszolgálására, amelyet jelentős mértékben befolyásol, hogy mennyi pénz áll rendelkezésükre a költéshez. Azonban ez, és ennek hatásai már túlmutatnak a vegyes indexálás kérdésén.
Ezeken a helyeken igazán gondtalan életet élhetnek a nyugdíjasok 2024-ben: mégis, mi lehet a titkuk?
A magyar idősek boldogságszintje nagyon alacsony, a 70. helyre volt elég a 143-ból a ranglistán. A horvátok ugyan mögöttünk vannak, de előznek a román, szerb,...
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
De'Longhi Rivelia automata kávégép lenyűgözte a piacot a három International Forum Design Awards (IF) Díj elnyerésével (x)
2024. március 1-jén a De’Longhi, a világszerte elismert vezető háztartási termékeket gyártó vállalat, büszkén mutatta be legújabb innovációját, a Rivelia teljesen automata kávégépet.
- Támadás ért egy iraki katonai bázist - Izraelt gyanítják az akció mögött
- Újabb veszélyes fegyverkísérleteket hajtott végre Észak-Korea
- Sikeres küldetés után tér haza a német flotta legjobb hadihajója - videó
- Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki
- Golovin Vlagyimir: több fontos területen is nagyot fejlődött a női kéziválogatott
- Az újságírókat sem kíméli az ukrajnai háború