2020. március 30. hétfő Zalán

Ezt jobb, ha tudod: rengetegen bukják el így a nyugdíjukat


Kevesen tudják, de az özvegyi nyugdíjnak több fajtája is létezik, érdemes tisztában lenni, kinek, mikor és melyik jár pontosan, ahogy azt sem árt tudni, hogy nem jogosult rá mindenki, vannak kizáró tényezők szép számmal. A Pénzcentrum utánajárt, mik a legfontosabb tudnivalók, és az is kiderül, hogyan kell igényelni, a házastárs halála után még mennyi ideig lehetséges.

Az özvegyi nyugdíj olyan rendszeres pénzellátás, amely bizonyos munkában eltöltött idő után jár egy elhunyt házastársának, élettársának, feltéve ha bizonyos feltételek teljesülnek. A KSH legfrissebb adatai szerint 2018-ban Magyarországon 66 168-an részesültek özvegyi nyugdíjban, míg egy évvel korábban ennél 6 ezerrel többen, 72 371-en, ám még ez a szám is bővel elmarad a 2011-es adattól, akkor ugyanis 118 701 főnek járt ez a fajta ellátás. Az egyfőre jutó átlagos összeg 2018-ban 73 809 forint volt, 2011-ben 61 491 forint.

Kinek jár?

Jogosult az a házastárs vagy élttárs, akinek az elhunyttal közös gyermeke született és legalább egy évig éltek együtt, vagy az, akik megszakítás nélkül legalább 10 évig éltek együtt. Az elvált, különélő abban az esetben jogosult, ha tartásdíjban részesült vagy legalább részére a bíróság azt megállapította.

Több fajtája is létezik

Az első egy évben az ún. ideiglenes özvegyi nyugdíjat lehet igényelni, ami az elhunytat halála időpontjában megillető nyugdíjának a 60 százaléka, vagy ha még nem érte el a korhatárt, azt az összeget veszik alapul, ami a szolgálati ideje alapján megilletné. 

Egy év után (az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően) az özvegy rendes özvegyi nyugdíjra lesz jogosult az, aki betöltötte a rá vonatkozó öregségi nyugdíj korhatárát, vagy megváltozott munkaképességű, vagy egy árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő gyermeket nevel, esetleg két árvaellátásra jogosult gyermeket nevel. Rendes özvegyi nyugdíjra lesz jogosult az az özvegy is, akinek esetében a fenti feltételek valamelyike a házastárs/élettárs elhalálozásától számított tíz éven belül bekövetkezik.

Az elvált, különálló özvegyek rendes özvegyi nyugdíjat csak abban az esetben kaphatnak, ha előzőleg tartásdíjban részesült. Életkor alapján is feléledhet az özvegyi nyugdíj, azzal a feltétellel, hogy az elhunyt házas/élettársa a haláltól számított 10 éven belül érje el az öregségi nyugdíj korhatárát.

Nem éledhet fel az özvegyi nyugdíj abban az esetben, ha az özvegy az érvényben lévő nyugdíjkorhatár előtt megy nyugdíjba, például, ha igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját.

Ezen kívül megszűnik az ellátás, amennyiben az özvegy házasságot köt ("sima", nem bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthet), ahogy akkor is, ha két árvaellátásra jogosult gyermeket már nem nevel, vagy megszűnik megváltozott munkaképességűnek lenni.

"A rendes özvegyi nyugdíj is az elhunyt nyugdíjának 60 százaléka, ám 60 helyett már csak 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül" - összegezte a tudnivalókat Dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru alapítója. 

Így számítják 

Akinek a házastársa öregségi nyugdíjasként hunyt el, ott a helyzet viszonylag egyszerű, ám akinek fiatalabban, abban az esetben bizonyos feltételeknek meg kell felelni. Ha betöltötte a 45. életévét, és15 évesszolgálati idővel rendelkezik, ha 35 és 45 éves kora között hunyt el, és legalább 10 évvel rendelkezik, ha 30 és 35 éves kora között hunyt el és legalább 8 éve van, ha 25 és 30 éves kora között halt meg és legalább 6 évnyi szolgálati idővel rendelkezett. 

Fontos azonban, hogy ha a szolgálati idő nem éri el a 25 évet, másképp számolják ki a nyugellátás összegét.

Szolgálati időnek számít a felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok időtartama, valamint a rokkantsági nyugdíj időtartama is. 

