Nesze neked sírig tartó munka: alig dolgoznak az idős magyarok

Durva különbségek mutatkoznak az OECD országok időskorúak foglalkoztatási rátáját illetően. Míg a lista éllovasainál akár 50 százalék fölötti foglalkoztatottság is elképzelhető még a 65-69 éves korosztályban is, addig a lista végén - ahol egyébként Magyarország is elhelyezkedik - ez az arány alig haladja meg az 5 százalékot. Hasonlóan nagy különbségek mutatkoznak egyébként az egyel alacsonyabb, 60-64 éves korosztály adatait illetően is - derült ki az OECD legutóbbi, nyugdíjjal foglalkozó kiadványából.

Az általunk választott országok adataiból jól kiolvasható, hogy a különbségek nem csak a 65-69 éves korosztályból kikerülő munkavállalók arányait tekintve döbbenetesek, hanem már a 60-64 évesek közöttiek arányát tekintve is drasztikus az eltérés.

Az abszolút lista éllovas Izlandon például 2 és félszer annyi 60-64 éves ember dolgozik arányaiban, mint Magyarországon. A vizsgált országok átlaga is bőven, 10 százalékkal magasabb, mint a magyarországi adat. Ausztriában (27%) és Szlovákiában (26,9%) azonban még a magyaroknál (32,2%) is kevesebb idős dolgozik ebben a korosztályban.

Érdekesség azonban, hogy az egyel magasabb besorolású 65-69-es korosztálynál Ausztriában (8,6%) már jócskán, de Szlovákiában (5,6%) is több idős ember dolgozik arányaiban, mint hazánkban (5,3%). Ezzel együtt, közvetlen szomszédjaink és mi is jócskán elmaradunk az OECD átlag 20,9 százalékos arányától.

Az átlag felhúzásában természetesen óriási szerepe van az olyan éllovasoknak, mint a már említett Izland vagy Új-Zéland, hiszen előbbinél a 65-69-es korosztálynak 56,3, utóbbinál 42,6 százaléka dolgozik az időseknek.

Az idős kori foglalkoztatási arányokra természetesen nincs egyetlen igaz magyarázat. Mindenképpen megfigyelhető azonban, hogy jellemzően az észak-európai országokban, a Távol-Kelet egyes országaiban és Új-Zélandon, Ausztráliában magas az idős foglalkoztatás aránya, míg a dél és kelet-európai országokban alacsony. Az eltérések valószínűleg a munkához való beállítódástól, és az időskori megbecsültségtől függnek leginkább, de az arányok alakulása függhet az általános egészségügyi állapottól és az elérhető munkavégzés színvonalától, jövedelmezőségétől is.