A CashTag stábja Pécsre utazott, hogy meglátogassa a 99 éves, aktívan tevékenykedő Sári nénit.
2019. március 21-én hatályba lépett az új valorizációs szorzókat tartalmazó kormányrendelet. A nyugdíjat az adott évben mindig a nyugdíjszorzó és az ún. valorizált kereset alapján állapítják meg, ezért jobban jár az, aki idén adja be a nyugdíjigénylést, mint aki már tavaly megtette ezt. 11,4 százalékkal nőtt idén a valorizációs szorzó. A Pénzcentrum utána járt, mit jelent ez a gyakorlatban, és miért vezet hosszú távon a szorzó folyamatos emelkedése áthidalhatatlan szakadékokhoz a nyugdíjakat tekintve.
Megjelent a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló legújabb rendelet, amely meghatározza a keresetek, jövedelmek beszámítása során alkalmazandó valorizációs szorzószámokat a 2018. január 1-je és december 31-e közötti időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetén. Ez pedig minden nyugdíj előtt álló, vagy 2019. január 1-je után benyújtott nyugdíjigénnyal rendelkező személyt érint.
Csak nyugdíjelőleget kap, aki az első negyedévben igényel
A nyugdíj-megállapítás évében hatályos valorizációs szorzókat mindig az adott év márciusában megjelenő kormányrendelet határozza meg. Idén is ugyanígy történik a nyugdíjszámítás, a kormányrendelet pedig március 21-én lépett hatályba. Ezért a 2019 első negyedévében nyugdíjat igénylők részére a végleges nyugdíjösszegük meghatározására nyitva álló ügyintézési határidő csak 2019. április 15-én jár le.
Ennek oka, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint,
A nyugdíjelőleg összegét beszámítják a véglegesen megállapított nyugdíj összegébe és a különbözetet visszamenőlegesen kifizetik.
A valorizációs szorzószámok megjelenése viszont nem csak azokat érinti jelentősen, akik 2019. január 1. után nyújtották be a nyugdíjigénylésüket , hanem minden idén nyugdíjba vonulni szándékozó számára fontos esemény.
Mit jelent mégis a gyakorlatban, hogy 11,4 százalékkal nőtt a valorizációs szorzó? Ennek megértéséhez, nagy vonalakban ismerni kell a nyugdíj-számítás folyamatát.
Hogyan számítjuk a nyugdíjat?
- Először megállapítjuk a teljes szolgálati időt években: az egész életünkben összesen ledolgozott napok számát 365-tel elosztva megkapjuk, hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő, a töredékévet nem vesszük figyelembe. Ettől függ majd a nyugdíjszorzó százalékos mértéke.
- Megállapítjuk a nyugdíjalapot képező kereseteket és jövedelmeket: az átlagszámítási időszakban, vagyis 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszakban évenként kiszámoljuk az elért keresetet, majd az adott évben érvényes szabályok alapján "járuléktalanítjuk".
- Ez után következik az "adótlanítás" lépése, vagyis az éves szinten kiszámolt, járuléktalanított keresetből az adott évben érvényes szabályok szerint "adótlanítani" kell. Ezt bonyolítja, hogy nem alkalmazhatjuk minden évre ugyanazt a szabályt.
- A már járuléktalanított és adótlanított éves kereseteket meg kell szorozni az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval, kivéve a 2018-ban és 2019-ben szerzett jövedelmeket - mivel a nyugdíjmegállapítás évére és az azt megelőző évre ez a szabály nem vonatkozik.
- Folytatva a nyugdíjszámítás menetét az így kapott nettósított, valorizált éves kereseteket össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani az úgynevezett osztószámmal.
- Miután a keresetet elosztottunk az osztószámmal, az így kijött napi nettó átlagkeresetet ha megszorozzuk 365-tel, megkapjuk az éves átlagkeresetet. Ezt az összeget elosztva 12-vel pedig már egyszerűen kijön a havi nettó "életpálya" átlagkereset. (Ha a havi nettó "életpálya" átlagkereset meghaladja a 372 ezer forintot, akkor a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó kereset-részeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venni.)
- A kiszámított átlagkereset összegét ezután megszorozzuk a nyugdíjszorzóval, amelyet az első lépésben meghatározott szolgálati évek száma határoz meg. Így kapjuk meg a nyugdíj induló összegét.