Így lehet igényelni

Nagyon fontos tudni, hogy az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, ahogy a feléledőt sem állapítják meg hivatalból, azt mindenképpen az özvegynek kell igényelnie. Az eljárás illeték- és költségmentes. 

Az igénylőnek egy igénybejelentő lapot kell kitöltenie, melyben megadja a saját és az elhunyt jogszerző személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, lakó- vagy tartózkodási helyét, elérhetőségét és az elhunyt esetleges magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatokat, folyósítási címét, illetve a pénzforgalmi számla azonosításához szükséges adatokat. A nyomtatványt innen lehet letölteni. Beadható az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv az igénylő lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához.

Az igénylést mielőbb célszerű beadni, mivel az ideiglenes özvegyi nyugdíj csak addig igényelhető (addig állapítható meg), amíg az igényléstől visszaszámított hat hónapon belül lehetőség van a jogosultság megszerzésére, azaz legalább egy havi ellátás megállapítására - javasolja Dr. Farkas András.

Címlapkép: Getty Images

Mi az a koronavírus?

A 2019-nCoV (SARS-CoV-2) névre keresztelt vírus a koronavírusok közé tartozik. Ma "mindössze" 7 olyan koronavírusról tudunk, ami az embereknél is képes betegséget okozni - súlyosságukat tekintve nagyon változatos problémákkal: az egyszerű náthától a súlyos légúti problémákig. Aki nem tudná, ugyanez a vírustörzs (koronavírus) felelős a néhány éve feltűnt SARS-ért és MERS-ért. A vírus okozta megbetegedés hivatalos neve COVID-19.

Hogyan terjed a koronavírus?

A COVID-19 főként cseppfertőzéssel terjed, de a kutatók által az sem zárható ki, hogy a fertőzött széklettel való érintkezés során is megfertőződhetünk.

Kik kaphatják el a koronavírust?

Ahogy más, a légutakat érintő vírusfertőzést, úgy a koronavírust is gyakorlatilag bárki elkaphatja. Viszont erre is fogékonyabbak lehetnek a krónikus betegségekben szenvedők, a legyengült immunrendszerűek, a kisgyerekek és az idősebbek. A betegség lefolyása náluk súlyosabb tünetekkel járhat, és a szövődmények is gyakoribbak.

A koronavírus tünetei

A koronvírus lappangási ideje a jelenlegi tudásunk alapján 2-14 nap. A tünetek súlyossága egyénenként nagyon eltérő lehet, vannak, akik kb. teljesen tünetmentesek, míg mások csak enyhe tüneteket tapasztalnak. Ez is hozzájárul a COVID-19 gyors terjedéséhez. A koronavírus a légutakat támadja meg. A fertőzés tünetei kezdetben hasonlítanak az influenza vagy egyéb légúti fertőzés tüneteihez:

  • száraz köhögés
  • láz
  • gyengeség, fáradékonyság
  • légzési nehézségek
  • légszomj
  • hasmenés
  • torokfájás (ritkábban)
  • orrfolyás (ritkábban)

A COVID-19 okozta fertőzés az esetek nagyjából kb. 80 százalékában enyhe vagy közepesen súlyos tünetekkel jár együtt, míg a jelenelgi statisztikák szerint az érintettek negyedénél volt súlyos a betegség. Az elsődleges, influenzaszerű tünetek után a betegség továbbterjedhet a tüdőre, súlyos légzési nehézségeket okozva. A koronavírus szövődménye tüdőgyulladás, akut légzőszervi distressz szindróma (ARDS), szeptikus sokk, veseelégtelenség, végső esetben pedig halál is lehet. A kórházi kezelésre szorulók többsége a fertőzés előtt egészséges volt. A halálos áldozatok azonban azok közül kerültek ki, akik a fokozott rizikójú csoportokba tartoztak, például krónikus betegségeik, szívproblémáik, cukorbetegségük volt vagy idősebbek voltak.

Minden a koronavírusról a Pénzcentrum tematikus mellékletében - KATT!

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

03.26-04.01
Budapest

Interspar

03.26-04.01
Országos

Lidl

03.26-04.01
Országos

Spar

03.26-04.01
Országos

Auchan

03.26-04.01
Országos

Tesco

03.26-04.01
Országos

Auchan

Húsvét
03.12-04.11
Országos

Aldi

03.01-04.05
Országos