Mi az a valorizáció, és hogyan befolyásolja a nyugdíjat?
Magától értetődően az 1988-ban elért jövedelemszint, nem számítható be számszerint ugyanolyan mértékben, mint egy 2000-ből, vagy 2010-ből származó kereset. Mivel a munkabért meghatározó tényezők az évtizedeken át nagy változáson mentek keresztül, "egy az egyben" nem lehet ezekkel az értékekkel számolni. Annak érdekében, hogy az éves kereseti értékek reálisan beszámíthatók legyenek, szintre kell hozni őket. Ez a valorizáció folyamata.
Ez a szintrehozás szorzószámokkal történik, melyek évről évre változnak. Ez azért történik, mert a havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A fenti táblázatból látható, hogy a szorzó - összehasonlítva az egyes sorok értékeit - évről-évre emelkedik. Ez elviekben azért szükséges, hogy igazságosabb legyen a nyugdíjrendszer: mivel az átlagkeresetek minden évben növekednek az inflációt figyelembe véve, ezért egy tipikus kezdő nyugdíj idén úgy aránylik majd a tavalyihoz, mint az átlagos tavalyi nettókereset a tavaly előtti nettóhoz. Azonban Magyarországon 2016 óta az átlagos reálbérek nem azt a lassú növekedés mutatták, amelyek alapján a rendszerbe belekalkulált korrekció még igazságosnak nevezhető.
Miért méltánytalan a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer?
Úgy tűnhet, hogy a reálbérek nagy ütemű emelkedésével mindenki jól járna: a keresők és a nyugdíjasok is. A valórizációs szorzó évenkénti emelkedése miatt célszerű akár kissé ki is tolni a nyugdíjba vonulást, hogy a nyugdíjigényünk már a következő évre szóljon, és ránk a magasabb szorzó vonatkozzon. Viszont ennek eredményeképpen a korábbi években nyugdíjbavonultakat károsítja meg a rendszer: a kezdőnyugdíj megállapításakor figyelembe vett szorzóból adódó egyenlőtlenséget a rendszer nem tudja korrigálni a következő években. A nyugellátás méltánytalanságáról Simonovits Andrást, az MTA emeritus kutatóját, ny. tudományos tanácsadóját kérdeztük, aki elmondta a Pénzcentrumnak, hogy
Simonovits András, nyugdíjszakértő úgy látja, hogy utólag nagyon nehéz javítani a hibán, a 2017 és 2019 között keletkezett nyugdíjkülönbségeken pedig már nem is lehet majd korrigálni.
Ha viszont a reálbéremelés lelassul, akkor a járulékkulcsot újra növelni kell, és ez akár csökkentheti a nettó reálbéreket is, ami végül a nyugdíjak csökkenéséhez is vezethet. Megoldás jelenthet a jövőben, hogy mivel a havi nyugdíj leegyszerűsítve a nettó átlagkereset és a szolgálati időtől függő ún. járadékszorzó szorzata, ha ezt a jelenleg 2 százalékos szorzót ütemesen csökkentenék: 2020-tól 1,95-re majd 2021-ben 1,9-re, és így tovább.
Az biztos, hogy jelentős nyugdíjreformra van szükség, mivel ha nem alakítanak a jelenlegi rendszeren, az további igazságtalanságokat, hosszútávú veszteségeket okoz majd. Azonban a már létrehozott méltánytalan különbségeket ez sem tudja majd korrigálni.
Ezeken a helyeken igazán gondtalan életet élhetnek a nyugdíjasok 2024-ben: mégis, mi lehet a titkuk?
A magyar idősek boldogságszintje nagyon alacsony, a 70. helyre volt elég a 143-ból a ranglistán. A horvátok ugyan mögöttünk vannak, de előznek a román, szerb,...
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Idén nyáron is ellepik a magyarok a horvát tengerpartot, minden korábbi rekord megdőlhet
- Bűnügyi felügyelet alatt két diósgyőri szurkoló
- Videó a Hamász túszairól: valóság vagy propaganda?
- Megvan az Újpest új vezetésének első igazolása
- Szünetre megy a választásokig a törvényhozás
- CPAC – „Várjuk a szuverenista, konzervatív erők győzelmét”